A rovat kizárólagos támogatója

Új gyalogos híd, két méteres fal a Nánási-Királyok útján, újrafazonírozott pavilonok a sétányon – egyebek mellett ezek szerepelnek a városháza elképzeléseiben – írta meg a Népszava.

Az új városvezetés szakítana a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné a római-parti fő árvízi védvonalat. Az eredeti terv ugyanis a természetes part lerombolásához vezetne, ráadásul jelentős műszaki nehézségeket és kockázatokat is felvet. A Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésén tárgyalja az új irányt kijelölő javaslatot, amelynek értelmében haladéktalanul meg kell kezdeni a Királyok útja – Nánási úti nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatósági vizsgálatát. A tanulmány elkészítése már csak azért is szükséges – érvel Dorosz Dávid és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes közösen jegyzett előterjesztésükben, mivel a gát megépítéséhez új források bevonására lesz szükség, amely elsősorban Európai Uniós támogatásból szerezhető meg, ehhez pedig az építendő védmű valamennyi lehetséges nyomvonalát be kell mutatni. Ezzel párhuzamosan közösségi tervezés indul, amelynek során meghallgatnak minden érintett, különböző érdekeket képviselő társadalmi csoportot, feltárják a problémagócokat, a jogos igényeket és a lehetőségeket. A cél az árvízi védekezés legjobb formájának megtalálása mellett a római-part jövőjének kitalálása is. A tervezési folyamat legalább két-három évet vesz igénybe.

Az egyik lehetséges változat szerint a Királyok-Nánási út vonalában kevesebb, mint két méter magas kerítés épülne, amelynek tetejére szükség esetén további 1,3 méteres mobiltoldalék tehető. A látvány sokkal inkább egy tömör kerítésre hasonlítana, mint egy védműre – állítja Bardóczi Sándor, Budapest új fő tájépítésze. (Frissítés: Bardóczi később közölte, azóta a pontosabb méreteket is megtudta. Eszerint a Nánási úton a kerítés térdfalat jelent, a Királyok útján az előzetes elképzelés szerint a magassága 1,3 méter lenne.)

Pár éves idilli propaganda a Tarlós-időszakból.

A főváros 1,9 milliárd forintot költene megvalósíthatósági tanulmányra, a közösségi tervezésre, valamint a parti sétány átépítésére. (Az erre szánt pénzt úgy teremtenék elő, hogy a jövő heti ülésen több szerződést is felbontanának.) Közben elkészül a Duna-menti építési szabályzat is, amelyben kitérnek a Római-part bódésorára is. (Ezt egyébként a parti mobilgát építése esetén teljesen el kellene bontani.) A városvezetés a jelenleginél esztétikusabb pavilonokat szeretne a sétányon látni, amelyek árvíz idején akár el is szállíthatóak a területről, de legalábbis árvízállóbbak a jelenlegieknél. Az építési szabályzat, a megvalósíthatósági tanulmány és a közösségi tervezés eredőjeként egyetlen part menti fa kivágása nélkül szeretnék megoldani az árvízi védekezést.

A helyzetet nehezíti, hogy Budapest ugyan 2012-ben 99 évre használatba kapta a Duna-partokat, de a mögötte lévő területek a kerületi önkormányzatok kezelésében maradtak, így velük is egyeztetnie kell a fővárosnak. – Végre részleteiben megnézzük a szakmabeliek túlnyomó többsége által támogatott Királyok-Nánási nyomvonal megvalósíthatóságát. Ennek a tanulmánynak a része lehet a hullámtérben élők védelme is. Én nem zárkózom el a két szintű védekezéstől, csupán attól, hogy az árvízi védekezés címén letaroljuk a gyönyörű Duna-partot – válaszolta Karácsony Gergely a Népszava kérdésére.

A főpolgármester bízik abban, hogy a gát megépítéséhez uniós források is elnyerhetőek, különös tekintettel arra, hogy a következő hét éves pénzügyi ciklus még csak jövőre kezdődik. Karácsony szerint a Római-part ügyét a téves elképzelések által generált politikai vita magasra emelte ugyan, de Budapest számos pontján ennél sokkal rosszabb a helyzet. Sajnos a klímaváltozás következményeként a folyók áradása sokkal veszélyesebb lehet a jövőben – tette hozzá a városvezető.

A tervek elkészültéig zöldfejlesztési program indulna, amelynek keretében megerősítenék az omladozó folyópartot, amely évről-évre egyre keskenyebb lesz.

Fel szeretnék oldani a sétálók és a biciklisek közötti konfliktust, elbontanák a feleslegessé vált beton sólyákat, új növényeket telepítenének és új sétányt alakítanának ki. Még merészebb terveket szőnek az óbudai Duna-parton, ahol gyalogoshíd épülhetne a Graphisoft park és az Óbudai sziget között a K-hídtól északra. A tervekről egyelőre nem tárgyaltak az irodanegyedet építő Graphisofttal, de a részvételi tervezés erre is keretet biztosít majd – mondta el a Népszavának Bardóczi Sándor.

A zöldfejlesztés egyelőre nem érintené a volt óbudai gázgyár után ott maradt szennyezett területet, mert ennek megtisztítása sokmilliárdos tétel, amit egy környezeti kárelhárítási tervnek kell megelőznie. A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme évtizedek óta megoldatlan kérdés. A folyamatosan meg-megálló, majd újrainduló tervezési folyamat 2012 óta tart és egyre inkább politikai háborúvá vált. Először az ott élők tiltakozása söpörte el a pünkösdfürdői földgát meghosszabbítását a parton. Majd Demszky Gábor hiába kért pénzt az uniótól a védmű építésére.
A Tarlós István vezette főváros megkapta és kijelölte a parti nyomvonalat, de a heves lakossági tiltakozás megállította. A vitának a 2013-as rekordárvíz vetett véget, amikor jócskán megemelték a mértékadó árvízszintet, így a régi terv már nem kaphatott engedélyt. A 2017-ben bemutatott új tervek a parti és a Nánási-Királyok úti nyomvonalat is összevetette. Ebben is szerepelt a berlini falhoz hasonlatos tömör kerítés.

A legnagyobb félelmet a fakivágás váltotta ki: a parti védmű miatt becslések szerint 600-1500 fát kellene kivágni. A belső nyomvonalon jóval kevesebbet. A gátépítés árát 2013-ban 8 milliárdra becsülték, ám azóta ez 18-25 milliárdra kúszott fel, de a közműkiváltások miatt akár 50 milliárdra is emelkedhetnek a költségek. A sétány arculatának kialakítása a Főkert Zrt. feladata lett volna.

Nyitókép: Római part installáció. Landart Kánya Tamás Római-parti Kőkert

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek