A rovat kizárólagos támogatója
A koronavírus pandémia közepette rengeteg szó esik az ún. nedves piacokról, mivel a Kínában fekvő Vuhan egyik ilyen piacát tekintik a mostani járvány kiindulópontjának. De valóban a sajátos kínai gasztronómiai tekinthető-e a főbűnösnek a mostani krízisben, illetve valóban óriási kockázatot jelentenek-e ezek a nedves piacok az emberiség számára?

A kérdés körüljárására a katasztrófa-tudományban kibontakozó „társadalmi sebezhetőség” iskola kínál egy alternatív megközelítést. A jelenlegi fősodrú felfogás szerint a koronavírus-katasztrófa oka a különleges állatok fogyasztásának szokásában, illetve a nedves piacok alacsony higiéniai viszonyaiban keresendő. Kétségkívül tény, hogy a különleges állatok fogyasztása – egyfajta furcsa hóbortként – fénykorát éli Kínában, és óriási profitot termel a kínai vadkapitalizmus körülményei között. Mivel e feltételek és körülmények között ugrott át a koronavírus állatról emberre, így teljesen érthető a nedves piacok bezárását követelő általános társadalmi igény.

De valóban megoldást jelentene ez a problémára?

A különleges állatok fogyasztásának szokása régebbi, mint maga a homo sapiens. Egy sor bennszülött civilizáció fogyaszt férgeket, gyíkokat és más vadon élő állatokat Ausztráliától Amazónia dzsungeléig, sőt a pestistől az eboláig az emberi betegségek jó része az állatvilágból, az állatok elfogyasztásából, háziasításából, a velük való együttélésből származik, tehát egy-egy vírus állatról emberbe vándorlása nem új és legfőképp nem váratlan jelenség.

Miért épp akkor, miért épp ott, miért épp azokra sújt le egy katasztrófa?A mostani katasztrófában a nedves piacok és a különleges állatok fogyasztásának szokása csak a jéghegy csúcsát jelentik, a katasztrófa valódi okai jóval mélyebbek. A kérdés megértéséhez hívjuk segítségül a társadalmi sebezhetőség (social vulnerability) megközelítést! A katasztrófák tudományos vizsgálatában rég meghaladott az a felfogás, hogy egy-egy ilyen esemény valamiféle „isteni csapás”, a „földanya büntetése”, ab ovo véletlenszerű, előre nem látható, előre nem jelezhető dolog lenne.

A katasztrófa-kutatók egy jelentős része (akik a társadalmi sebezhetőség iskolájához tartoznak) ráadásul még azt is elveti, hogy a katasztrófák rendkívüli helyzetek, a társadalom normális működését meggátoló dolgok lennének, mert ez azt feltételezné, hogy amúgy, ha nincs katasztrófa, akkor minden tökéletes a világban.Ez nyilvánvalóan nem igaz.

Karácsonyi Dávid geográfus személyes helyszíni tapasztalatai alapján írta meg ismeretterjesztő cikkét a Földgömb magazin oldalán futó GEOGULLIVER blogján. 

Emellett ajánljuk a legrangosabb hazai földrajzi ismeretterjesztő magazin legfrissebb számát is  (lásd kiadványfigyelő rovatunkat) – nem csak a kényszer otthoni karantén idején a világcsavargásra 🙂

Nyitókép: Madárinfluenza ellen bevédve. Piac Hoi An-ban, Vietnám.  Fotó: Karácsonyi Dávid


Ezt is olvasd el:  A bozóthús és a koronavírus járvány
Betiltják a kutya- és macskahús fogyasztását a dél-kínai Sencsenben, miután az új koronavírus megjelenését követően a kínai kormányzat a vadhúsok fogyasztására és kereskedelmére is tilalmat vezetett be. Az ENSZ egyik vezetője világszerte betiltaná a vadállatpiacokat.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek