A rovat kizárólagos támogatója

A határzárra vonatkozó kormánydöntések – a természetvédelmi (Tvt) és területrendezési (OTrT) törvény rendelkezéseivel össze nem egyeztethető tartalmuknál fogva – több ponton is ellentétesek az Alaptörvénnyel, mutat rá az ökopolitikai civil szervezet a készülő beadványában, amelyben az alapvető jogok biztosát és helyettesét alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére kéri fel.

A magyar-szerb határ számos szakasza ugyanis integráns része az országos ökológiai hálózat övezetének – valamint az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000-nek -, ezért abban az OTrT csak olyan "területfelhasználást" enged meg, ami a hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. A kerítés azonban 175 km hosszan megakadályozná a határ két oldalán élő állatok mozgását, az építése során pedig a talaj planírozásával elpusztítanák az állatok és növények élőhelyeit, miként ez a mórahalmi minta-szakaszok létesítésekor is látható volt.

Ennek okán a Védegylet a Tvt. 65.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a Kormányt arra kéri, hogy tartózkodjék a kerítés-terv kivitelezésétől.
Amennyiben a Kormány a kérésnek nem tesz eleget, úgy a VE a bekezdés b) pontja alapján pert indít a kivitelezésért felelős belügy- és honvédelmi miniszter ellen, annak érdekében, hogy a bíróság tiltsa el őket a természeti területek és értékek jogellenes károsításától, illetve veszélyeztetésétől.
A Védegylet nem csupán a kivitelezés módja tekintetében, hanem koncepcionálisan sem ért egyet a kerítés-tervvel. Ugyanis álláspontja szerint határzár létesítése – valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmet, menedékjog iránti kérelmet benyújtókra vonatkozó hazai rendelkezések megszigorítása – alkalmatlan eszköz annak biztosítására, hogy Magyarországra ne jusson méltánytalanul nagy teher annak az uniós, pontosabban összeurópai helyzetnek a kezelésében, amit a Kormány "rendkívüli bevándorlási nyomás"-nak nevez. Ezt valójában az biztosíthatja csak, ha a Kormány tárgyszerű együttműködést alakít ki a kérdésben a szerb hatóságokkal, valamint az Unió és az ENSZ intézményeivel. Erre nem látni érdemi szándékot, ahogy Magyarország messze nem teszi meg a tőle elvárhatót a probléma okát képező háborús konfliktusok megoldásában rá háruló felelősség-részből fakadó feladatai felmérése és ellátása tekintetében sem.

határzár Mórahalom mellett MTI Kelemen Zoltán Gergely

A Védegylet felhívja a figyelmet arra is, hogy a kerítés a bejelentett novemberi határidőre eljárási okokból nem készülhet el, illetve csak akkor, ha megsértik az erre vonatkozó hazai és nemzetközi előírásokat.
Az ezzel kapcsolatos jogi részletek:
A kerítés-terv megsérti a Tvt. 35.§ (1) bekezdésének a) pontját, amely úgy rendelkezik, hogy védett természeti területen "tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja".
A kerítés-terv a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete 128. pont d) alpontja alá tartozó tevékenység: védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén olyan építmény vagy építmény együttes létesítése, ami eléri vagy meghaladja az 1 hektárnyi területfoglalást. [A Kormány 100 ha magánterület kisajátításáról döntött.] Ezért a kerítés-építés megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján kiadandó környezetvédelmi engedély szükséges a rendelet 1.§ (3) bekezdés d) pontja értelmében. (Ezt megelőzheti egy ún. előzetes vizsgálati eljárás. De a környezethasználó – jelen esetben két miniszter – az engedélyezési folyamat gyorsítása érdekében kérheti a környezetvédelmi hatóságtól, hogy mellőzze az előzetes vizsgálati eljárást. Ha a mellőzést nem kérik, illetve nem kapják meg, úgy előzetes vizsgálat iránti kérelmet kötelesek benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz a kerítés egyes szakaszaira vagy az egészére. Ehhez ún. "előzetes vizsgálati dokumentációt" kell benyújtaniuk. Ebben be kell mutatniuk a kerítés-tervnek az "ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb" alternatíváit is.)

határzár Mórahalom mellett MTI Kelemen Zoltán Gergely

Mivel a kerítéstől Natura 2000-es terület(ek)re kiható jelentős környezeti hatás várható (a 175 km-es kerítés-hossznak mintegy a negyede-ötöde érint Natura 2000-es területet), azért az eljáró környezetvédelmi hatóság az elkészítendő a környezeti hatástanulmány [KHT] tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő; illetve a két környezethasználó maga így készíttetheti el a KHT-t – az "ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb" alternatívák vizsgálatára is kiterjedően -, ha a környezetvédelmi hatóság kérésükre mellőzi az előzetes vizsgálati eljárást.

A kerítés-építés "országhatáron átterjedő hatás"-sal jár Szerbiára nézve az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény definíciója szerint. Ezért a műtárgy hazai környezetvédelmi engedélyének kiadása előtt le kell folytatni a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást.
Az engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóság – azaz a Csongrád Megyei Kormányhivatal – köteles lesz megvizsgálni a kerítés-építés tervét azoknak a nemzetközi természetvédelmi egyezményeknek a szempontjából is, amelyeknek hazánk részese. Ilyen például a vándorló állatok védelméről szóló Bonni egyezmény (ENSZ szintű), a vadon élő állatok, növények és élőhelyek védelméről szóló Berni egyezmény (európai szintű), a biológiai sokféleségről szóló Riói egyezmény (ENSZ szintű). 

Az engedélyezési eljárás során közmeghallgatást kell tartani (Szerbiában is, amelynek a Berni egyezmény alá tartozó, illetve Natura 2000-be kijelölt területei vannak a határ közelében), továbbá a hazai eljárásba ügyfélként bejelentkező "a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületeknek" és más társadalmi (civil) szervezeteknek biztosítani kell, hogy az engedélykérelem és mellékletei – beleértve: az előzetes vizsgálati dokumentáció, illetve a KHT – alapján észrevételeket tehessenek.

Amennyiben az engedélyező hatóság az észrevételeiket nem veszi megfelelően figyelembe, úgy az eljárásba ügyfélként bejelentkezett civil szervezetek fellebbezéssel élhetnek, és ha ezt is elbukják, bírósághoz fordulhatnak (Szerbia pedig nemzetközi vitarendező testületekhez). A Kormány ugyan élhet olyan jogi eszközökkel, amelyek révén elérheti, hogy az engedélyt esetleg kiadó hatósági határozat a fellebbezés ellenére végrehajtható legyen, de ha valamelyik fellebbviteli fórum előtt végül mégis sikerül a miniszterekkel szemben érvényt szerezni a hazai és az uniós, illetve ENSZ szintű környezet- és természetvédelmi jog elvárásainak, úgy a Kormánynak szembe kell majd néznie a természeti helyreállítás költségeivel, a minisztereknek meg büntetőjogi felelősségre vonással az okozott károkért- írta a Védegylet közleményében.

Korábban írtuk, hogy akadályozná a vadállomány szabad mozgását, valamint védett élőhelyeket vágna ketté a szerb határra tervezett kerítés, ami egyúttal a több évtizedes szerb-magyar természetvédelmi együttműködésnek a végét is jelentheti – állítják egybehangzóan környezetvédelmi szakemberek. Erre hivatkozva közbeavatkozhat az Európai Unió, amelynek ellenőrzési és engedélyezési jogköre van az érintett Natura 2000-es területek felett.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek