A rovat kizárólagos támogatója

(6th International HCH and Pesticides Forum, Poznań, 2001. március 20-22)

A HCH Forum nevű konferenciasorozat 1992-ben, Zwolle- ban (Hollandia) indult. Területéül a HCH és egyéb klórozott szénhidrogének környezeti problémáit választotta. A későbbi konferenciák helyszínei: 1993 – Magdeburg (Németország), 1994 – Bilbao (Baszkföld, Spanyolország), 1996 – Poznań (Lengyelország). Ez utóbbi neve már 4th Forum HCH and Unwanted Pesticides, azaz egyéb nemkívánatos peszticideket is tárgykörébe vont. Témacsoportjai közé sorolta a környezeti kockázatok vizsgálatát és azok elemzését, a szennyezett területek mentesítési munkáit, valamint a hulladékkezeléssel kapcsolatos technológiai megoldásokat.
Az 5th International HCH and Pesticides Forum (1998, Bilbao) több igen jelentős következtetésre jutott. Földünk egyik legjelentősebb környezeti problémájának minősítette a peszticidek által okozott szennyezést, amelyet főleg a gyártás, a raktározás és az alkalmazás környezetében (főként bekeverő helyek) tapasztalható talajszennyezésben pontosított. A problémák közül megnevezte a hulladékkezelés és mentesítés költségességét, valamint az alkalmazással kapcsolatos levegő, víz és talajszennyezést. Az IHPA (International HCH and Pesticides Association) ugyanebben az évben alakult és a területen szükségessé vált szervezés feladatát vállalta fel (titkára: John Vijgen; http://hjem.get2net.dk/HCH-Pesticides). Az IHPA a következő Fórumok helyszínéül a kelet-európai (CEEC – Central and Eastern European Countries) és a Független Államok Közösségének (NIS – Newly Independent States) országait javasolta, mivel ebben a régióban a POP (Persistent Organic Pollutants) vegyületekkel kapcsolatos problémák igen jelentősek.
Poznań-ban, ahol a Lengyel Növényvédelmi Intézet volt a Fórum házigazdája (szervezők: Stanisław Stobiecki és Wojciech Śliviński), közel 60 előadásban számoltak be a peszticidfelhasználás mellékhatásairól. Európa szinte minden országából és több szovjet utódállamból érkezett a 110 résztvevő. A nagy nemzetközi szervezetek közül az ECE (UN Economic Commission for Europe), EPA (US Environmental Protection Agency), a FAO (UN Food and Agriculture Organization), a GCPF (Global Crop Protection Federation), az ICS (International Centre for Science and High Technology – UNIDO), az INTAS (EC International Association for the promotion of co-operation with scientist from the NIS of the former Soviet Union), a PAN (UK Pesticide Action Network), az UNEP (United Nations Environment Programme), az UNIDO (United Nations Industrial Development Organization), a WHO (World Health Organization) képviseltette magát. Több ország minisztériumi (jórészt környezetvédelmi) – Bulgária, Dánia, Hollandia, Kirgizsztán, Litvánia, Németország, Spanyolország, Üzbegisztán –; kutatóintézeti (főként növényvédelmi) – Belorusszia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Ukrajna –; egyetemi (elsősorban agrár) – Hollandia, Lengyelország, Szlovénia –; illetve civilszervezeti – Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – szinten vett részt és tartott előadást. Hulladékkezelésben (AEA Technology, Shank) és fitoremediációban (Triton) jártas cégek bemutató standot kaptak és előadásokat is tartottak.
Az UNEP képviselője (Murray Newton) szerint az IOMC (Inter-Organization Programme for the Sound Management of Chemical) jelentése szerint a nem-OECD (Organization for Economic Co-operation and Development) országokban 500 ezer tonnára becsüli a felhalmozódott és megsemmisítésre váró peszticidkészletet. A számbavételt nehezíti, hogy egyes országok “bevallása” eddig nem érkezett meg. Csupán 60-an nyilatkoztak. A FAO képviselője (Alemayehu Wodageneh) arról számolt be, hogy a veszélyes hulladékok 75%-a tartozik a mezőgazdasági és ipari eredetű POP vegyületek közé (pl. ipari eredetű PCB-származékok, klórozott szénhidrogén típusú peszticidek stb.), s 25%-a peszticidgyártáskor keletkező hulladék. A megsemmisítésre váró veszélyes hulladékok (gyártási hulladék, raktározás során azonosíthatatlanná vált, lejárt vagy, betiltott peszticidek) mellett megemlítette a veszélyes hulladékká váló csomagolóanyagokat (általában törvényt szegve újrahasznosításra vagy kommunális hulladékba kerülnek), s a rendkívüli mennyiségű szennyezett talajt, felületi és talajvizeket. A WHO nyilvántartása szerint (Dinko Kello) napjainkban évi 1-2 ezer új vegyület jelenik meg környezetünkbe. A növekedés a nyugat-európai országokban jelentősebb, mint a GDP növekménye, míg a kelet-európai országoknál 1989 után csökkent az előállított, új vegyületek száma. Németország (volt NDK területe) 176, Lengyelország 60, Macedónia 38, Azerbajdzsán 20, Oroszország 20, Ukrajna 15, Üzbegisztán 12, Moldávia 7, Belorusszia 6, Bulgária 4, Litvánia 3, Románia 1 ezer tonna veszélyes peszticidhulladékról számolt be, amelyek közül több meglehetősen alábecsült értéknek tűnik. Az ukrajnai hulladékban kálciumarzenát és 8,6 ezer tonna ismeretlen tartalmú peszticidkeverék van (Valentin Drozda és mtsi). Szlovéniai felmérések (Marta Ciraj és Branko Druzina) szerint náluk évi 40-50 tonna veszélyes peszticidhulladék keletkezik, amelynek megsemmisítési költsége: 0,85 USA $/kg (= évi 10-12 millió Ft). A volt NDK-ban (készleteiket tekintve) ennek minimum százszorosa (4400 tonna/év) halmozódott fel negyven éven keresztül, ha közben nem voltak megsemmisítési munkák. A konferencia záródokumentuma már a jelenlegi hiányos ismereteink alapján is igen súlyosnak minősítette a CEEC és NIS országok peszticidhulladék problémáit. Ezt a problémát 2000. szeptemberében, Alexandriában (Egyiptom) tárgyalta az OECD-FAO-UNEP Workshop, majd 2000. decemberében, Johannesburgban (Dél-Afrika) a POPs Negotiations. Ez utóbbi soron következő ülése Stockholmban, 2001. májusában lesz.
POP vegyületeket érintő emlékeztetőül: 1969-ig Oroszországban évente 15-25, az NDK-ban 2-8, Franciaországban és Romániában 4-5 ezer tonna DDT-t gyártottak. HCH-ból (beleértve a lindane-t is) ennél szomorúbb a helyzet: a hetvenes-nyolcvanas években, Franciaországban 30, Oroszországban 20, NSZK-ban 15, Spanyolországban 10 ezer tonna/év kapacitású gyártás folyt. Köztudott, hogy a lindane (= ?-HCH) -gyártás melléktermékeként igen nagymennyiségű hulladék (további HCH-származékok) keletkezik. Nálunk 1997-ben, csávázószerként a BVM (gyártó a Rhône Poulenc) még évi 40-50 tonna lindane-nal kevert endosulfan tartalmú készítményt forgalmazott. A lindane felhasználását napjainkban tiltjuk be.
Magyarországról a kelet-európai helyzet felmérésén dolgozó RECETOX T. A. (Cseh Köztársaság; Ivan Holoubek) nem kapott adatot, s a nálunk lévő szennyezett talaj mennyiségét 49 ezer tonnára becsüli. A BVM tárolójában, Garén, kb. 25 ezer tonna többszörösen klórozott benzolszármazék volt (lásd klorinol-gyártás), amely napjainkban csökkent 10 ezer tonnára, úgy hogy az elszennyezett talaj (14 ezer tonna) tisztítása még hátravan. Ez csupán egyike a nálunk lévő vegyipari hulladéktárolóknak.
