Hirdetés

A lakosság nem támogatja újabb állami szénerőművek építését és a közpénzek környezetvédelmi célú felhasználására ösztönözné a kormányt – derült ki a WWF Magyarország és a Cognative Kft. közös reprezentatív felméréséből.

A Cognative Kft. a WWF Magyarország megbízásából 2008. decemberében végzett reprezentatív telefonos közvélemény-kutatást a 15-64 éves városi lakosság körében, melynek során a lakosság klímaváltozással, energiatakarékossággal és a Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos ismereteit vizsgálta.

A megkérdezettek határozott véleményt fogalmaztak meg a közpénzek felhasználásáról. Lényegesen többen (76%) preferálnák a közpénzek energiahatékonyabb, azaz a megújuló energiák támogatására történő felhasználását, mint a fogyóban lévő fosszilis energiák további kiaknázását és kimerítését elősegítő szén, kőolaj és gáz támogatását (30%) Különösen elutasító a lakosság véleménye a 80%-os állami (MVM) részvétellel tervezett új lignit erőművel kapcsolatban. A lakosság 74%-a mondott nemet arra a kérdésre, egyetért-e azzal, hogy 80%-os állami vállalati részvétellel újabb szénerőmű blokk épüljön Magyarországon, és mindössze 5%-a értett egyet teljes mértékben.

A lakosság véleménye a szénerőmű blokk építéséről:

nem kell szénerőmű

 

Érdekes, hogy míg a lakosság nagy részének a hazai energiapolitikai kérdésekben határozott az álláspontja, a nemzetközi kérdéseket nagyon kevesen kísérik figyelemmel. A közelgő Európai Parlamenti választások kapcsán is fontos tanulság, hogy a válaszadók mindössze egynegyede követi nyomon a magyar képviselők brüsszeli munkáját. Arról szintén csak kevesen tudtak nyilatkozni, hogy mi a magyar kormány álláspontja környezetvédelem és az EU klímapolitikája ügyében.

A korábbi kutatások alapján környezetvédelmi kérdésekben nagyobb mértékű érdeklődést mutató 15-64 éves városi lakosság alig fele állította, hogy hallott már a Kiotói Jegyzőkönyvről – a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb pilléréről. Ezen belül is meglepően alacsony a 25 év alatti lakosok tájékozatlansága (kevesebb, mint a negyedük hallott róla). A férfiak között 60%, míg a nők között 38% hallott már a Kiotói Jegyzőkönyvről. Érdekes módon a nagyvárosokban többen ismerték az egyezményt, mint Budapesten,a legtájékozottabbak az észak-dunántúliak voltak, míg a legalacsonyabb ismertséget a dél-dunántúliak körében mértek a kutatók.

Amikor a válaszadóknak saját szavaikkal kellett elmondaniuk az egyezmény lényegét, az egyezményt ismerők többsége (81%) tudta ugyan, hogy környezetvédelemmel kapcsolatos megállapodásról van szó, a dokumentum közelebbi célját azonban csak kevesen ismerték (szén-dioxid kibocsátás szabályozása / csökkentése: 22%, környezetszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése: 20%).

Gergely Ferenc, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatója szerint „Az eredmények azt mutatják, hogy bár a lakosság kevésbé tájékozott a nemzetközi politika környezetvédelmi irányú történéseivel és a nemzetközi egyezményekkel, ugyanakkor a mindenkori magyar kormányzattól már határozottan a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fellépést kíván.”

Kapcsolódó anyagok:

Klímaváltozás: tudás, féltudás, nemtudás

Megakadályozza a kormány a munkahelyteremtést!

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás