Ha a mezőgazdaságnak a környezetvédelem lesz az elsődleges feladata, és nem az élelmiszertermelés, akkor a fogyasztási célú termékek előbb-utóbb a harmadik világ országaiból kerülnek majd hozzánk – mondta a földművelésügyi miniszter. De vajon mire gondolt?
Nagy veszélyre figyelmeztetett Fazekas címmel jelent meg egy MTI sajtóközlemény. A miniszter mondatainak értelmezését Darvas Béla ökotoxikológus professzor próbálta meg Facebook bejegyzésében. Íme:
„Ha a mezőgazdaságnak a környezetvédelem lesz az elsődleges feladata, és nem az élelmiszertermelés, akkor a fogyasztási célú termékek előbb-utóbb a harmadik világ országaiból kerülnek majd hozzánk. A versenyképesség növelését és az eredményesebb termelést itthon a Digitális Jólét programmal is segítenék.”
– Ha a környezetbarát mezőgazdasági termelési formák (pl. ökológiai termesztés) terjednek Európában az miért rossz cél? Miért jelentené ez azt, hogy a harmadik világból hozunk majd be élelmiszert? Mi a konkrét állítás? A digitalizálás hogyan segít a megoldásban?
„Ha az EU nagyon megszigorítja az élelmiszer-előállítás feltételeit, akkor ezek a termékek sok esetben a harmadik világ országaiból kerülnek majd hozzánk, a termelést kiszervezik Európán kívüli területekre – figyelmeztetett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a Környezetvédelmi és energetikai kihívások a mezőgazdaságban című konferencián, amelyet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szervezett Gödöllőn. A tárcavezető kitért arra, hogy vannak olyan felfogások, amelyek szerint a mezőgazdaságnak nem is az élelmiszertermelés az elsődleges feladata, hanem a környezetvédelem.”
– Az EU valóban ki akarja a mezőgazdaságot Európából szervezni? Erről panaszkodik Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Dánia és Hollandia is? Mi nálunk a baj? Mit nem tudunk az egységes elvárások szerint megfelelően termeszteni? Mi az, ami nélkül nem megy? Glyphosate és neonikotinoidok nélkül? Az a miniszter állítja ezt, amelyik a hazai környezetvédelemért is felelős? Mennyire kellene még „letornázni” a környezetvédelmet ahhoz, hogy ne legyen útba?
„Fazekas Sándor elmondása szerint ez a koncepció megjelent az uniós zöldítési támogatások bevezetésében, és van egy markáns politikai vonal, amely azt szorgalmazza, hogy a jövőben ne területalapú, hanem zöldítési támogatás legyen. A miniszter úgy látja, a középutat kell megtalálni, mert biztosan lehet úgy termelni hagyományos módszerekkel, eredményesen, jó minőségű élelmiszert előállítva, hogy a környezetet se terheljük, és a foglalkoztatást is biztosítani tudjuk.”
– A területalapú támogatásnál mit kell felmutatni? Elég vetni, aztán a táblát magára hagyni. A zöldítéssel nem az a baj, hogy valamit termeli kell, amit ráadásul környezetbarát módszerekkel állítunk elő? A harmadik világ ezt jobban végzi, mint mi? Rájuk nem az európai minősítési szigorúság (RASFF) jellemző, mint ránk? Szerintem: ugyanaz.
„A precíziós gazdálkodás lehetőségeit ki kell használni, mivel a jövőben e nélkül aligha lehet gazdaságosan termelni, ráadásul ezek a fejlesztések segítik és kényelmesebbé teszik a gazdálkodást. A kormányzat részéről a Digitális Jólét program keretében szeretnék, ha mindenki hozzáférhetne a korszerű módszerekhez, és a gazdák is tudnának élni a digitalizáció adta lehetőségekkel, hogy eredményesebben termelhessenek.”
– Mi is pontosan ez a precíziós mezőgazdaság? Az, amit méregdrága kamerákkal fényképezünk, bérelt műholdra küldünk fel, és végül a mi számítógépünk/szerverünk oszt? Lehetne erről részletesen hallani? A növényvédő szerekkel kapcsolatos környezet-egészségügyi adatbázisra az FM illetékesei úgy döntöttek, hogy nincs rá szükség. Értem (nem megértem!). A fogyasztók vajon mit szólnak hozzá?
„A földművelésügyi miniszter szerint egyre többen figyelnek arra, hogy amit megvásárolnak, az élelmiszer-vegyipari termék-e, vagy éppen arra, hogy kockázat lehet a GMO. Megerősödött a tudatos fogyasztói magatartás, mindenki egyre többet akar tudni arról az élelmiszerről, amely az asztalára kerül. A klímaváltozás, a népességnövekedés, az átalakuló világpiac, sőt a fogyasztók szemléletmód-váltása is mind-mind befolyásolja a mezőgazdasági termelést, és meghatározza, milyen irányba haladjon.”
– Dacára az alaptörvényi fogalmazásnak a GM-élelmiszerekről nem bizonyította eddig senki az élelmiszerbiztonság területén a negatív hatást (viszont kétségtelenül választási, így hatalmi kérdés), ellentétben a rákkeltési gyanú alatt álló (IARC) glyphosate hatóanyaggal, aminek használatát az FM szorgalmazza, mint a méhek és a hazai tudomány ellenében a neonikotinoidokat is. Mi is az a nagy veszély (A környezetvédelem?), amitől Fazekas miniszter úr a fogyasztókat megvédeni szeretné?