A rovat kizárólagos támogatója

A folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módszerek minél szélesebb körű alkalmazása érdekében május elsejétől hatályba lépnek a kormány és az Agrárminisztérium (AM) kapcsolódó új rendeletei – közölte a szaktárca.

Közleményük szerint az erdőgazdálkodás hatékony és hosszú távú válaszokat kínál a klímaváltozás negatív hatásaira. Az erdőtelepítések és fásítások mellett azonban elengedhetetlen a meglévő erdőterületek megőrzése, alkalmazkodásuk segítése a változó környezeti viszonyokhoz. Az erdők természeti értékének fenntartására, klímavédelmi funkciójának megerősítésére az egyik legfontosabb eszköz az örökerdő-gazdálkodás.

Az örökerdők nem azonos életkorú egyedekből állnak, hanem a csemetéktől a matuzsálemekig sokféle korú, és a fajok tekintetében is változatos fákból. Az örökerdő-gazdálkodás során megvalósuló folyamatos erdőborítás lényege, hogy nem keletkeznek nagy vágásterületek, az erdő képe nem sérül, mert egyesével vagy kisebb csoportokban válogatják ki a kitermelendő egyedeket, amelyek helyén a természetesen megjelenő fiatal fák lehetőséget kapnak a növekedésre. Az egységes ökoszisztémaként kezelt örökerdők ellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben: az újonnan érkező kártevőkre, az inváziós növényfajokra és a szélsőséges időjárási helyzetekre annál jobban tud reagálni az erdő, minél változatosabb fajösszetételű és szerkezetű – tették hozzá.

erdőrezervátum Pilisi Parkerdő

Az AM közölte: a Nemzeti Erdőstratégia mellett “a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló” nemzeti stratégia is célul tűzte ki azoknak az erdőterületeknek a növelését, amelyeket folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódokban kezelnek. Magyarországon jelenleg csaknem 24 ezer hektáron folytatnak örökerdő üzemmódú és 74 ezer hektáron átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást. Mivel az elmúlt időszakban az erdőgazdálkodók egyre nagyobb arányban alkalmazzák ezeket az üzemmódokat, ezen területek az elmúlt 10 évben közel ötszörösére nőttek.

Bár a téma kutatása a magyar erdészetben mindig kiemelt feladat volt, ezeknek az üzemmódoknak korábban nem volt nagy hagyománya a gazdálkodásban. A hazánk sajátos termőhelyi viszonyai és egyedi erdőtársulásai miatt ezen üzemmódok alkalmazásához először a hazai gyakorlati alapokat is ki kellett dolgozni. A most megjelent szabályozás több szakmai kérdést is felold, és ezekre rugalmas megoldási kereteket kínál, miközben az erdők természetességének növelését az erdőgazdálkodás eszközeivel is segíti.  A szakmai keretekről szóló szabályozás kidolgozásában aktívan részt vettek a szakmai civil szervezetek is. A rendeletnek köszönhetően az erdőgazdálkodók számára kiszámíthatóbbá és vonzóbbá válhat a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok alkalmazása, és a gazdálkodók várhatóan nagyobb bizalommal vállalkoznak ennek az erdőművelési rendszernek a bevezetésére. Ezzel a magyar erdők stabilitása, ellenállóképessége és változatossága is növekszik majd – áll a szaktárca közleményében.

A WWF szerint természetvédelmi erdőkezelés kéne
A rendeletről az Index megkérdezte a WWF Magyarországot, akik elmondták, hogy ők nem vettek részt a kidolgozásban, de nagyra értékelik a kormány azon törekvését, hogy a meglévő erdőterület minőségének javításával lépne fel a klímaváltozás ellen. A tarvágások ugyanis csökkentik az erdők ellenálló képességét, és kedvezőtlenül hatnak a helyi klíma jellemzőire is – ami a települések körüli, gyakran közjóléti célokat is betöltő erdők esetében különösen aggályos – válaszolta a lap kérdésére Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.  Az árterek erdei – ahogyan Tiszaug példája is mutatta – az ártérrendezési projektek miatt különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Hegyvidéken a Bükki Nemzeti Parkban található Tarkő melletti, 180 éves erdőtömb letermelése keltett komoly visszhangot egy évvel ezelőtt.

tarvágás Tiszaug határában kép: wwf

Klímaerdő kontra ipari erdő

A mai helyzet egyértelmű: egyáltalán nem állunk jól erdők terén. „Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre csökkent az erdők telepítése. 2006–2007 táján még több mint 15 ezer hektár erdőt telepített az ország, a 2008-as évtől a csökkenés folyamatos, sőt, a néhány ezer hektáros telepítés 2015 után néhány száz hektárra apadt. Az erdők döntő többségét gazdasági célból telepítik, tehát néhány évtized múlva a vágásérett állományokat kitermelik” – magyarázta korábban a HVG-nek Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. Mindez számokban: bár az erdeink mintegy 40 százaléka védett vagy a Natura 2000 hálózat része, ám az erdőterület 95 százalékán faanyagtermelés zajlik: „az erdőgazdálkodás gyakorlatához síkvidéken ma is hozzátartozik a tarvágás, míg a hegy- és dombvidéken a kíméletesebb, ún. fokozatos felújító vágást alkalmazzák. A fenntarthatóság szempontjából leginkább progresszív örökerdő üzemmódot egyelőre az erdőknek csak 1 százalékán, döntően a főváros körül és a Dunakanyar térségében használják” – mondja Gálhidy.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek