A rovat kizárólagos támogatója

Nem hitelesítette a szélerőművekről szóló népszavazási kezdeményezéseket a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Egyre erősebb szélnek örülhetnek, ahol termelnek vele energiát.

A kérdéseket Kassai Dániel nyújtotta be magánszemélyként. Az első kérdés azt célozta, hogy szélerőmű a beépített területek határától számított 3 és 12 kilométer közötti sávban legyen csak elhelyezhető. A második úgy szólt, hogy szélerőmű a beépített területek határától számított legalább 3 kilométerre legyen elhelyezhető. A harmadik kérdés pedig arra vonatkozott, hogy szélerőműveket “a beépített teljesítmény korlátozása nélkül” lehessen telepíteni.
A november 20-i ülésén az NVB egyhangú döntéssel úgy ítélte meg, hogy a kérdések nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak, hanem a kormányéba, márpedig országos népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet kezdeményezni. Emellett az NVB szerint a kérdések nem felelnek meg az egyértelműség követelményének sem. Az NVB határozata nem jogerős, ellene a Kúriához lehet fordulni. (MTI)

Egyre erősebb szélnek örülhetnek, ahol termelnek vele energiát

Évtizedeken át keresték a tudósok, hogy minek tudható be a szélerősség csökkenése a 80-as évektől kezdve, most viszont új feladatuk lesz, mivel ebben az évtizedben megfordult a trend, és világszerte egyre erősebbek a szelek. Ez pedig remek hír az energiatermelők számára. Már csak azért is, mert ha a mostani évszázad végéig folytatódott volna a gyengülő trend, akkor globálisan 21 százalékot veszítettek volna erejükből átlagosan a szelek, ami megfelezte volna az ebből a forrásból potenciálisan kinyerhető energiamennyiséget. A jelenséget próbálták magyarázni a sarkvidék-közeli területek kizöldülésével, valamint a földfelszín urbanizációnak betudható megváltozásával, de egyik sem volt igazán kielégítő.

A magyarázat keresésével a jövőben kevesebben fognak foglalkozni, kilencezer mérőállomás adatai szerint ugyanis 2010 óta világszerte jelentősen nő az átlagos szélsebesség. Ennek oka valószínűleg az óceáni és légköri áramlatok megváltozása – mondta a BBC-nek Adrian Chappel, a Cardiffi Egyetem munkatársa, az eredményeket feltáró tanulmány társszerzője- melyet a G7 gazdasági portál ismertetett.

Akármi is az ok, ez természetesen kedvező a szélenergia-termelők számára. Ha töretlen marad a trend, akkor 2024-re egy adott szélturbina 37 százalékkal több áramot tud majd termelni ahhoz képest, mintha nem lenne erősödés.  De már az eddigi élénkülésnek is jelentős a hatása, a szakemberek szerint ez magyarázza az amerikai szélenergia-szektor hatékonyságjavulásának felét. Ott egyébként már ez az ágazat is hatalmasra nőtt: az eredetileg Floridából induló Nextera Energy annak köszönhetően lett a világ első 100 milliárdnál értékesebb közszolgáltató vállalata, hogy korán belépett a szélenergia-termelésbe. A cardiffi kutatók egyébként arra számítanak, hogy idővel az szélerősség növekedésének trendje is megszakad, de legalább tíz éven keresztül azért ki fog tartani.

Magyarország számára ez túl sok mindent nem jelent, hiszen idehaza elhanyagolható a szél szerepe az energiatermelésben. 2010 óta egyetlen új projekt sem kapott engedélyt, és valamiért a kormány hosszú távon sem számol vele érdemben, miközben a napenergiás fejlesztéseket az utóbbi években már támogatja.

Nyitókép: Az Orbán-kormány szélerőmű telepítési térképe, melyen a fehér területeken engedélyezett a lépesítés, a piroson nem.

 

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás