A szakmai várakozásokkal szemben nem változott az év elején az üzemanyagok biorészaránya. Jelenleg 6,1 % a benzin megújuló alapú bioetanol-aránya, amelyet a kormány – uniós előírásoknak megfelelően – 2020 január elsejével határozott meg. Az addigi E5 -öt átnevezték E10-re, jelezve, hogy 5 ről 10 %-ra nőtt a megújuló arány felső határa.
Ez néhány régebbi autótípusnál már a motorhiba lehetőségét vetette fel. Grád Ottó, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára ugyanakkor a Népszavának azt közölte, hogy a bioetanol-arány múlt év eleji emelésére visszavezethető motorhiba ezidáig nem jutott a MÁSZ tudomására.
Az összes üzemanyagra vonatkozó kötelező arány 8,2 százalékos mértéke szintén nem változik – ismertetik. A dízelek esetén a határérték 7 százalék marad. A kormányrendelet az úgynevezett fejlett bioösszetevők arányát ugyanakkor (a teljes közlekedési energiafogyasztásra vetítve) 2022-re 0,2, 2025-re egy, 2030-ra pedig 3,5 százalékban határozza meg. Az üzemanyagokon belüli első generációs bioösszetevők felső határát az Európai Unió 7 százalékban húzta meg, a második generációs anyagok aránya pedig 3 százalékot tehet ki. A kettő összege alapján az EU 2030-ra 10 százalékos megújuló részarányt tűzött ki célul – írta ma a Népszava, a Magyar Közlönyre hivatkozva.
A MÁSZ főtitkára megerősítette, hogy a benzin és a gázolaj biorészaránya már csak fejlett, második generációs termékekkel emelhető.
A fejlett összetevők kapcsán már nem merül fel az autók meghibásodásának kérdése, mert azok belső szerkezete az úgynevezett hidrogénezés után lényegében megegyezik a kőolajalapúakéval. Igaz, bekeverésük a szabványos tulajdonságok megőrzése végett további műszaki lépéseket igényel a finomítóktól. Magyarországon ilyen, kereskedelmi célú feldolgozó egyelőre még nem üzemel.
Fejlett alap- és üzemanyagok
– bizonyos algák
– vegyes települési hulladék bizonyos növényi hányada
– magánháztartások biohulladéka
– ipari hulladék bizonyos növényi hányada
– szalma
– állati eredetű trágya és szennyvíziszap
– pálmaolajprés kiáramlója és pálmatermés üres héja
– tallolajszurok
– nyers glicerin
– kipréselt cukornád
– szőlőtörköly és borseprő
– dióhéj
– háncs és héj
– lemorzsolt kukoricacső
– fakéreg, ágak, ritkításból visszamaradt hulladékfa, levelek, tűlevelek, lombkorona, fűrészpor, faforgács, feketelúg, acetátoldat, rostiszap, lignin és tallolaj
– bizonyos, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok
– bizonyos lignocellulóz-tartalmú anyagok
– nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló forrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok
– megújulónak minősülő, közlekedési célú szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás
– megújulónak minősülő baktériumok
Forrás: Jogtar.hu
A rendelet ugyanakkor biztosítja, hogy az iparág 2021-ben felkészülhessen a fokozatos felfutásra – jelezte Grád Ottó. A fenntarthatósági átállás további irányait az olyan, új típusú üzemanyagok és hajtástípusok képviselik, mint például az elektromos, a hibrid, a metán vagy épp a hidrogén – írja a lap.
Elsodorta a kukabotrány
A kormány novemberi módosító csomagja szerint a közlekedési célú energiafogyasztást 2020-ra 10, 2030-ra pedig 14 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani. Emellett az üzemanyag-forgalmazóknak mostanra egy uniós alapértékhez képest 6 százalékos üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést kellett elérniük és megtartniuk. Mivel azonban a módosítást a hulladékkoncessziós szabállyal egy csomagban nyújtották be, Áder János köztársasági elnök pedig utóbbi több pontjának megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, egyelőre eme üzemanyagszabályok sem lépnek érvénybe.