2025. január 16-án aláírásra került a magyar állam és az arab befektetők, az Eagle Hills közötti szerződés: Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárnyi területet értékesített az állam, nettó 50,9 milliárd forintos vételáron (nettó 59 286 forint/nm), mindezt közbeszerzés vagy versenyeztetés nélkül. A vételárat szakaszosan kell kifizetnie a befektetőnek, az utolsó részletet 2039-ig.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által aláírt szerződésből kiderült, hogy a főváros tulajdonában álló Budapesti Közműveknek, mint résztulajdonosnak, elővásárlási joga van a teljes területre. Ezt különféle kormányzati szereplők próbálták cáfolni (Az Arab Emírségekkel kötött és törvénybe foglalt nemzetközi szerződés értelémben csak annak lehet eladni a területet, akit az arabok kijelölnek.; A nemzetközi szerződés egy magasabb rendű dokumentum, ami felülírja a távhő jogait.), de január 27-én a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megküldte a főváros cégének, a Budapesti Közműveknek a Rákosrendező teljes területére vonatkozó elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívást.
A január 29-i Közgyűlésre Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője is előterjesztést nyújtott be a terület megvételét és későbbi hasznosítását illetően. A két határozati javaslatot 23 igen és 10 nem szavazattal elfogadta a Fővárosi Közgyűlés. Igennel szavaztak a DK, az LMP, az MKKP, az MSZP, a Párbeszéd, a Podmaniczky Mozgalom és a Tisza Párt képviselői.
És álljon itt a 10 Fidesz-KDNP-s képviselő neve az utókornak, akik mindkét határozatnál nemmel szavaztak:
Böjthe Péter, Böröcz László, Gulyás Gergely Kristóf, Havasi Zoltán, Janó-Veilandics Franciska, Radics Béla, Szalai Piroska, Szécsényi Dániel, Szentkirályi (Szalay-Bobrovniczky) Alexandra, Szepesfalvy Anna.
A Fidesz-frakció azzal érvelt, hogy nem lehet még tudni, mit tartalmaz pontosan a Mini-Dubaj projekt, a részletek kidolgozása még csak most következik. A felhőkarcolókat ők sem támogatják, szerintük a hatályos építési jogszabályok korlátokat fognak szabni a befektetőnek. Ezzel szemben a szerződésben szerepel, hogy 250-500 méteres felhőkarcolókkal terveznek. A terület közepén 500 méteres, két szélső harmadán 250 méteres felhőkarcolók is épülhetnének. De a maradék részen is 45 méter magas épületeket lehet majd építeni 35 méter magas párkánymagasságokkal. Elég csak a MOL-toronyra gondolni, ami 143 m magas, hiába van a törvényben maximum 90 méter.
Szentkirályi Alexandra azt is tudja valahonnan, hogy Budapest 4. legnagyobb parkja fog létrejönni Rákosrendezőn, miközben a szerződésben csak 10%-os zöldfelületi arány szerepel 60 %-os beépíthetőség mellett. Nem túl biztató a jövőre nézve, hogy a beruházás kiemelt jelentőségű állami beruházás lesz, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem számítanak majd a hatályos jogszabályok, az illetékes kormányhivatalok nem akadályok, hanem csavarok lesznek a gépezetben. A fideszes fővárosi képviselők is mantráztak, hogy 12 milliárd eurós (5000 milliárd forint) fejlesztést hajt majd végre a területen a beruházó, de az államközi szerződésben is csak 5 milliárd euró szerepel. Az sincs részletezve, hogy mit várnak el tőlük kitakarítás címén.
A fideszes képviselők azzal támadják az Önkormányzatot, hogy miért nem tettek eddig javaslatot a terület rendezésére, miért nem takarították ki és valósítottak meg eddig ott fejlesztéseket? Egyrészt azért nem, mert a terület MÁV tulajdonban van, tehát az állam a tulajdonos. Másrészt a Fővárosnak igenis vannak régóta tervei, 2023-ban jelentették be a Budapest Parkváros koncepciót, amely megfizethető lakóhelyeket, közparkokat, munkahelyek és közlekedési fejlesztések létrehozását is jelentené Rákosrendezőn.
Ráadásul a tervezés még Tarlós István főpolgármestersége alatt kezdődött. Így mint a Városliget esetén, a Fidesz-KDNP a saját volt főpolgármestere ellenében valósítana meg egy beruházást. Tarlós István mostanában feltűnően csendben van, pedig nemrég még minden héten legalább egy cikk lejött vele a Magyar Nemzetben, amiben a Főpolgármesteri Hivatal döntéseit kritizálta.
A Közgyűlés döntése után a BKM hivatalosan meg is küldte az elővásárlási szándékról szóló levelét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-nek.
Bőven van még csavar a történetben, hosszú jogi és politikai csatározás várható.
HABONY, GARANCSI, SZALAY-BOBROVNCZKY
Azon kívül, hogy mivel a BKM élni kíván az elővásárlási jogával, így az állam is élhet a visszavásárlási jogával, nem csak a Budapesti Közműveknek van elővásárlási joga, hanem egy Stockton Zrt. nevű cégnek is. A Stockton Zrt-nek szintén 30 napja van az elővásárlási szándék bejelentésére. Természetesen hamar kiderült, hogy kik állnak a cég mögött: Habony Árpád egy magántőkealapon keresztül, míg Garancsi István személyesen tulajdonos a cégben. A befektető, Mohammad Alabbar 2023 februárjában céget alapított Budapesten. A cég nem bérelt irodát, ügyvédje, aki egyben Garancsi István ügyvédje is, biztosított neki székhelyet saját irodájában. Azóta már gondoskodtak saját irodáról, a Divatcsarnok Lotz termében lesz a beruházás értékesítése központja. Lázár János építési miniszter tavaly novemberig a Divatcsarnok Projekt Zrt. résztulajdonosa volt…
A Stockton tulajdonosai között felbukkan a Novacitas Kft. is. Ennek ügyvezetője Balogh András, aki több olyan cégben is vezető, ami korábban Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt. A céget tulajdonló tőkealap vezetője pedig az a Tiszolczi Renáta, aki a miniszter korábbi kaszinós cégét vezeti. A honvédelmi miniszter és Szentkirályi Alexandra is cáfolták, hogy bármi közük lenne a Stockton Zrt-hez vagy a Mini-Dubajhoz. A Liget Projekt esetében már felmerült ilyesmi összeférhetetlenségi probléma a házaspárnál. Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. egyik igazgatósági tagja, miközben Szentkirályi Alexandra, mint főpolgármester-helyettes és képviselő a Városligeti Építési Szabályzatról döntött.
A tegnapi napon jelent meg egy írás a Népszavában, Szalai Anna górcső alá vette a magyar állam és az Eagle Hills között megkötött szerződést. A szerződés feltűnően előnyös a végső befektetőnek, aki lehet, hogy nem is az Eagle Hills lesz a végén. Az Eagle Hills részvények átruházását az adásvételi szerződés nem tiltja, vagyis bárki, akár egy magyar befektetői kör is bármikor bevásárolhatja magát.
