A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

Néhány év alatt 2,5 százalékkal csökkent a tó nádterülete – derült ki a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén ismertetett, mederkotráshoz készült felmérésekből.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) számára komoly kihívást jelent a Balaton kotrása, hiszen a Zala folyó állandóan tölti fel hordalékkal a tavat. Körülbelül ötmillió köbméter iszapot kellene eltávolítani a tómederből három ütemben – elsőként a Keszthely-Szigliget közötti szakaszról 2,5 milliót –, amelynek költsége elérheti a 90 milliárd forintot is. A kotrás előkészületeiként a Viziterv-Environ Kft. teljesen feltérképezte a Balatont, s nemcsak az iszap vastagságát vizsgálták, hanem a nádasállományt, valamint az illegális feltöltéseket is. Ez utóbbi összterülete eléri a 40 hektárt – jelezte Illés Lajos, a Viziterv-Environ Kft. igazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén, hogy ezzel tovább csökkent a természetes, náddal borított partok területe.
A Balatonba harapó parti markoló. Valamelyik NER közeli un. turisztikai fejlesztésnél. Kép: NABE
A Balaton területe 59200 hektár, vagyis a 40 hektár elenyésző tómedercsökkenést jelent. Ugyanez az adat riasztóként hat azonban, ha az 1662 hektár nádassal borított területhez viszonyítjuk a veszteséget. Így ugyanis látható: a nádasok 2,5 százaléka tűnt el. – Ez a természetes, az engedéllyel és engedély nélkül feltöltött területek összessége – tájékoztatta a Népszavát az OVF sajtóosztálya, arra azonban nem tudott válaszolni, a tópart melyik részén a legnagyobb az illegális feltöltések aránya, s jellemzően mivel töltötték fel illegálisan a tómedret.
– A nádfelmérésnek nem feladata az illegális feltöltések meghatározása, sem nagyságukra, sem anyagukra nézve. A legtöbb illegális feltöltést a nádassal vastagon szegélyezett településeken tapasztalta az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Más forrásokból úgy értesültünk, az elmúlt években több mint egy-egy hektárnyi nádas tűnt el Balatonakali, Balatonföldvár, Szántód, valamint Fonyód partjairól, s ezer négyzetméter körül csökkent a nádasterület Balatonfenyves, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Gyenesdiás, Badacsonytomaj, Zamárdi, Siófok, Balatonudvari és Badacsonytördemic térségében. Csak Balatongyörökön négy év alatt 91-ről 127-re nőtt az illegális stégek, bejárók, feltöltések száma, melyek mind nádirtással jártak. Tavaly pedig Balatonakaliban, az egykori kemping területén épülő villapark miatt irtottak ki csaknem 1500 négyzetméter nádast.
Az ilyen esetekben igencsak nehéz a bírságolás.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság csak vízügyi fenntartási és igazgatási feladatokat lát el, s felettes szerve, az OVF sem tud hatóságként eljárni az illegális feltöltések ügyében. A hatósági feladatokat a helyileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság látja el, a nádasokat érő természetvédelmi károkozások esetében pedig a kormányhivatalok járhatnak el. A balatonakali esetnél egy évig tartott az eljárás, melynek végén kötelezték az építési céget a nádas helyreállítására. Balatonmáriafürdőn viszont hiába marasztalt el egy vállalkozást első fokon a veszprémi kormányhivatal illegális feltöltés miatt, másodfokon az idén április végén a Pest Megyei Kormányhivatal megsemmisítette az elsőfokú határozatot, többek között arra hivatkozva, hogy a feltöltés mértéke csak hetven centi, s az egy métert meg nem haladó „tereprendezés” nem hatósági engedélyköteles. Szakemberek szerint, ha nem lesz nád a Balatonon, Balaton sem lesz.
A nádpusztulás jelentős hatással van ugyanis a Balatonra, feltöltésük az egybefüggő nádasok egységes szerkezetének felbomlását, feldarabolódását eredményezheti, s ez befolyásolhatja a vízminőséget is. Mint azt az OVF írta, a balatoni nádasállomány az ökoszisztéma fontos része, élőhely számos faj részére, a befolyó vízfolyások torkolatában pedig – 30 állandó és húsz időszakos vízbefolyás táplálja a tavat – közvetlen hatással van a vízminőségre, hiszen szűri az érkező vizeket, s csökkenti azok tápanyagtartalmát, sőt, megfelelő nádgazdálkodás mellett a nád tápanyag kivonásra is alkalmas lehet.

Egyre kevesebb a szabadstrand

Törvénymódosítást kezdeményez a Demokratikus Koalíció (DK) azért, hogy minden balatoni településnek ki kelljen jelölnie a területén ingyenesen használható szabadstrandot – jelentette be a párt frakcióvezető-helyettese, Arató Gergely szerint az átlagos magyar családoknak idén még nehezebb lesz eljutni a Balatonra, mint a korábbi években. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyre több szabadstrandot, köztük európai uniós forrásból felújítottakat, minősítenek át fizetőssé. Friss balatoni strand árjegyzék

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek