A rovat kizárólagos támogatója

Mivel a Balatonon saját gépünk nincs, ezért rendszerint meghívásos pályázatot írunk ki, amit nem könnyű összeállítani – közölte Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. Kevesen vannak ugyanis, akik még mindig ezzel foglalkoznak. A Fertő-tónál a pályázat abszurd. No meg itt van a klímaváltozás is.

Várhatóan a napokban döntik el, hogy az ajánlattevők közül kit bíznak meg a feladattal. A természetvédelmi engedély alapján legkorábban december elsején lehetett volna belefogni a munkába, amit február 15-én be is kellett volna fejezni, de az illetékes hatóság hozzájárulásával ez az időszak február 28-ig kitolható.

A körülbelül 1200 hektárnyi balatoni nádból a megújuláshoz 300-400 hektárt kellene levágni, amihez a jelek szerint nem adottak a feltételek. Az igazgatóság arra számít, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan legalább ötven hektáron sikerül elvégezni a vízinövény kitermelését. A tisztító nádvágásra az önkormányzatok, a part menti ingatlanok tulajdonosai vagy üzemeltetői, valamint az egyesületek nyújtottak be kérelmet, és összesen nagyjából húsz hektárt hoznak majd rendbe. Bár kívánatos lenne, hogy a Balaton nádállományát folyamatosan, vetésforgóban vágják, mert különben nem képes regenerálódni, de erre nemigen jut pénz. A szűkös forrásból erre a célra 3 millió forintot tud elkülöníteni az igazgatóság. Az a terv már kútba esett, hogy aratógépet vesz az igazgatóság, és közben más nehézségek is jelentkeztek.
A klímaváltozás miatt egyre jobban szűkül a nádvágásra alkalmas időszak, amikor jégen lehet aratni. Márpedig ilyenkor a leggazdaságosabb a nádvágás, és ebben az esetben taposás nem okoz kárt a természetben. Utoljára hat évvel ezelőtt fagyott be teljesen a Balaton. Ezt figyelembe véve jó lenne egy új módszert kitalálni, olyasmit, aminek a megváltozott környezeti hatások között is kellően hatékony – tette hozzá Csonki István.

nádaratás kép: Varga György / MTVA

Bármennyire is furcsa, a Fertő-tavon nyolc év kihagyás után aratnak újra, és amire nem volt még példa, és nem helyi, hanem egy nagykátai vállalkozó vágja a nádat.

Már 4 gépünk van a Fertő-tónál – ezt január közepén írta Facebook-oldalán a vélhetően nyertes Tempo Kft. egyik munkatársa, amire a tó történetét jól ismerő egykori nádarató így reagált: „Volt idő, amikor 24 is kevés volt!“ Ezzel arra utalt, hogy a kilencvenes években a több mint hatezer hektárnyi nádas kétharmadán az állami vállalat nagy teljesítményű gépeiből egyszerre ennyi volt a jégen, és mellettük több százan végezték a letermelést. Most alighanem azért kellett több száz kilométerről nádaratókat hozni a Fertő-tóra, mert azt a helybeli családi céget, amelyik ezt régóta és utolsóként csinálta, úgy tűnik végleg ellehetetlenítették. (Arról, hogy a nádvágók kényszerűségből felhagytak az iparral korábban itt olvashatnak. A környezetvédelmi hatóság ugyanis – több évtizedes gyakorlatot és szokást felrúgva – megtiltotta, hogy a kévéket az aratás helyszínén tárolják eladásig. Más raktározási lehetőség híján, és a kiróható több százezer forintos bírság elkerülése végett, tavaly már nem takarítottak be az értékes, exportképes tetőfedő anyagból az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozó területen. Idén meg nem indultak a pályázaton. Aki ezt megtette, az távolról jött, és beleugrott az ismeretlenbe, ahol menet közben ébredt rá, hogy a nád elhelyezése neki is gondot jelent majd.  A lap információi szerint amikor ez tudatosodott benne, úgy vélte, hogy ilyen feltételekkel abszurd aratni. Erre a vízügy megnyugtatta, a nemzeti park is belement, hogy némi megkötéssel, de maradhat a nád a szárazutakon. Ha ez a döntés igaz, ami hamarosan kiderülhet, akkor az erősen kirekesztő a többi potenciális pályázóval szemben, ugyanis a pályázatban a “nádat eltávolítja a területről” kitétel szerepel.

A Népszava szerint egyébként nem lenne meglepő, hogy a vízügyi igazgatóság ilyen engedményt tett, ugyanis a nádaratási pályázat feltételei egyáltalán nem kecsegtetőek, holott a szerződés négy évre szól. Megszabja például, hogy a felek között a terület használatát, haszonbérletét biztosító megállapodás nem jön létre, így a nádaratók a szerződés megkötésével nem lesznek jogosultak a területalapú támogatás igénybevételére. Az egyezség csak a nádaratásra, valamint a nád megvételére vonatkozik. Ez alapján az uniós pénzt nem vehetik fel a földhasználók, holott viselik az igen szigorú előírások következményeit, az összes költséget, sőt, a munka minden kockázatát is.

Nyitókép: nádaratás Fertő tó VNÁD Nádipari Kft.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek