Nem kerül fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára a Nagy-korallzátony. A döntés meghozatalakor a 21 országot számláló világörökségi bizottság figyelmen kívül hagyta az UNESCO tudományos értékelését, miszerint a zátonyt egyértelműen veszélyezteti az éghajlatváltozás.
Az UNESCO-nak ráadásul egy évvel előbb kell leadnia azt a jelentést, amelyet a 2300 kilométeres zátony állapotának javulásáról kell készíteni. Ezt eredetileg 2022 februárjára kellett volna leadniuk, most azonban 2022 decembere lesz a határidő.
„A tények tények, a tudomány pedig tudomány” – kommentálta a döntést az UNESCO, ami szerette volna, ha a globális felmelegedés miatt egyre csak romló állapotú zátony felkerül a listára.
A Nagy-korallzátony veszélyeztetett helyszínné való nyilvánítását 21 ország ellenezte, köztük Magyarország is.
Rajtunk kívül többek között Saint Kitts és Nevis, Etiópia, Mali, Nigéria, Szaúd-Arábia, Omán, Bosznia és Hercegovina, Oroszország és Spanyolország szavazott az ausztrál kormány javára.
A bizottság határozatát az ausztrál kormány kampánya előzte meg. Attól tartottak ugyanis, hogy a korallzátony veszélyeztetett helyszínné nyilvánítása visszavetheti a helyi turizmust. Az ausztrál környezetvédelmi miniszter, Sussan Ley emiatt személyesen kereste fel a tagállamokat, hogy meggyőzze őket a zátony listára kerülésének elvetéséről – írta meg a Guardian.
Ley szerint az UNESCO megfelelő konzultáció és helyszíni állapotfelmérés nélkül akarja, hogy azonnal soroljanak valamit veszélyeztetett kategóriába. Szerinte a mostani döntés lehetőséget ad a tengerbiológusoknak és zátonykutatóknak, hogy megmutassák „kiemelkedő munkájukat”.
A Greenpeace Australia Pacific ügyvezető igazgatója, David Ritter cinikusnak nevezte az ausztrál kormány lobbizását. „Ez nem egy eredményes, hanem egy gyalázatos nap az ausztrál kormány számára” – mondta Ritter.