A globális felmelegedés – a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint – tavaly is folytatódott.
Az átlagos felszíni hőmérséklet 0,29 fokkal haladta meg az 1961–1990-es időszak átlagát. A tavalyi volt az utóbbi 140 év hetedik legmelegebb éve, s a 2000.-nél forróbb esztendők mind a 90-es évtizedre estek.
A hőmérsékleti adatokról 140 évre viszszamenőleg állnak rendelkezésünkre megbízható feljegyzések. Ebben az időszakban, az átlaghőmérséklet sorrendje szerint, 1998, 1997, 1995, 1990, 1999, 1991 és 2000 volt a legmelegebb esztendő. A globális éghajlat 2000. évi állapotáról szóló WMO-jelentés megállapította: a Föld átlaghőmérséklete 0,29 Celsius-fokkal volt magasabb a viszonyítási alapnak tekintett 1961–1999-es időszakénál. A különbség látszólag jelentéktelen, ám a WMO állásfoglalása szerint aggodalomra ad okot, hogy a feljegyzések történetében a hetedik legmelegebbnek számító esztendőben a melegítő hatásúnak tekintett El Nino helyett a hűtő hatású La Nina nevű időjárási jelenség uralkodott, s ez, legalábbis a Csendes-óceán keleti medencéjében, mérsékelte a felmelegedést.
A globális hőhullám térbeli eloszlása nem volt egyenletes: a melegedés elsősorban az északi és a déli félteke 30. szélességi körétől északra illetve délre volt jellemző. Mindez, az utóbbi évtizedben már megszokott módon, az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával párosult. Az év első két hónapjában rendkívüli hideg sújtotta Kínát, Mongóliát és Indiát, több mint 300 ember halálát és 30 millió dolláros kárt okozva. Októberben a Barents-tengeri Medve-szigeten 11 Celsius-fokos abszolút melegrekordot mértek. Az USA-ban a januártól októberig terjedő időszak meleg-, a november–decemberi hidegrekordot hozott. A sydneyi olimpia idején Ausztráliában 4-5 fokkal melegebb volt a szokásosnál.
Délkelet-Európában, a Közel-Keleten, valamint Közép-Ázsiától Észak-Kínáig rendkívüli aszály pusztított, a Balkánon, a görög szigetvilágban, az USA-ban és Mexikóban megszaporodtak az erdőtüzek. Az Atlanti-óceán régiójában 15 hurrikán pusztított (az átlagos 10 helyett), s a szélviharok idején rekordmennyiségű csapadék hullott. Ázsiában a megszokottnál hosszabb és csapadékosabb volt a monszunidőszak, s a trópusi ciklonokból is több volt a megszokottnál. Szokatlan jelenségnek számít a 2000 nyarán megfigyelt jégmentes nyílt víz az Északi-sarkon, valamint az arktisz jégtakarójának összezsugorodása is.
A magyar adatok, mint az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a WMO-jelentéshez készült kiegészítéséből kiderül, szintén a felmelegedés folytatódását támasztják alá. Hazánkban egyébként 0,67 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet az utóbbi száz évben.
Hargitai Miklós 2001 08 31