A konferencia előadásai közül kiemelkedők voltak azok, amelyek nem-pontszerű szennyeződésként (talaj) jelennek meg, így a felületi (vízi ökoszisztémák sérülékenysége) és a talajvizek (ivóvíz készleteink) peszticid-szennyezettségéről számoltak be. Az EU limitértéke ivóvizekben, peszticidek összértékére nézve: 0,1 ?g/l. Lengyelország talajvizeiben 0,5-1 ?g/l mennyiségben mértek (Michał Fic és mtsai) 2,4-D, dinoseb, fenitrotion, MCPA és metoxychlor hatóanyagokat. A világ egyik legtisztább környezetű országának számító Norvégiában (Gro Hege Ludvigsen és Olav Lode) a felületi vizekben az AMPA (a minták 87%-ában), a glyphosate (a minták 86%-ában), a bentazone (a minták 41%-ában), az ETU (mint EBDC fungicidek szennyeződése, a minták 27%-ában), az MCPA és a metribuzine (a minták 22-22%-ában) és a dichlorprop (a minták 17%-ában) előfordulása a leggyakoribb. Mennyiségüket tekintve a propachlor és metamitron (19-19 ?g/l), a metribuzine (12 ?g/l ), az MCPA (10 ?g/l), a dichlorprop (9 ?g/l), a propiconazole (8 ?g/l) és a bentazone (7 ?g/l) voltak a kiemelkedően magas, eseti értékek. A Duna deltánál (Románia) halakban és madarakban a DDT és a HCH biomagnifikációjára figyeltek fel (Silvia Chiţimiea és mtsi). A főágak közötti csatornákban és tavacskákban a DDT kagylókban, a HCH halakban való bioakkumulációja volt elképesztően magas.
A konferencia magyarországi vonatkozásai közül kiemelhetjük a Piet van der Meer (Holland Környezetvédelmi Minisztérium) előadását, amelyben egy magyar és szlovák civilszervezet is részt vett. Ehhez az előadáshoz kapcsolódóan Kovács Tibor (Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület) a Kisbéri ÁG elhagyott peszticidmaradékainak felszámolásáról mutatott be posztert. Az UNIDO által támogatott projectek közül Bala Sugavanam kiemelte azt a fitoremediációs munkát (nyárfa-telepítés), amit Magyarországon a Balaton-környék víztisztaságának megőrzése érdekében végeznek. A munka a Nitrokémia telephelyén, főként az acetochlor-gyártással kapcsolatos 47 hektáros környezetszennyezés felszámolását célozta meg. Darvas Béla (MTA NKI) az IHPA meghívott előadójaként “A magyarországi peszticidhasználat ökotoxikológia szempontú kritikája” címen tartott előadást. A peszticidengedélyezés környezet-egészségügyi szempontból való prevenciós feladatát hangsúlyozta, s skandináv példa nyomán egy “elfogadhatatlan peszticid” kritériumainak meghatározására hívta fel az EU figyelmét, amely az objektív re-regisztrációs munka alapja lehet.
A Fórum az IHPA által később képviselt közös nyilatkozattal zárult, amelyben a résztvevők a veszélyes peszticidhulladékok súlyos környezetvédelmi problematikájának megoldásához nemzetközi együttműködésre (INTAS; http://www.intas.be), tapasztalatcserére (ICS; http://ics.trieste.it), továbbá a felméréshez, kutatáshoz és hulladék felszámoláshoz szükséges pénzeket kezelő nemzetközi pályázati rendszerekre hívják fel a nemzetközi (UN, EU) és nemzeti döntéshozók (egészségügyi, környezetvédelmi és agrár tárcák) figyelmét. Bizonyosra vehető, hogy ennek a területnek a környezeti állapota az EU-csatlakozás szempontjából jelentős tényező lesz, s pályázati prioritása miatt, jelentős mennyiségű pénz válik, ezzel kapcsolatos programok útján elérhetővé (lásd. EU5, INTAS 2001). A következő fórumnak 2002/2003-ban, várhatóan Bitterfeld (Németország) lesz a házigazdája.

Darvas Béla

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás