A rovat kizárólagos támogatója

Mi is írtunk arról, mi folyik Mészáros Lőrinc gyárában, pontosabban gyárából. A katasztrófavédelem csupán annyit mondott, hogy az elfolyó szennyvízből származó “gáz erőteljes szagú ugyan, de emberre nem veszélyes”.  A Greenpeace szerint gyakorlatilag szennyvíz folyt a Mátrai Erőmű környéki vizekből. Kit véd a Katasztrófavédelem?

Csábító gondolat a történetet a harmadik világ barbár iparfejlesztéseihez hasonlítani, és sokan emlékezhetnek még az indiai Bhopalban 1984-ben történt katasztrófára. Ne szaladjunk ilyen messzire. Texas közelebb van, időben pedig csupán két napja.

Egy texasi város vegyi üzemében történt a robbanás  két napja, 27-én reggel. Többen megsérültek, a gyár fél mérföldes körzetéből evakuálták a lakosságot.

Sajnos történik ilyen, de egy olyan fejlett országban, mint az USA, bizonyára szigorítják az előírásokat, és egyre ritkábban történik ehhez  hasonló. Gondolnánk naivan, pontosabban a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján, amikor jóléti államokban kiépült a környezetvédelem szabályrendszere és az ellenőrző szervezet. Egyik ilyen lépés volt, amikor 2013-ban, még Obama elnök idején a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) előírta, hogy a veszélyes üzemeknek folyamatosan tájékoztatniuk kell a környéken lakókat. (Nem véletlen, hogy ezt egy erőművi robbanás után rendelték el.)

De az ipari tőke érdekeit nem lehet csak úgy korlátozni, azonnal látszik ez, ha egy “baráti”, vagy netán egy populista kormányzat kerül hatalomra. Nem véletlenül nevezte ki Trump elnök az egyik jó emberét az EPA élére. Az Ügynökség épp hat nappal az újabb robbanás előtt visszavonta ezt a tájékoztatási előírást. Ahogy az EPA egyik vezetője mondta ez  a szabályozás szükségtelen adminisztratív teher (unnecessary administrative burden) volt. Ízlelgessük ezt a szép populista megfogalmazást. Nem olyan cinikus, mint a erőteljes szagú , de „emberre nem veszélyes gáz”; de éppúgy embertelen.

Lehetne Amerika is, de ez inkább a “vadkeleti Orbanisztán”

Hetek óta nem lehet tudni, mi okozta a Mátrai Erőmű környékén terjengő bűzt, illetve az erőműben történt rosszulléteket. Az elmúlt hetekben többen kerestek minket a környéken észlelt potenciális szennyezésekkel kapcsolatban. November 20-án pedig számos lakossági bejelentést kaptunk arról, hogy Detknél a Bene-patak elszíneződött és kellemetlen szagot árasztott. Az üggyel kapcsolatban adatigénylési kérelmet nyújtottunk be a Katasztrófavédelemnek, melyre még nem érkezett válasz, így november 20-án délután saját mintákat vettünk a Mátrai Erőmű környéki vizekből, a Nyiget-, a Bene- és az Őzse-völgyi-patakból – írta a Greenpeace – akik részletes mérése szerint gyakorlatilag szennyvíz folyt a Mátrai Erőmű környéki vizekből.

Összesen négy víz-, és két üledékmintát küldtünk el egy akkreditált laboratóriumnak bevizsgálásra. A két üledékminta és három vízminta november 20-i délutáni saját mintavételből, egy vízminta a helyi lakosok által vett november 20-i délelőtti vízmintákból származik. A laboratóriumi vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az erőmű telephelyéről kifolyó patakban (Őzse-völgyi-patak) gyakorlatilag szennyvíz folyt: a vízminta szervesanyag-tartalma (KOI-ja) többszörösen meghaladta a vízfolyásokra megengedett határértékeket és jelentősebb szulfát, bór és molibdén koncentrációt is mutatott. A kimutatott magas szervesanyag-tartalom összefüggésben állhat a mérges gázok fejlődésével, amik a környéken tapasztalt bűzt, és az erőmű dolgozóinál jelentkezett egészségügyi panaszokat okozhatták.

Az Őzse-völgyi tározó túlfolyó vizét a helyiek Őzse-völgyi-pataknak hívják. A tározó a Mátrai Erőmű telephelyéről fogad be a technológiában használt vizeket. Ami továbbra sem világos: mi a szerves anyag forrása, esetleg valamelyik, a környéken működő üzem, vagy természetes folyamatok.

Méréseink azt mutatják, hogy a tározóból kijutó vízzel a természetbe olyan anyagok kerültek, amelyek gyakorlatilag szennyvíz minőségűvé tették a vízfolyást. Erősen aggályosnak tartjuk, hogy így szabadulnának meg a szennyezéstől. Bár hígítással a határértékeknek meg lehet felelni, a szennyező anyagok mennyisége valójában nem csökken, csak a koncentrációjuk.

A katasztrófavédelem máig nem hozta nyilvánosságra, hogy mi okozhatta a szennyezést, és hogy pontosan milyen típusú szennyezésről van szó, így kérdéses, min alapszik a katasztrófavédelem azon állítása, hogy nincs határérték-túllépés

Azt várjuk a hatóságoktól: sürgősen vizsgálják ki az esetet, és hozzák nyilvánosságra a szennyezés okát és a szennyezés kezelésének módját, hogy a magyar lakosság megnyugtató magyarázatot kaphasson a Mátrai Erőmű környékén tapasztalt szennyezés körüli kérdőjelekre. Továbbá elvárjuk a hatóságoktól és minden érintett cégtől, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg, hogy a lakosságot és az önkormányzatokat nem  tájékoztatják időben és megfelelő módon egy hasonló szennyezésről.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek