A rovat kizárólagos támogatója
Amikor fapótlásra, vagy új telepítésre kerül sor, rendre felmerül, hogy miért nem nagyobb fákat ültetünk, hiszen akkor egy csomó növekedési időt meg lehetne spórolni. Ugyancsak igényként merül fel a másik véglet: miért kell olyan drága pénzért fát ültetni, mikor egy szabadgyökerű suháng fa párezer forintért elérhető?

Az első kérdés megválaszolásához fontos megérteni a fák élettani jellemzőinek néhány fontos tulajdonságát. A fának akkora gyökérzetre van szüksége, mint amekkora lombja van. Ezt faiskolában úgy tartják kordában, hogy a kompakt, földlabdázható gyökér érdekében időnként “alávágnak” a fának egy u alakú gépesített késsel, időnként meg át is ültetik. Azaz metszik a gyökereit. De ezzel párhuzamosan a koronát is kell, vagy a metszett gyökérzet nem tudja táplálni a nagy koronát, s a növény felélve a tartalékait elpusztul. Ezt nevezzük gyökér – korona egyensúlynak. A másik probléma a szállítási súly probléma. Egy 30 cm törzskörméretű előnevelt fának a szabvány által előírt minimális földlabda átmérője 90 cm. Az több mint 1 tonna súlyt jelent.

A harmadik probléma a koros előnevelt fák esetében az ültetési sokk. Minél idősebb és nagyobb egy iskolázott fa, annál tovább lesz hibernált állapotban átültetés után. Nem fog nőni egy centit sem sokáig, mert éppen azzal van elfoglalva, hogy begyógyítsa az iskolázás, földlabdázás, metszés, szállítás, ültetés közben szerzett sebeit, illetve idősebb korban egy fa nehezebben, vagy sehogy sem tud alkalmazkodni az új helyéhez. A budapesti tapasztalat az, hogy egy 45 cm törzskörmérettel beültetett koros fát 10 év alatt le fog hagyni növekedésben egy 20 cm törzskörméretű fa. Azaz egy bizonyos méreten túl értelmetlen dolog nagyobb fákkal kísérletezni.

A második kérdés megválaszolásához a közterületi ültetések speciális szempontjaival érdemes tisztába jönni. Míg egy erdészeti csemetét, vagy egy szabadgyökerű suhángot erdőben, gyümölcsösben, kertekben elkerítve tudunk megvédeni vadkártól, vandáltól, kutyától, parkoló autótól, bringát lekötő biciklistől, plakátragasztótól, áttaposó gyalogostól, építkezésektől, addig mindez egy közterületen szinte esélytelen. Ahogyan a megfelelő törzsmagasság kialakítása is munkásabb helyben, mint faiskolában. Az utóbbi azért fontos, hogy a járdán elférjen alatta a gyalogos, az úton a busz, teherautó, troli. Szakszerűen metszeni azt jelenti, hogy minimális sebet ejtünk a növényen a jó helyen és a jó szögben a jó időben. Hogy a seb ne rohadjon be, hogy sebszövet képződhessen, hogy ne keletkezzenek leszárad csonkok, hogy ne fertőződjön el a seb, hogy minden arra nőjön, amerre szeretnénk. Ehhez szakképzett kertész kell, ehhez közterületen forgalomtechnika, terelés, engedély kell. Na ezért jobb inkább a koronaalakító metszés és a törzsmagasságot kialakító metszések nagyját még a faiskolában letudni.
Ezért bárki, aki az új telepítéseknél piszkafákat emleget, vagy bárki, aki sokallja az előnevelt fa telepítési árát, az előbb gondolja mindezeket végig. Nincs ingyenebéd. A kertépítészet egy négydimenziós műfaj, ahol a negyedik dimenzió (az idő) csak korlátosan vehető meg pénzen. A városi parkban, fasorokban a fa építőanyag. De élő építőanyag. Telepítéskor még nem nyeri el végső formáját, mint egy épület vagy egy kandeláber. Nem is tologatható jobbra-balra, ha útban van. Tér kell neki. Gyökérben végződik. Érez és reagál.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze.
Bardóczi Sándor greenfo podcast kép: Sarkadi Péter

A fővárosnak anno volt főkertésze, de 1940 óta nem volt a zöldfelületeknek főfelelőse, amíg 2020 januárban hivatalba nem lépett Budapest főtájépítésze. De mi is a feladata? Mik a tervei? Hogyan képzeli el a főváros zöldítését, és a védett területek rekonstrukcióját? Mi fán terem a favédelmi munkacsoport? Többek között erről beszélgetett Bardóczi Sándor főtájépítésszel Sarkadi Péter:  Bardóczi Sándor: a fa mostantól Budapest zöld közműve.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek