Ma tárgyalja Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub és a Greenpeace Paks II ügyében adott be. Magyarország számára hatalmas presztízsveszteség, hogy az Orbán-kormánynak magyarázkodnia kell a környezeti demokrácia hiányáról.
Egész napos ülésen tárgyalja ma Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub és a Greenpeace Paks II ügyében adott be tavaly júniusban. Magyarország számára hatalmas presztízsveszteség, hogy a kormánynak a nagy tekintélyű, az ENSZ égisze alatt működő szervezet meghallgatásán magyarázatot kell adnia a paksi beruházás ügyében.
A két szervezet azért fordult a Jogkövetési Bizottsághoz, mert az elmúlt években a magyar kormányok sorozatosan megsértették az egyezményt a Paksra tervezett új atomerőmű kérdésében. A közérdekű információk döntő részét eltitkolták a nyilvánosság elől. A paksi beruházáshoz kapcsolódó információkéréseket a legtöbbször visszautasították, a kért adatokat is sokszor több éves késéssel adták át, és általában peres úton kellett kikényszeríteni azokat. A két szervezet kifogásolta azt is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a döntéshozatali folyamatba. A bizottság előzetes állásfoglalását várhatóan az egész napos ülés végén, péntek este hozza meg.
Az Aarhusi Egyezményt 1998 júniusában fogadták el a dániai Aarhusban. A megállapodás a környezeti demokrácia garanciáiról, a környezeti ügyekben folyó döntéshozatali eljárások érintettjeinek jogairól szól.
Az egyezmény három pillérre épül:
1. az információhoz való hozzáférés;
2. a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvétele
3. a jogorvoslathoz való jog.
Az egyezményt máig 46 ország írta alá, 2001-ben lépett hatályba, Magyarország ugyanebben az évben ratifikálta.
A genfi székhelyű Jogkövetési Bizottságot (Compliance Committee) 2002-ben hozták létre, az egyezmény céljai megvalósulásának, teljesítésének felülvizsgálatára. A Jogkövetési Bizottság független, nem konfrontációs, hanem konzultatív testületként működik. A Bizottságnak 8 tagja van, a tagok a részes felek és az aláíró országok közül kerülnek ki (de nem az országuk képviseletében működnek).
Az Orbán-kormány viselkedése miatt 2014. februárban a Greenpeace, az Energiaklub és az EMLA felfüggesztették részvételüket az Aarhusi Kerekasztalban.
Paks 30 évre titkosítva – szabad a mutyi?
.
Családonként 84 200 forinttal kerülhet többe az erőműbővítés pusztán azért, mert a kormány titkolózik. A parlament márvius 2-án 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos 30 éves titkosítást, mely a korrupció melegágya lehet.
Kapcsolódó anyagok:
Újabb sortűz a közösségi részvételi jogokra
Áder is arcul csapta a demokráciát
