A rovat kizárólagos támogatója

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál. “Megint egy példa arra, hogy a hatalom, amikor érzékeli, hogy nem tud érvényt szerezni a titkosítási törekvéseinek, akkor kész a szabályokat menet közben módosítani”

A G7 gazdasági portál tavaly írt egy nagyon furcsa uniós pályázatról, amelynek során a kis- és közepes vállalatok versenyezettek kis teljesítményű naperőművek építésére. Ez lényegében ingyen hitel volt, az Európai Unió biztosította a forrást, és az állami tulajdonban lévő MFB Bank volt a közvetítő, rajta keresztül lehetett pályázni. A KKV energiahitel elnevezésű pályázatot a gazdaságfejlesztési uniós fejlesztési program (GINOP) keretében, 2016 év végén hirdették meg. Bő fél év múlva, 2017 júliusában ideiglenesen be is zárták a programot, mert a beérkezett hitelkérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló 55,13 milliárd forintos keretösszeget. A naperőmű pályázatot a következő évben, 2018. március 9-én nyitották meg ismét, a hivatalos tájékoztatás szerint 12 milliárd forintos keretösszeg erejéig. Furcsa módon a tendert már másnap felfüggesztették, és azóta sem nyitották újra.

Azért volt gyanús ez az egynapos határidő, mert még az uniós pályázatokra specializált pályáztató cégek sem tudtak arról, hogy ismét megnyitják tendert. Nagyon nehéz elképzelni, hogy akik végül beadták a pályázatokat, azok aznap értesültek volna róla. 

A G7.hu közérdekű adatigénylésben kérte ki a nyertesek névsorát. Ennek csak részben tett eleget az MFB, de ebből is kiderült, hogy többek között Pócs János fideszes országgyűlési képviselő gyermekei és Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. volt vezérigazgatója, Sájer Gábor cégei is nyertek a pályázaton.  Az MFB nem válaszolt arra, hogy mi alapján bírálták el a pályázatokat, csak annyit, hogy 108 cég nyert a tenderen. A Transparency International Magyarország segítségével júniusban beperelték az állami pénzintézetet, hogy bővebb tájékoztatást kapjanak.

Az első tárgyalásra január végén volt. Kiderült, hogy decemberben módosította a Parlament az MFB-ről szóló törvényt, és ez éppen az első tárgyalás előtt lépett hatályba. E szerint hiába van szó uniós pályázatról, csak a nyertes neve és az elnyert összeg számít nyilvános adatnak.

Az új jogszabály szerint minden más adat a banktitokkal egyenértékű védelem alatt áll. A törvénybe az is belekerült, hogy visszamenőlegesen is érvényes, vagyis az általunk indított per esetében sem tudhatunk meg semmit a bírálati szempontokról.

A tárgyaláson a legérdekesebb mozzanat az volt, amikor az MFB jogi képviselője azt mondta, hogy a 300 millió forint alatti hitelkérelmek tekintetében automatikusan végzi el egy szoftver a hitelbírálatot, ilyen értelemben nincsenek is rögzített adatok, amelyeket ki lehetne adni.  A bírálat úgy történik, hogy beérkeznek a kérelmek, és egy szoftver különböző szempontok alapján végzi el a hitelbírálatot és a végén igen-nem döntés hozható és automatikusan kerül sor ezt követően már a szerződéskötésre.

Az MFB ügyvédje szerint „gyakorlatilag a rendszer kidobja az eredményt, a pályázati anyagok, illetve az automatikus hitelbírálat alapján kategóriákba sorolja a pályázatokat, és aki 8-as kategóriába kerül, az nem kaphat támogatást”. Azt viszont nem részletezte, hogy mit jelentenek a különböző kategóriák, csak azt hangsúlyozta, hogy nem történik emberi beavatkozás.

A Transparency International végül úgy látta, hogy mivel januártól módosult a törvény, nincs jogi eszköze arra, megismerje a hitelbírálati szempontokat, ezért elállt a per folytatásától. “Megint egy példa arra, hogy a hatalom, amikor érzékeli, hogy nem tud érvényt szerezni a titkosítási törekvéseinek, akkor kész a szabályokat menet közben módosítani” – kommentálta az eljárást Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója. A legtöbben egyébként 150 millió forintos összegre pályáztak, ami bőven a 300 millió forintos összeghatár alatt van, vagyis a legtöbb jelentkező esetében a titokzatos szoftver döntött a pályázatáról.

A tenderen megújulóenergia-termelő egységek létesítésére lehetett pályázni, gyakorlatilag naperőművekre. A pályázatban részt vevő bankok lényegében ingyen hitelt ajánlottak a beruházás 90 százalékára. A tenderen indulóknak csupán a tíz százalékos önrészt kellett előteremteni. A hitelszerződést 15 évre kötötték, de úgy, hogy az első két üzleti évben nem kell törlesztőrészletet fizetni. Az állam vállalta, hogy kilowattóránként 32 forintért veszi át az áramot.

Ha egymilliárd forintos beruházással számolunk, akkor a tenderen 900 millió forintos hitelhez juthatott a jól értesült vállalkozó. Mivel az első két évben nem kell a hiteltörlesztéssel vacakolni, szakértők legóvatosabb számításai szerint éves szinten 10-20 százalékos tiszta profit realizálható.

A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet mellett nem tűnik rossz üzletnek ez a több oldalról bebiztosított befektetés. A beruházáshoz szükség van még egy hektáros telekre, lehet akár szántóföld is, amely viszonylag közel fekszik egy olyan vezetékhez, amelyre rácsatlakozhatnak a naperőművel.  A kormány a szívén viseli ennek a pályázatnak a sorsát. Ez abból is látszik, hogy pont három héttel a tender ismételt megnyitása előtt módosult a villamos energiáról szóló törvény. Addig csak egy kilométernyi szabadvezeték létesítésére volt kötelezett a hálózati cég, amely a vezetékeken eljuttatja az áramot a fogyasztókhoz.  Az új szabályok viszont már 3 kilométer hosszúságig tették ingyenesé a nem engedélyköteles kiserőmű esetében rendszerhasználóként mind szabadvezeték, mind földkábel esetén, a termelői elosztó hálózathoz tartozó vezeték létesítését. Díjmentes lett több olyan drága eszköz, mint a csatlakozási pont biztosításához szükséges, az elosztó hálózathoz tartozó átalakító- és kapcsolóberendezés létesítése vagy fejlesztése-írta a G7.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek