A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Nem kerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé az ausztráliai Nagy-korallzátony az UNESCO világörökségi bizottságának előzetes döntése értelmében, ugyanakkor a testület aggodalmát fejezte ki a világ legnagyobb koralltelepének hosszú távú jövőjével kapcsolatban, és Ausztráliának 2016 végéig jelentést kell tennie arról, mit tett a terület védelmére.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes bizottsága örömmel üdvözölte a romló ökológiai állapotú terület megóvására irányuló ausztrál erőfeszítéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet a korallzátony rossz kilátásaira, és kötelezettségeinek "szigorú" betartására szólította fel az ausztrál kormányt. 

Számos veszély fenyegeti a korallzátonyt 
"A klímaváltozás, a rossz vízminőség és a part menti beruházások jelentik a legnagyobb fenyegetést a területre" – emelték ki közleményükben a szakemberek a németországi Bonnban tartott tanácskozásuk után.  Az elfogadott határozattervezet előírja Ausztráliának, hogy 2016 végéig tegyen jelentést a világszervezetnek a 2050-ig szóló zátonyvédelmi tervben előirányzottak teljesüléséről, bizonyítandó, hogy hatékony a hosszú távú program.  UNESCO-körökben úgy értékelik, hogy az előzetes döntés "nagyon világosan fogalmaz" Ausztrália számára a világörökségi listán tartás feltételeit illetően. A világszervezet meg akar bizonyosodni arról, hogy szigorúan betartják a vállalásokat, így valóban korlátozzák a kikötőfejlesztéseket és ártalmatlanítják a kotrási hulladékot. A terv értelmében 2025-ig 80 %-kal kell csökkennie a tengervízbe kerülő szennyezőanyagnak.  Az UNESCO bizottságának mostani határozata csupán "vázlat", amely további megbeszélések alapját képezi, és a végső döntést később fogják kimondani.

 

Szemétlerakóvá válhat a Nagy-korallzátony

A WWF idén februári jelentésében figyelmeztetett, hogy szemétlerakóvá válhat a Nagy-korallzátony, ha az ausztrál kormány nem tiltja be teljesen az UNESCO világörökségi listáján szereplő tengeri természetvédelmi terület kotrásakor keletkezett hulladék lerakását.

Szemétlerakóvá válhat a Nagy-korallzátony

"Ha nem történik semmi, a Nagy-korallzátony szemétlerakó hellyé és tengeri gyorsforgalmi úttá válhat" a civil szervezet szerint. Ausztrália januárban rendelte el a kotrási hulladék lerakásának tilalmát. Az intézkedéssel azt kívánta elkerülni, hogy a Nagy-korallzátony felkerüljön a veszélyeztetett világörökségi színhelyek listájára.

Környezetvédők szerint a hulladék lerakása veszélyezteti a helyszínt, mert a környezetükbe kerülő méreganyagok miatt elpusztulhatnak a világ legnagyobb telepét alkotó korallok és algák. A jelentés szerint a kikötőknek a Nagy-korallzátony övezetében történő terjeszkedése szintén veszélyezteti a helyszín természeti szépségét. 
 

 

Súlyosan veszélyeztetett állatfajok élőhelye

Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony 400 féle korallnak, 1500 halfajnak és négyezer féle puhatestűnek ad otthont, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatfajnak is.  Az ausztrál kormány márciusban 35 évre szóló tervet hirdetett meg a Nagy-korallzátony védelmére. A víz minőségének javítását, a kikötőfejlesztések korlátozását, a kotrási hulladék tengerbe öntésének tilalmát célzó tervek megvalósításához újabb 100 millió ausztrál dollárt ígért Tony Abbott miniszterelnök.  A meghirdetett célok között szerepel a szervetlen nitrogén 50 százalékos csökkentése, a rovarirtó szerek legkevesebb 60 százalékos csökkentése a Nagy-korallzátony térségében 2018-ra, valamint a térségben élő tengeri állatok, köztük az ausztrál delfin, a tengeri tehén és a teknősök populációjának megőrzése vagy növelése 2020-ra.

140 millió dollár a fejlesztésekre

Tavaly az ausztrál kormány létrehozott egy 40 millió ausztrál dolláros korallzátony-alapot, ennek az összegét emelték fel 140 millió ausztrál dollárra (30 milliárd forint). Ezáltal a kormány által meghirdetett környezetvédelmi fejlesztési programokra a Nagy-korallzátony térségében több mint kétmilliárd ausztrál dollárt költenek a következő tíz évben – közölte akkor Abbott.  A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Korallzátony 2050 Hosszútávú Fenntarthatósági Terv határozott választ ad az UNESCO világörökség bizottságának a Nagy-korallzátony biodiverzitásával, vízminőségével és ökoszisztémája egészségével kapcsolatos aggodalmakra.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek