A rovat kizárólagos támogatója

A növekedés fókuszú értékrendünk áll a környezet pusztításának hátterében – állapította meg 82 kutató 13.000 tanulmány elemzésével. Az erről szóló jelentést, amit 139 ország kormányának delegáltjai fogadtak el, a hétvégén hozták nyilvánosságra, és magyar kutató is van a vezető szerzői között. A jelentés külön fejezetet szentel annak, hogy mit lehetne tenni a fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb jövő érdekében.

A természet valódi értékét gyakran nem veszik figyelembe a döntéshozók a rövid távú profit és gazdasági növekedés hajszolása közben – állapította meg egy frissen napvilágot látott nemzetközi jelentés. Például, amikor a jelenlegi energiaválság kapcsán arról hallunk, hogy a Balkán folyóira érdemes lenne vízerőműveket telepíteni, akkor a folyók által megtermelt villamosenergiát, és az ezzel elérhető anyagi hasznot tekintjük e folyók legfőbb értékének. Csakhogy a vízerőművek telepítésével a folyókhoz kapcsolódó természetes élőhelyek átalakulnak, védett fajok tűnnek el, a helyi közösség számára fontos kikapcsolódási lehetőségek ellehetetlenülnek, és a folyók helyi kultúrában és identitásban betöltött szerepe is megváltozik. Egyetlen értékdimenzió hangsúlyozásával tehát számos más értéket a háttérbe szorítunk, ahelyett hogy alaposan végig gondolnánk, mennyit ér egy folyó.

A jelentés szerint ez a szűklátókörűség az egyik fő akadálya a fenntarthatósági átmenet megvalósításának. Pedig, ahogy a fenti példa is mutatja, a természet értékei rendkívül sokfélék, és többféle dimenzióban értelmezhetők. A kutatók legalább ötven különböző értékelési módszert azonosítottak, amellyel e sokféle értékek megragadhatók és kifejezhetők. Mégis, a jelenlegi döntéshozatali folyamatok gyakran figyelmen kívül hagyják a természet értékeit, és amikor figyelembe veszik őket, akkor is szinte kizárólag a gazdasági hasznot hozó értékekre koncentrálnak.

Dr. Kelemen Eszter, az ESSRG Nonprofit Kft. vezető kutatója, aki az Ökológiai Kutatóközpont és az NKFI Alap támogatásával koordináló vezető szerzőként vett részt a jelentés elkészítésében, elmondta, hogy munkájuk során számos szakpolitikai intézkedést elemeztek, hogy jó gyakorlatokat és jövőbeli lehetőségeket azonosítsanak a természet értékeinek kiegyensúlyozott figyelembevételére. „Igazságosabb és fenntarthatóbb jövő csak úgy érhető el, ha a politikai és gazdasági döntéshozók figyelembe veszik a gazdasági értékeken túl a helyi és őslakos közösségek értékrendjét is, és mindannyian tiszteletben tartjuk a természet értékeinek változatosságát. A jelentés utolsó fejezete útmutatást nyújt ehhez -konkrét példákat bemutatva-, valamint cselekvési és kapacitásfejlesztési lehetőségeket azonosít minden érintett számára,” – mondta Kelemen Eszter.

Kelemen Eszter a greenfo podcastjában. kép: Sarkadi Péter

Mennyit ér környezetünk jó állapota? 
Tiszta ivóvíz és levegő, érintetlen természet. Ha van, akkor természetesnek és ingyenesnek vesszük. És ha fogyóban/romlóban van? Mennyit fizetünk/fizetnénk érte? Egyáltalán mennyi az értéke? Pénzesíthetőek-e  az ökoszisztéma szolgáltatások? Húsba és pénztárcába vágó kérdések és válaszok. A greenfo podcastjának vendége: K
elemen Eszter ökológiai közgazdász.


A legegyszerűbb és leggyorsabb, ám korlátozottan hatásos megoldás, ha a gazdasági és politikai döntések meghozatala előtt számba vesszük a természet értékeit, és figyelembe vesszük ezeket az értékeket a döntéshozatal során. Ennél mélyebb átalakulást eredményez, ha a döntéshozatalt olyan nyitott, demokratikus és részvételi folyamattá átalakítjuk, hogy abban meg tudjanak jelenni a különböző társadalmi csoportok által képviselt értékek. A legnagyobb lehetőséget azonban az értékrendünk átalakítása hozná el, amelynek segítségével az uralkodó növekedés központú gazdasági szemlélet helyett a gondoskodásra, a jóllétre, a társadalmi és környezeti igazságosságra helyeznénk a hangsúlyt.

A jelentést e héten hétfőn hozta nyilvánosságra a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Testület (IPBES), amelynek 139 tagországa között megtaláljuk például az USA-t, Oroszországot, Kínát, az európai országok többségét és Magyarországot is. Ana María Hernández Salgar, az IPBES elnöke így nyilatkozott a riport jelentőségéről: „A természet értékeiről és értékeléséről szóló IPBES jelentés által nyújtott információ, elemzés és eszközök hozzájárulhatnak a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez, és elősegíthetik, hogy döntéseink a természet és az emberek számára is jobb – értékalapúbb – eredményekre vezessenek.”

Nyitókép:  Az intenzív mezőgazdálkodás felfalja a természetet. fotó: MME Horváth Gábor

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek