A rovat kizárólagos támogatója

Az elmúlt évben az ország több helyén, pl. nálunk itt Gömörben, tömegesen lépett fel, s sok száz hektáron teljesen letakarította a lombot. Mint tipikus mindenevő faj lerágta a gyümölcsfákat, a lomboserdők fáit, de még a lúcfenyőt is tarra rágta.

Látván ezt az erdészet, erdőtulajdonos, s még sok mindenki, akciók indultak. Pénzszerző akciók a permetlére és permetezésre. Somogyban 100 milliót terveznek a védekezésre, ahol 28 ezer hektár erdő veszélyeztetett. Gyenesei István (megyei közgyűlés elnöke) vezetésével megyei védelmi bizottság alakult, amelyet a megyei katasztrófavédelmi igazgató koordinál. A pénzért természetesen a kormányhoz fordultak.


Bebázozódott gyapjaslepke-hernyók
Bebázozódott gyapjaslepke-hernyók
Az Állami Erdészeti Szolgálat koordinációjával országos szakmai tanács is alakult, akik próbálnak értelmes szakmai megoldást találni. “Megoldás” azonban csak egy van, megvárni, amíg a gradáció magától összeomlik. Még soha sem fordult elő, hogy egy gradáló faj népessége ne omlott volna össze (lehet ez figyelmeztetés az ember számára is). Természetesen először a gazdaállatnak kell felszaporodni, s csak utána jönnek a korokozók és a természetes ellenségek. Korokozók között vannak baktériumok, gombák és virusok is a gyapjaslepke esetében, amelyek szükségképpen a tömegszaporodáskor lépnek fel. Köztük van a jól ismert BT is, amelyet szintén alkalmaznak ellene, főleg gyümölcsösökben. Az így elpusztult hernyók felismerhetők, állábaikkal kapaszkodva csüngnek az ágakról, levelekről, ernyedt állapodtban, míg el nem pusztulnak. Az USA-ban természetes virusából készítenek izolátumot, s azt használják ellene. A magam részéről ezt veszélyesnek tartom, meg fölösleges is, mert kis idő késéssel úgy is bekövetkezik a vírus felszaporodása. Azt persze nem szabad elfeledni, hogy a védekezéstől is nő majd a GDP.

Természetes kártevői életciklusának minden szakaszában fellépnek. A petéket fürkészdarazsak parazitálják, a csomókon megfigyelhetjük a lyukas petéket, amelyekből a darazsak már kikeltek. Gyorsan szaporodnak, s segítenek a népesség összeomlásában. A bársonyatkák is megtizedelik a petéket. A hernyókat a fürkészdarazsakon kívül ragadozó rovarok is pusztítják, a bábokat pedig az erdei egerek(!) tömegesen pusztítják. Az igazság az, hogy kártevők nélkül is összeomlana a populáció, hiszen kellően nagy számú hernyó esetén, bebozódásuk előtt éhen halnak. Néhány helyen ez jövőre bekövetkezik. Számomra kétséges, hogy erdőben permetezéssel (csak a helikopterről történő kijuttatás jöhet szóba) meg lehetne szüntetni a kártételt, valószínűsítem viszont, hogy el lehet időben halasztani a gradációt, s ki lehet tolni a “kártétel” idejét. A kiválasztott növényvédőszert a hernyók korai állapotában (BT esetében második, harmadik vedlés) kell kijuttatni, ekkor viszont a lombot még nem károsították olyan mértékben, hogy az ne fogná fel a felületén a permetlevet. Az ágtövekben megbújó hernyók kis számban kerülnének kontaktusba a vegyszerrel a lombtakarás miatt, s lehet, hogy annyi pusztulna el belőlük, amely megakadályozná a teljes populáció éhenhalását (még jól is jön, hogy felét, harmadát elpusztítják, így a többieknek jut táplálék).
Most pedig a “kártételről”.

Hasonlóan látványos levéltelenítést a kis és nagy téliaraszolók hernyói is okoznak a későtavaszi erdőkben. A gyapjaslepke levéltelenítése május végére, juniusra esik. A magam részéről nem ismerek olyan fajt nálunk, amely pl. nyár végén, vagy ősszel okozna teljes lombtalanítást. Máshol sem. Ez nagyon logikátlan lenne.


metamorfózis
metamorfózis
Először is a friss, üde tavaszi levél a fehérjedús táplálék, s könnyen rágható. A megerősödött nyári levél már nem lenne ilyen jól hozzáférhető. Valószínű, bár ez nem tudatos, senkinek sem lenne érdeke, hogy elpusztítsa táplálékának forrását, magát az erdőt. Már pedig, ha ezt nyár végén tenné, akkor megeshetne. A tavaszi, koranyári kártételt viszont a fák kiheverik, hiszen alvórügyeik egy-két hét alatt felöltöztetik a fákat. Az intenzív táplálkozás persze nem hatástalan rövidtávon, a fotoszintetizáló felület kiesése megmutatkozik az éves növedékben. Fák évgyűrű vizsgálatából jól látszanak a stresszes évek, a szárazak és a hernyórágták. Ám érdekes, hogy a kieső növedéket pótolhatják a következő évek, ha a körülmények megfelelőn alakulnak. A hernyó megeszi a levelet, s ürüléke a talajra jut. Összehasonlítva ezt az ősszel lehulló falevél ásványosodásával, bizony az ürülék kiváló trágya, gyorsabb talajerő utánpótlás, amely visszaköszön a következő nedvesebb év növedékében. Természetesen az egészségtelen fák pusztulásnak is ki vannak téve, amolyan természetes szelekció, amit nagyon nehezen vesz be a gyomrunk. Más okból is van száradék az erdőben, ebből lesz rendszerint a tüzifa. A helyzetet persze itt is árnyalja az egykorú erdő, amely homogén volta miatt sebezhetőbbé teszi az erdőt. Elég egyszerűen belátható, hogy a bölcs várakozás még mindig kevesebb bajt okozna, mint az, amikor jó sok pénzért növényvédőszereket veszünk, helikopterek tankjait töltjük fel, majd elégetjük az üzemanyagot, stb. Ja, már megint elfelejtettem a GDP-t. Ez kell a versenyképességünkhöz.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás