Meggyűrűzték, majd nevet is adtak azoknak a kerecsensólyom fiókáknak, amelyeknek mindennapjait március óta követhetik nyomon az interneten. A kerecsensólyom fiókák a Hajnal és a Samu nevet kapták.
Tegnap délelőtt sikeresen meggyűrűzték a MAVIR által telepített műfészek nemrég kikelt lakóit. A két fiatal kerecsensólyom máris nagy népszerűségnek örvend, hiszen szerte a világon nézők ezrei követik nyomon életüket, köszönhetően a fészekhez telepített nagy felbontású webkamerának. A gyűrűzés után megtörtént a fiókák névadása is, amelyhez az egyik legismertebb közösségi portálon lehetett neveket javasolni.
A kerecsensólyom-fészek mindennapjait március óta követhetik nyomon az érdeklődők a MAVIR, valamint a LIFE+ projekt honlapján és a közösségi oldalon.
Hajnal és Samu április végén látta meg a napvilágot, a szülőpár által még március elején birtokba vett, biztonságot nyújtó műfészekben. A MAVIR munkatársai speciális védőruhában másztak fel a fiókákért a nagyfeszültség alatt álló távvezetéki oszlopra, a madarak leeresztése után pedig kiderült azok neme, és felkerültek a jelölő gyűrűk is. A névadón – a madárvédelmi szakemberek mellett – a győztes neveket beküldő „keresztszülők” is jelen lehettek.
A ragadozómadár-védelmi program keretében a MAVIR munkatársai és a természetvédelmi szakemberek együttesen telepítették a madarak számára kialakított műfészket egy úgynevezett „fenyő” típusú oszlopra, 25 méteres magasságba. Ezt követően pedig több, köztük HD minőségű kép rögzítésére alkalmas kamerát szereltek fel a folyamatos megfigyeléshez. A képet rádiótechnikai úton, az internet segítségével juttatják el a szerverre és a honlapra, ami mindenki számára nyomon követhetővé teszi a madarak életét. A technika kivételes megfigyelési lehetőséget biztosít az érdeklődőknek, beleértve az ornitológusokat, akik rengeteg új információt szereznek így a fokozottan védett madarak életéről, amit később fel is tudnak használni azok védelme érdekében. Fontos megemlíteni, hogy külföldről is folyamatosan érdeklődnek mind a közvetítés, mind pedig a projekt iránt. Az internet segítségével 106 országból követik nyomon a bekamerázott sólymok életét, és eddig már több mint kétezer „rajongójuk van” a közösségi portálon is. Jellemző, hogy átlagosan mintegy 500 fő figyeli folyamatosan a „valóságshow”-t.
Hajnalt felmutatja Bagyura János, az MME ragadozómadár-védelmi programvezetője.
További képek az eseményről >>>
A kerecsensólyom globálisan veszélyeztetett faj, hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Becsült világállománya legfeljebb tizenkétezer párra tehető, de a Kárpát-medencén kívül már évtizedek óta folyamatosan csökken a fészkelő párok száma. Hazánkban az intenzív védelmi munka 1980-ban kezdődött, és ennek köszönhetően az akkori mintegy harmincról mára kétszáz fölé emelkedett a párok száma. A védelmi munka kiteljesedését jelentette az Európai Unió LIFE+ programja által támogatott, 2006-ban indult első, majd 2010-ben kezdődő második kerecsensólyom-védelmi program. Utóbbi 2014-ig tart, és a magyar szervezetek szlovák, román és bolgár partnerekkel működnek együtt a faj védelme érdekében, átadva a hazai tapasztalatokat, amelyek nyomán például a térség országai már a magyar minta alapján kezdtek műfészek-telepítésekbe.
Az itthon már a kilencvenes évek óta tartó programnak köszönhetően mára minden második hazánkban található kerecsensólyom pár a MAVIR oszlopain fészkel, Magyarország pedig egyike a madárvédelem terén leginkább élenjáró országoknak Európában. A műfészkek kihelyezése nem csak madárvédelmi célokat szolgál: hozzájárul a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartásához is. A madarak saját fészeképítési tevékenységének ilyen módon történő befolyásolása segít kiküszöbölni azokat az ellátási problémákat, amelyek például a szél által a vezetékekre sodort fészkek miatt alakulhatnak ki.
Kapcsolódó anyagok:
