A rovat kizárólagos támogatója

Az elmúlt időszakban több nagyobb zápor után került be a hírekbe a Fővárosi Csatornázási Művek Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe, melynek kis kapacitása miatt rengeteg szenny/trutyi ömlött tisztítatlanul a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba. Idén ősztől már a korábbi záporvíz dupláját képes tárolni – későbbi szennyvíztisztítás érdekében a héten átadott kibővített műtárgy.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepre a szenny- és csapadékvíz együtt, ún. egyesített csatornarendszeren keresztül érkezik be. A tisztító telepen már 19 éve üzemel záporvíz-tározó abból a célból, hogy az extrém esőzés idején a hígított szennyvizet felfogja: egyrészt azért, hogy a telepet megkímélje egy elöntéstől, másrészt pedig azért, hogy tisztítást követően kerüljön vissza az élő vízbe.

A klímaváltozás következtében jelentkező özönvízszerű esőzések kezelése érdekében idén tavasszal kezdődött meg a záporvíztározó bővítése. 2019. október elejétől az eddigi 3300 m3 helyett 7000 m3 záporvíz tárolására és azt követő tisztítására képes a telep, a 80 ezer m3-es napi kapacitása mellett.  A fővárosi beruházásnak köszönhetően tovább javul a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminősége.

Palkó György FCSM vezérigazgató, Tüttő Kata főpolgármester-helyettes középen, és jobbra Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere. Kép: FCSM

A kibővített záporvíztározót hivatalosan Tüttő Kata főpolgármester-helyettes asszony avatta fel. A december 4-i eseményen részt vett a beruházást korábban többször szorgalmazó Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, és a házigazda Palkó György, az FCSM vezérigazgatója is.

A főváros csatornahálózatának nagyobb részét elődeink a XIX. század végén, a XX. század első felében úgy építették meg, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz nincsen elkülönítve egymástól, így egy, közös rendszeren keresztül folyik el. Ez azt jelenti, hogy esős időben, a közterületeken keletkező, valamint az egyesített csatornarendszerbe bekötött ingatlanokról elvezett csapadékvizeket is a tisztítótelepekre vezeti a rendszer. A tisztítótelep kiépített biológiai kapacitása meghaladja a keletkező szennyvíz mennyiségét, ezáltal biztonságot nyújt a száraz időben érkező szennyvizek előírt mértékű, jó hatásfokú tisztításához, vagyis a kiépített kapacitás és a tényleges szennyvízterhelés különbségének mértékéig a csapadékvizeket is tisztítani képes.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a biológiai tisztítófokozat előtt a szárazidei szennyvízmennyiség ötszörösét kezelni képes előmechanikai tisztítófokozat fogadja a csapadékos időben megnövekvő vízmennyiséget. Az előmechanikai tisztítóegységből a biológiai tisztító fokozatba folyik a szennyvíz, annak tényleges kapacitásának mértékéig. A biológiai tisztítókapacitást meghaladó mennyiségű, előmechanikailag már kezelt szennyvíz a záportározóba érkezik, ahol ülepedik. A tározóban felfogott vízmennyiséget a későbbiekben a biológiai tisztító fokozatra vezetik.

Az elmúlt évtizedekben a fővárosban a beépített, lebetonozott, burkolt felületek nagysága rohamosan nőtt, csökkent a városban a zöld felület, és ezért kevesebb víz tud beszivárogni a talajba, ugyanakkor a csapadék intenzitása és gyakorisága is jelentősen megnőtt. Ezek miatt, nagy záporok esetén, az elvezető és tisztító művek terhelése egyre nagyobb.

A tisztítótelep folyamatos és biztonságos működtetése érdekében, a biológiai fokozat által már be nem fogadható, szennyvizet is tartalmazó csapadékvizek – az üzemeltetési engedélyben foglaltaknak megfelelően – a telepet automatikusan megkerülik. Amennyiben ez nem történne meg és a többletvizek is bevezetésre kerülnének a telepre, a teljes biológiai tisztítótelepi rendszer összeomlana és hónapokig használhatatlanná válna. Ha a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen túlterhelés miatt huzamosabb időre leállna a biológiai szennyvíztisztítás, naponta átlagosan 60 ezer m3, két-három hónap alatt akár 5,4 millió m3 kellően nem tisztított szennyvíz folyna bele a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba. Ez súlyos környezetkárosítást okozna.

Hasonló rendszerek működnek európai nagyvárosokban is, ahol a felhőszakadások nagy elöntéseket és tisztítatlan vízlevezetéseket okoztak. A dél-pesti telepen a csatornahálózatból érkező vizek tisztítására napi 360 ezer m3 előmechanikai és 80 ezer m3 biológiai tisztító kapacitás áll rendelkezésre. Mivel a csatornahálózatból érkező szárazidei szennyvíz-mennyiségnél nagyobb a kiépített biológiai kapacitás, csapadékos időben kb. 20.000 m3/nap esővízzel hígított szennyvíz biológiai tisztítása is megtörténik.

A záportározó befejezett bővítésével lehetőség nyílt a csapadékhullám első 40 percének, előmechanikai tisztítást követő ülepítésére, és a 7000 m3 víz tározására, illetve a csapadék megszűntével a tározott víz biológiai tisztítófokozatra történő vezetésére, tisztítására.

Korszerű szennyvíztisztítási technológiája révén a dél-pesti telep biológiai tisztítófokozata folyamatosan az előírt határértékek alatti, jó minőségű, tisztított vizet bocsát a Duna-ágba. A dél-pesti telepről elfolyó tisztított víz minőségét az FCSM – a hatóságok által elfogadott módon – rendszeres vizsgálatokkal ellenőrzi. Ezeket az eredményeket folyamatosan frissítve közzé is teszi honlapján.

Kapcsolódó anyagok:

Tovább szarosodik a Ráckevei-Soroksári Duna-ág

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás