A nemzeti ökológiai kutatási program indítására tett javaslatról tárgyalt egyebek közt az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága június 14.-én a Magyar Tudományos Akadémián.
A nemzeti ökológiai kutatási program indítására tett javaslatról tárgyalt egyebek közt az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága június 14.-én a Magyar Tudományos Akadémián. Teplán István akadémikus, a téma előadója egyebek közt azzal indokolta az átfogó ökológiai kutatási program indításának feltétlen szükségességét, hogy annak hazai intézményi és személyi feltételei a fejlett országokéval összehasonlítva, továbbá az itthon levégzendő feladatokhoz viszonyítva csak gyenge-közepesnek minősülnek.
A program első négy éves időszakában a legfőbb cél az ország ökológiai állapotának felmérése lehet, amelynek eredményei referenciaként szolgálnak az elkövetkező évtizedekben várható jelentős környezeti változások megállapításához. E négyéves, kezdeti periódus kiemelt feladataként említette a folyamatosan végzendő ökológiai monitorozás szakmai, szervezeti és pénzügyi megalapozását.
A kutatási területek kiválasztásának szempontjait követően a szakmai programok témaköreit részleteztem, köztük is elsőként a fenntartható mező- és erdőgazdaság ökológiai alapjait. A kiemelést indokolja, hogy az ország területének 80 százalékát az agrárterületek teszik ki, ugyanakkor az Európai Uniónak a mezőgazdasági termékekkel szemben támasztott szigorodó követelményei, valamint a várható kivonás után, a művelésben maradó területek optimális használata olyan új problémákat vet fel, amelyek megoldásához nélkülözhetetlenek az ökológiai kutatás eredményei.
Csupán felsorolásszerűen említve az egyes témaköröket: a szárazföldi élőközösségek ökológiája, a biológiai sokféleség megőrzése, az éghajlat változásának hatása az élővilágra, modell jellegű kísérletes, hosszú távú ökológiai kutatások, állóvizek és vizes területek ökológiája, folyóvizeink és környezetük ökológiai kölcsönhatása, talajökológiai kutatások.
Az előadó nem maradt adós a várható, főbb eredmények ismertetésével sem. Közülük is kiemelkedő jelentőségű, hogy az elkövetkező néhány év alatt elkészülhet az a helyzetkép, amely Magyarország ökológiai állapotát mutatja be a következő évszázad elején. Ez ugyanis minden további fejlesztés alapja. A kutatási eredmények az agrárgazdaság szerkezeti átalakításához is fontos adatokkal szolgálnak, jelentősen hozzájárulnak a több funkciós tájgazdálkodás és a területfejlesztés távlati koncepciójának kidolgozásához.
A Kárpát-medencében várható éghajlatváltozás, klímaingadozás hatással lesz a térség hidrológiai adottságainak alakulására. Ugyanakkor a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák dinamikájának alaposabb ismerete elősegíti az alkalmazkodást a változó körülményekhez.
A program további, nem lebecsülendő haszna, hogy lehetőséget ad a hosszú távú ökológiai vizsgálatok korszerű infrastruktúrájának kiépítéséhez, új, fiatal ökológus generáció képzéséhez, s hogy a munkába a határokon túli kutatók is bekapcsolódhassanak.
Az MTA Agrártudományi Osztályának, a Biológiai Tudományok Osztályának, az MTA Titkársága Természettudományi Főosztályának, továbbá a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának közös munkacsoportja által készített program tartalmazza a megvalósítás pénzügyi feltételrendszerét, a vezetési mechanizmust, valamint a mellékleteket.
A környezetvédelmi bizottság támogatta a kutatási program megindítását. Ezt követően önálló bizottsági indítványként, országgyűlési határozati javaslatot vitatott meg a hulladékgazdálkodásról szóló törvény egyes rendelkezéseihez szükséges jogalkotási feladatokról.
(s. m.)
