Az LMP arra kéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne vétózza meg a szigorúbb uniós klímacélokat, hanem támogassa a párt javaslatát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről – mondta a párt társelnöke tegnapi online sajtótájékoztatón. Megbukott a kormány klímavédelemből.
Schmuck Erzsébet elmondta: nem született megállapodás a szigorúbb klímacélokról az Európai Tanács csütörtöki ülésén, így várhatóan decemberben dől el, hogy lesznek-e szigorúbb uniós klímacélok.
EZ JELENTŐS MÉRTÉKBEN ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖKTŐL IS FÜGG – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a csúcsvezetők 55 százalékos kibocsátáscsökkentésről tárgyaltak, amely elmarad az Európai Parlament nemrég meghozott 60 százalékos döntésétől. A tudományos álláspont szerint ugyanakkor már ez is kevés: 65 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig ahhoz, hogy ne lépjük túl a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési értéket – írja az MTI a sajtótájékoztatóra hivatkozva.
A politikus hangsúlyozta, ha Európa az év végéig nem vállal szigorúbb klímacélokat, akkor a világ többi nagy kibocsátó állama sem fog, és elúszik a klímakatasztrófa elkerülésének a lehetősége.
Az Európai Bizottság közzétette az épületkorszerűsítési programra vonatkozó tízéves stratégiáját, a terv szerint erre jelentős összegeket biztosítanak. A magyar kormány ezen a területen is lépéshátrányban van, mert „lényegében nem támogatja az épületek korszerűsítését”, még a lakóépületek szigetelésére szánt uniós forrásokat is elterelte – mondta. Az LMP évi 300 milliárd forintos épületenergetikai csomagot javasolt, aminek a szigetelés, a nyílászárócsere mellett a háztartási napenergia támogatása is része.
A KORMÁNYNAK IS TUDNIA KELLENE: NEM PAKS2 KELL, HANEM ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAM – jelentette ki Schmuck Erzsébet.
Megbukott a kormány klímavédelemből
Az Európai Bizottság által közzétett uniós értékelésben csúnyán leszerepeltek a saját kormányzását klímabajnoknak tartó Orbán Viktor éghajlatvédelmi céljai. Az egységes elvek szerinti listán a – megosztott – utolsó helyre kerültünk.
Málta mellett Magyarország vállalta az uniós tagállamok közül az EU felé a leggyengébb 2030-as klímavédelmi intézkedéseket – derül ki az Európai Bizottság által a minap nyilvánosságra hozott szöveges értékelések alapján képzett számításunkból. A testület, okulva a 2020-as klímavédelmi célok megfogalmazásának és elérésének kudarcából, 2030-ra valamennyi tagállamtól egységes módszertan szerinti elképzeléscsomagot kért be. Ezek lettek a Nemzeti Klíma- és Energiatervek (NEKT), aminek első változatát tavaly, a végsőt pedig idén év elején küldte el az Orbán-kormány Brüsszelbe.
Az előjelek sem voltak biztatók: miután szakértők az első változat célértékei láttán nem csak hogy elkeseredtek, de az iratot jórészt tárgyalhatatlanul pongyolának is ítélték. Az anyaghoz később az Európai Bizottság is lesújtó megjegyzésekkel látta el. A tagállamokra adott megjegyzésekből képzett akkori összehasonlítások alapján Magyarország Romániával együtt került a leghátsó padba.
Brüsszel a tavalyi évet biztosította arra, hogy a megjegyzések, bírálatok alapján a tagállamok javítsanak terveiken. Bár a magyar kormány váltig büszkélkedik klímavédelmi erőfeszítéseivel – Orbán Viktor egyenesen klímabajnoknak nevezte Magyarországot –, a többi tagállammal, egységes elvek alapján összevetve nekünk még a – megosztott – utolsó helyről sem sikerült elmozdulnunk.
Az Európai Bizottság a héten tette közzé az országonkénti, – az arra fogékonyak számára – akár számszerűsíthető jelentéseit. Az első szempont a vállalt üvegházgáz-kibocsátás-csökkentési mérték. Miközben az 1990-es szinthez viszonyított – az Orbán-kormány által is széles körben hangoztatott – adatot is bekérték, a végső értékelésként közzétett, összefoglaló táblázatukban csak bizonyos kibocsátások 2005-höz viszonyított csökkentési értéke szerepel. Eszerint Magyarország 7 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-vágást vállal. Ezt az EU a korábbi, közös megállapodásba illeszkedőnek ítélve nyugtázza. (Mindazonáltal épp most zajlik a csökkentés fokozásáról előrehaladott uniós vita, amit Orbán Viktor abszurditásnak nevezett.) Számszerű összevetésünkben az üvegházgáz-csökkentési értékelést nem vettük figyelembe, mivel ez – néhány tagállam kivételével – megegyezik, amennyiben az EU szinte mindenkitől elfogadja a közös célokhoz nyújtott, saját adottságok szerinti erőfeszítéseket. (Ebben csak Görögország és Portugália kap bírálatot, Szlovákia, Szlovénia és Svédország viszont kiemelt dicséretben részesül.)
Bár a magyar kormány – azon belül is az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – elhivatottságukat bizonyítandó az első és a végső NEKT-változat között 1 százalékponttal 21 százalékra növelték a 2030-as megújulóenergiarészarány-célt, az EU ezzel változatlanul elégedetlen. Folytatás a Népszaván >>>
