A rovat kizárólagos támogatója

A szakmai várakozásokkal szemben nem változott az év elején az üzemanyagok biorészaránya. Jelenleg 6,1 % a benzin megújuló alapú bioetanol-aránya, amelyet a kormány – uniós előírásoknak megfelelően – 2020 január elsejével határozott meg. Az addigi E5 -öt átnevezték E10-re, jelezve, hogy 5 ről 10 %-ra nőtt a megújuló arány felső határa.

Ez néhány régebbi autótípusnál már a motorhiba lehetőségét vetette fel. Grád Ottó, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára ugyanakkor a Népszavának azt közölte, hogy a bioetanol-arány múlt év eleji emelésére visszavezethető motorhiba ezidáig nem jutott a MÁSZ tudomására.

Az összes üzemanyagra vonatkozó kötelező arány 8,2 százalékos mértéke szintén nem változik – ismertetik. A dízelek esetén a határérték 7 százalék marad. A kormányrendelet az úgynevezett fejlett bioösszetevők arányát ugyanakkor (a teljes közlekedési energiafogyasztásra vetítve) 2022-re 0,2, 2025-re egy, 2030-ra pedig 3,5 százalékban határozza meg. Az üzemanyagokon belüli első generációs bioösszetevők felső határát az Európai Unió 7 százalékban húzta meg, a második generációs anyagok aránya pedig 3 százalékot tehet ki. A kettő összege alapján az EU 2030-ra 10 százalékos megújuló részarányt tűzött ki célul – írta ma a Népszava, a Magyar Közlönyre hivatkozva.

A MÁSZ főtitkára megerősítette, hogy a benzin és a gázolaj biorészaránya már csak fejlett, második generációs termékekkel emelhető.

A fejlett összetevők kapcsán  már nem merül fel az autók meghibásodásának kérdése, mert azok belső szerkezete az úgynevezett hidrogénezés után lényegében megegyezik a kőolajalapúakéval. Igaz, bekeverésük a szabványos tulajdonságok megőrzése végett további műszaki lépéseket igényel a finomítóktól. Magyarországon ilyen, kereskedelmi célú feldolgozó egyelőre még nem üzemel.

 

Fejlett alap- és üzemanyagok
– bizonyos algák
– vegyes települési hulladék bizonyos növényi hányada
– magánháztartások biohulladéka
– ipari hulladék bizonyos növényi hányada
– szalma
– állati eredetű trágya és szennyvíziszap
– pálmaolajprés kiáramlója és pálmatermés üres héja
– tallolajszurok
– nyers glicerin
– kipréselt cukornád
– szőlőtörköly és borseprő
– dióhéj
– háncs és héj
– lemorzsolt kukoricacső
– fakéreg, ágak, ritkításból visszamaradt hulladékfa, levelek, tűlevelek, lombkorona, fűrészpor, faforgács, feketelúg, acetátoldat, rostiszap, lignin és tallolaj
– bizonyos, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok
– bizonyos lignocellulóz-tartalmú anyagok
– nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló forrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok
– megújulónak minősülő, közlekedési célú szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás
– megújulónak minősülő baktériumok
Forrás: Jogtar.hu

A rendelet ugyanakkor biztosítja, hogy az iparág 2021-ben felkészülhessen a fokozatos felfutásra – jelezte Grád Ottó. A fenntarthatósági átállás további irányait az olyan, új típusú üzemanyagok és hajtástípusok képviselik, mint például az elektromos, a hibrid, a metán vagy épp a hidrogén – írja a lap.

Elsodorta a kukabotrány
A kormány novemberi módosító csomagja szerint a közlekedési célú energiafogyasztást 2020-ra 10, 2030-ra pedig 14 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani. Emellett az üzemanyag-forgalmazóknak mostanra egy uniós alapértékhez képest 6 százalékos üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést kellett elérniük és megtartniuk. Mivel azonban a módosítást a hulladékkoncessziós szabállyal egy csomagban nyújtották be, Áder János köztársasági elnök pedig utóbbi több pontjának megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, egyelőre eme üzemanyagszabályok sem lépnek érvénybe.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek