A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: telex

Nem kerül fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára a Nagy-korallzátony. A döntés meghozatalakor a 21 országot számláló világörökségi bizottság figyelmen kívül hagyta az UNESCO tudományos értékelését, miszerint a zátonyt egyértelműen veszélyezteti az éghajlatváltozás.

Az UNESCO-nak ráadásul egy évvel előbb kell leadnia azt a jelentést, amelyet a 2300 kilométeres zátony állapotának javulásáról kell készíteni. Ezt eredetileg 2022 februárjára kellett volna leadniuk, most azonban 2022 decembere lesz a határidő.

„A tények tények, a tudomány pedig tudomány” – kommentálta a döntést az UNESCO, ami szerette volna, ha a globális felmelegedés miatt egyre csak romló állapotú zátony felkerül a listára.

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett helyszínné való nyilvánítását 21 ország ellenezte, köztük Magyarország is.
Rajtunk kívül többek között Saint Kitts és Nevis, Etiópia, Mali, Nigéria, Szaúd-Arábia, Omán, Bosznia és Hercegovina, Oroszország és Spanyolország szavazott az ausztrál kormány javára.

A bizottság határozatát az ausztrál kormány kampánya előzte meg. Attól tartottak ugyanis, hogy a korallzátony veszélyeztetett helyszínné nyilvánítása visszavetheti a helyi turizmust. Az ausztrál környezetvédelmi miniszter, Sussan Ley emiatt személyesen kereste fel a tagállamokat, hogy meggyőzze őket a zátony listára kerülésének elvetéséről – írta meg a Guardian.

Ley szerint az UNESCO megfelelő konzultáció és helyszíni állapotfelmérés nélkül akarja, hogy azonnal soroljanak valamit veszélyeztetett kategóriába. Szerinte a mostani döntés lehetőséget ad a tengerbiológusoknak és zátonykutatóknak, hogy megmutassák „kiemelkedő munkájukat”.

A Greenpeace Australia Pacific ügyvezető igazgatója, David Ritter cinikusnak nevezte az ausztrál kormány lobbizását. „Ez nem egy eredményes, hanem egy gyalázatos nap az ausztrál kormány számára” – mondta Ritter.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek