Megkezdődött a RIO+20 konferencia, amelyen a Föld országainak állam- és kormányfői tárgyalnak majd a fenntartható fejlődésről. Máris a kudarc felhői gyülekeznek a város felett. Elképzelhető ugyanis, hogy a koppenhágai klímakonferenciához hasonló erőtlen és értelmetlen megegyezés zárja majd a tárgyalássorozatot. A WWF ezért a hazai riói delegációt vezető államfőnek tettekre sarkalló levelet küldött.
Az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozására 1972-ben került sor Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferenciáján. Már ekkor, a hetvenes évek elején felismerték, hogy az erőforrások mértéktelen használata miatt az emberiség magát sodorja veszélybe, és ez ellen kormányzati szinten tenni kell. A konferencián a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól. Az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot.
A kérdéskör következő kiemelkedő állomása volt az 1992-ben megrendezett Fenntarthatósági Konferencia Rio de Janeiróban. A résztvevő 172 ország vezetői azóta mérföldkőnek tekintett nyilatkozatokat és határozatokat fogadtak el, valamint létrehozták az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságát, amelynek feladata ellenőrizni, hogy a tagállamok tartják-e magukat az elfogadott alapelvekhez. A konferencia reményt adott az emberiségnek, hiszen az országok valódi elkötelezettséget mutattak a fenntartható fejlődés tényleges megvalósítására, azonban a kezdeti lendület hamar alábbhagyott.
Az elmúlt 20 évben ugyan jó pár pozitív változás történt a konferencia hatására, azonban a fenntartható fejlődés elérésétől még nagyon messze vagyunk, az idő pedig lassan elfogy. Idén júniusban, a RIO+20 konferencián az országoknak lehetőségük van mérlegre tenni eddigi eredményeiket és számot vetni azzal, mit kell még tenniük egy hosszú távon élhető bolygó megteremtéséért.
A RIO+20 konferencia fókuszában két téma áll. Egyrészt a zöld gazdaság elterjesztése a fenntartható fejlődés és a szegénység visszaszorítása érdekében, valamint olyan megoldások keresése, amelyekkel intézményi formába lehetne önteni a fenntarthatóság eszméjét.
A WWF aggodalmát fejezte ki a konferencia sikerességét illetően, ugyanis az első megjelent megállapodás tervezet egyáltalán nem tartalmaz érdemi változtatásokat, sőt a benne foglaltak egyáltalán nincsenek egyensúlyban az emberiséget fenyegető probléma súlyosságával és mértékével. Félő, hogy ezúttal is egy Koppenhágához hasonló kudarccal kell szembenéznünk, ahol a világ vezetői egy fél oldalas nyilatkozatban sem tudtak megegyezni.
„Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok nem megoldás központúak, sőt, annyira gyengék, hogy szinte visszarepítenek az 1992 előtti állapotokhoz. A RIO+20 konferencia arra kellene, hogy sarkallja az országokat, hogy számba vegyék, mit tettek az elmúlt 20 évben a fenntarthatóságért, és olyan célokat tűzzenek ki maguknak, amelyekkel ennek a jövőnek az alapjait rakják le számunkra és gyermekeink, unokáink számára. Azonban, ha az állam- és kormányfők nem képesek belátni, mennyire sürget az idő, és nem hoznak érdemi döntéseket, a RIO+20 konferencia is kudarccal zárul, amely egyúttal Földünk halálos ítéletét is jelentheti.” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
A WWF álláspontja szerint a konferencián konkrét döntések meghozására és célok meghatározására van szükség. „Az országok vezetőinek határidőket kell szabniuk maguknak minden egyes változtatáshoz! A természeti értékek és erőforrások védelme alapvető, központi kérdéssé kell, hogy váljon mindenhol a világon. ezen belül az óceánok állapotának javítása kiemelt figyelmet érdemel. Ki kell dolgozni egy újfajta támogatási reformot a fejlődő országok számára, mellyel 2030-ra a világ összes lakója tiszta ivóvízzel, megfelelő mennyiségű és minőségű étellel és energiával rendelkezhet.” – fejezte be az igazgató.
A baljós előrejelzéseket azonban sajnos alátámasztják az eddig történtek.
„A döntéshozók a legalapvetőbb kérdésekben sem tudnak megegyezni, és továbbra is olyan kifejezésekkel dobálóznak, mint ‘megismerni a probléma gyökerét’ és ‘el kell kötelezni magunkat a fenntartható fejlődés mellett’. Ennek ellenére semmit sem tesznek. Most elérkezett az idő, hogy hatást gyakoroljunk rájuk, különben a RIO+20 konferencia kudarcra van ítélve." – mondta Jim Leap, a WWF nemzetközi igazgatója.
