Egy friss becslés szerint a világ országainak jelenlegi klímavédelmi vállalásai alapján a Föld légkörének átlaghőmérséklete 2,6 Celsius-fokkal emelkedhet az ipari társadalom megjelenése előtti értékhez képest. Ez 2050-re 0,7-8,6 százalékot radírozhat le a magyar GDP-ből attól függően, mekkora szerepet játszanak az ismeretlen tényezők.
A világgazdaság értéke több mint tíz százalékkal maradhat el a lehetséges teljesítményétől az évezred közepére, ha a globális felmelegedés a jelenleg várható tendenciák szerint folytatódik, s így a párizsi klímamegállapodás vállalásai nem teljesülnek – állítják az Oxfam, a svájci Swiss Re viszontbiztosító kutatóintézetének kutatói. Az átlag óriási eltéréseket takar: a világ legfejlettebb országai esetén 8,6 százalékos elmaradás várható, míg az Ázsia déli részén lévő országok GDP-jük negyedét veszíthetik el a kevésbé rossz forgatókönyv megvalósulásához képest.
A világ kormányai számos vállalást tettek a klímaváltozás elkerülésének vagy legalább enyhítésének érdekében, ám a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha ezek megvalósulnak, akkor a Föld légkörének átlaghőmérséklete 2,0-2,6 Celsius-fokkal növekedhet az ipari társadalmak megjelenése előtti korszakhoz képest. Ez nagyobb, mintha a párizsi klímacéloknak megfelelően két fok alatt maradna a globális felmelegedés. Az Oxfam kutatói ezt a forgatókönyvet vették a legvalószínűbbnek, kiegészítve azzal, hogy az előre nem látható fejlemények miatt eléggé bizonytalan, tág határok között mozog az előrejelzés.
Erre alapozva azt találták, hogy a világgazdaság GDP-je 11-14 százalékkal lehet kisebb 2050-ben, mintha az emberiség elkerülné a klímaváltozást. Ha sikerülne tartani a párizsi célt, azaz a kevesebb mint kétfokos felmelegedést, akkor a veszteség „csak” 4,2 százalék lenne, ám ha egy még rosszabb forgatókönyv valósulna meg, azaz az átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal menne feljebb, akkor a világgazdaság értéke 18 százalékkal maradna el a lehetséges legjobbtól.
Szárazság és eső
A szakértők abból indultak ki, hogy a klímaváltozás Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában a legnagyobb valószínűséggel szárazabb időjárást hozna a megszokottnál. Sok országban Észak- és Kelet-Európában eközben több lenne a csapadék, ami áradásokat okozna. Mindent összevetve a Föld északi féltekéjének fejlett országai gyengébb időjárási csapásokat szenvednének el, mint a szegényebb déli országok, ami párosulna a hatékonyabb védekezéssel. Fejlett világot kevésbé sújtaná a klímaválság.
Ezzel együtt az USA, Kanada és Németország a tíz legnagyobb kockázatnak kitett ország között szerepel az Oxfam előrejelzésében. Kína helyzetét az rontja, hogy a kutatók gyengébb alkalmazkodóképességet feltételeznek róla, mint más iparilag fejlett országokról. Ugyanakkor a zöldgazdaságba irányuló jelentős befektetéseknek köszönhetően gyorsan ledolgozhatja ezt a hátrányát.
Kisebb-nagyobb veszteség
A napi.hu szerint Európa a legkedvezőbb esetben (a párizsi klímacélok teljesülése esetén) 0,2-2,8 százalékos gazdasági veszteséget szenvedhet el 2050-re az előre nem látható következményeket is figyelembe véve. Ha 2,0 Celsius-fokkal nőne az átlaghőmérséklet, akkor ez a számpár 0,7-7,7 százalékra, ha 2,6 fokkal, akkor 0,8-8,0 százalékra menne fel. A legrosszabb, 3,2 Celsius-fokos plusz esetén már 1,0-10,5 százalékos veszteséggel kellene számolni.
Magyarország esetén a legkevésbé rossz forgatókönyv 0,2-3,0 százalék mínuszt, az eggyel rosszabb 0,7-8,5 százalék veszteséget okozna. A legvalószínűbb, 2,6 Celsius-fokos felmelegedés 0,7-8,6 százalékos mínusszal, a legrosszabb eset 0,9-11,4 százalékos visszaeséssel járna.
