A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nepszava.hu

Budapesten már 30 hektárnyi olyan gyepterület van, ami a hőségben folyamatos párologtatással hűsíti a környezetet, hatékonyan visszaszorítja az allergiát okozó parlagfüvet, táplálékot biztosít a méheknek.

Nem várt sikert hozott a tavaly elindult Vadvirágos Budapestért program: az egyik, természetvédelmi gyepkezelés alá vont fővárosi területen száz év után újra megjelent a trópusokat idéző, ám igen ritka és fokozottan védett vad orchideafaj, a méhbangó.
Budapesten immár 38 helyen, összesen 30 hektárnyi olyan gyepterület van, ahol az önkormányzat ritkábban, illetve az adott terület növényeinek virágzási, beporzási idejét figyelembe véve kaszál, ezzel elősegítve, hogy helyreálljon a terület egykori természetes növénytakarója, ahol nemcsak a veszélyeztetett ritka növények találnak menedékre, hanem a velük együtt élő rovarok, így a méhecskék is. Az így kialakuló természetes, vadvirágos gyepterületek pedig nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, de hatékonyan visszaszorítják az allergiát okozó tájidegen, jövevény növényeket, a kutyák és a kutyások életét keserítő toklász (egérárpa) terjedését és nem mellesleg a forró nyarakban kedvezően befolyásolják a helyi klímát, hűsítik a területet.

méhlegelő a Tabánban. kép: Kovács Orsi

Mint a Fővárosi Önkormányzat háttérbeszélgetésén kiderült: a „méhlegelőknek” elkeresztelt városi, vadvirágos réteken hihetetlen gyorsasággal állt helyre a terület egykori természetes növénytársulása, így az ilyen réteken 2-4 szer több növényfajtát találtak a szakemberek, és 2,5-szer több, beporzást végző rovarra bukkantak. Ottjártunkkor az egyik, Árpád híd közeli vadvirágos gyepfolt hangos volt a fecskecsiviteléstől. A villámgyors madárkák ugyanis javarészt a rét felett szálló méhekkel, rovarokkal táplálkoznak, így számukra is eszményi terített asztalt nyújtanak e méhlegelők.

Mint Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze hangsúlyozta: a Vadvirágos Budapest programhoz hasonló projektet Nyugaton már évtizedek óta működnek, sőt, mára azt lehet mondani, hogy a természet legfőbb menedéke a természetvédelmi területek mellett a városi vadvirágos parkok lettek.

Kerpel Fronius Gábor, Bardóczi Sándor, és  Bajor Zoltán. kép: Sarkadi Péter greenfo

Mint Kerpel Fronius Gábor főpolgármester helyettes is hangsúlyozta: a program a klímaváltozás elleni küzdelemben  is jelentős szerepet kap. Míg a nyári forróságban a betonfelületek hőmérséklete 70-80 fokot is eléri, addig a gyepfoltok nem haladják meg a 30 fokot, ám a magasabban hagyott, természetes gyepek még ennél is 4-5 fokkal hűvösebbek. Ennek az az oka, hogy az ilyen gyepkultúráknak erős a vízvisszatartó ereje, így esős időben szivacsszerűen megszívják magukat, majd hőségben folyamatos párologtatással tudják hűsíteni a környezetüket. A másik tanulság, hogy a természetes gyepkultúrák helyreállításával lehet leghatékonyabban küzdeni a parlagfű ellen.

A természetes, évezredek alatt kialakult növénytársulás helyreállításával a jövevényfajok hamar kiszorulnak. Ahogy Bardóczi fogalmaz: a rendszeres tövig nyírással éppenséggel annyit ér el a területet kezelő, hogy sikeresen szétszórja és újra elveti a parlagfű magvait. 

Bár a programnak szinte csak előnye van, a tájékozatlanság miatt gyakorta fogalmazódnak meg aggályok, amire a politika is rájátszott, a propagandasajtó sűrűn uszított a méhlegelők ellen, mondván, hogy azok „gazosak”. Tavaly a fővárosi Fidelitas néhány tagja fogott fűkaszát és rendrakás címén megsemmisítette az egyik külső kerület méhlegelőjét, a rombolás közben néhány fának a tövét is sikerült megsebezniük.

méhlegelő motoros fűkaszálása. forrás: fidelitas fb

(Bár az ifjú kormánypolitikusok utána büszkén pózoltak a letarolt méhlegelő mellett, a Budapesti Rendőr-főkapitányság végül arra való hivatkozással szüntette meg az eljárást, hogy nem derült ki, hogy kik követték el a természetkárosítást.)

A lakossági félelmek miatt az önkormányzatok sem nyitottak a vadvirágos rét programra, ami – minden híresztelés ellenére – nem is pártállás kérdés. Például a baloldali, X. kerületben az önkormányzatnál máig szabály, hogy 10 centiméternél nem lehet magasabb a gyep, míg a közelmúltig kormánypárti XII. kerület volt az egyik leginkább nyitott a programra. A fővárosi projekt egyébként a veszprémi vadvirágos gyepprogram eredményei alapján indult, de hasonló kezdeményezés működik Székesfehérváron is. Az időnként előforduló értetlenség mellett reménykeltő, hogy a fővárosi minta nyomán országszerte lakossági kezdeményezések indultak arra, hogyan lehetne helyben ilyen vadvirágos, nyáridőben árnyas területeket kialakítani.

Hallgassa meg kapcsolódó podcastunkat: Organizált káosz és zöldebb Budapest
Miért fontos a folytatódó „Vadvirágos Budapest” program, és mi van a nagy közparkjainkkal? Hogyan nő az egy főre jutó zöldfelületet? Mire használható a Budapest Fatár? Mi az a Stockholm módszer, és a Miyawaki minierdő? Megvédhetők-e a budai luxusvilla beépítések ellen a védett területek? Utolérhetjük-e a legzöldebb európai fővárost, Bécset?  Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolnak podcastunk vendégei: Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, és Zakar András a FŐKERT Kertészeti Divízió vezetője.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek