A rovat kizárólagos támogatója

Zambó Péter: A legtöbb helyen őshonos fafajok ültetése szükséges, hiszen ezek alkotnak hosszú távon egészséges, stabil erdőket, és gyarapítják az ország természeti értékeit

Kevesen tudják, hogy Trianon után az ország erdősültsége tizenegy százalékra csökkent, fenyveseinket teljes egészében elveszítettük, napjainkra jutottunk el odáig, hogy az ország területének húsz–huszonegy százalékát borítják erdők – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak  Zambó Péter, az Agrárminisztérium frissen kinevezett földügyekért felelős államtitkára.

–  A Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatói székéből került államtitkári székbe. Itt viszont nem csak erdészettel foglalkozik majd. Milyen feladatai lesznek?

–  Harminchét, a Pilisi Parkerdőnél eltöltött év után kerültem ebbe a beosztásba. A szakterület, ami hozzám tartozik, a magyar földek, erdők, vizek és a vadállomány. Olyan nemzeti értékek, amelyből három az Alaptörvényben is rögzített alapérték, és amelyek hazánk jövőjét is meghatározzák. Ez nagy felelősséget ró rám és kollégáimra. Viccesen a szememre szokták hányni, hogy majd biztos csak az erdészet és a vadászat–halászat kérdéskörével foglalkozok, de természetesen ez nem így van, a földügynek is hatalmas súlya és jelentősége van. A Parkerdőnél töltött évek alatt sem volt idegen tőlem ez a terület, hiszen egy Budapest területét körülölelő állami részvénytársaságról van szó, ahol komoly birtokpolitikai ügyekkel is foglalkoztam.

–  Gondolom, sok egyéb feladata között az egyik legfontosabb az osztatlan közös területek felszámolása lesz. Hol tart most ez a folyamat, és ha e területek rendezése megvalósul, az miként befolyásolhatja a magyar mezőgazdaság teljesítményét?

–  Úgy kezdtem bele a munkába, hogy az elődeim már nagyon komoly energiát fordítottak az osztatlan közös tulajdon kérdésének megoldására. Az osztatlan közös terület magyar sajátosság, ami Európában sehol máshol nem fordul elő. A kárpótlások, öröklések során, tagi részarányokból alakult ki az a helyzet, amelynek a megoldásán most a tárca és az államtitkárság dolgozik. Nagyjából két és fél millió hektár földet érint a probléma, ami egymillió földrészletet foglal magában és 4,6 millió tulajdonos helyzete vár megoldásra. Mindez rengeteg fejlesztésnek, uniós forrás lehívásnak, beruházásnak a gátja. Erdészeti példánál maradva, több százezer hektár olyan erdő van, amely pont emiatt nincs művelésben. Győr-Moson-Sopron megyében például van egy kilenc hektáros szántóföldi terület, amelynek csaknem ezer tulajdonosa van. Ők egyenrangú jogokkal rendelkeznek a terület felett. Ilyen esetben egyezségre jutni akár a termelést, művelést, a beruházást illetően gyakorlatilag lehetetlen. Még 1800-as években született emberek is szerepelnek a tulajdonosok között. A földhivataloknak fel kell kutatni a tulajdonosokat és további lépéseket tenni annak érdekében, hogy felszámolhassuk az osztatlan közös tulajdon intézményét. Ha az emiatt műveletlen erdőket újból be tudnánk vonni a termelésbe, akkor az az ország faellátása, a munkahelyteremtés és az áfabevétel szempontjából is nagyon komoly pluszt jelentene. Ugyanígy ez igaz a mezőgazdaság esetében is, a szántóföldi tulajdonok rendezése is komoly előrelépést jelentene. Ha a tervek szerint tudunk haladni, akkor még ebben az évben várhatók eredmények.

–  Kétmillió hektár erdő van ma Magyarországon, nagyjából fele-fele arányban állami és magántulajdonban. Sok ez vagy kevés?

–  Szakemberként egyértelműen azt mondhatom, hogy az ország erdőterületét növelni kell. Az elmúlt száz évben már komoly eredményeket értünk el, hiszen kevesen tudják, hogy Trianon után az ország erdősültsége tizenegy százalékra csökkent, az egyik legnagyobb veszteséget pont az erdőterületeink tekintetében szenvedtük el, a fenyveseinket például teljes egészében elveszítettük. Napjainkra jutottunk el odáig, hogy az ország területének húsz-huszonegy százalékát teszik ki az erdők. Országos fásítási program kidolgozásába kezdtünk, amit szeretnénk a következő időszakban nagyobb sebességre kapcsolni. A magántulajdonosok ösztönzése mellett a hasznosítatlan állami területeket vonnánk be az erdőtelepítésbe, de megvizsgáljuk az útfásítások lehetőségét, és tervezzük a mezővédő erdősávok, fasorok létesítését is. Ennek nemcsak levegővédelmi jelentősége van, hanem a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésé­ben is kiemelkedő a szerepe, és akár a meghirdetett családpolitikai programmal is össze lehet kapcsolni. Hiszen a gyermekeinknek nem mindegy, milyen környezetet és levegőminőséget tudunk örökül hagyni.

Zambó Péter kép: erdo-mezo.hu

–  Az erdő hosszú távú befektetés. Milyen fákat, fafajokat telepítene?

–  A termőhelytől függ, hogy hova milyen fafaj való. A legtöbb helyen őshonos fafajok ültetése szükséges, hiszen ezek alkotnak hosszú távon egészséges, stabil erdőket, gyarapítják az ország természeti értékeit. Sokan emlegetik ilyenkor még az akácot. Ahova akác illik, oda akácot érdemes ültetni, hiszen ez egy olyan hungarikum, amely a faanyagát, a méztermelő és a gyengébb termőhelyeket is hasznosító képességét tekintve sok jó tulajdonsággal rendelkező fafaj, és szakértő kezeléssel a termesztésével járó kockázatok is minimalizálhatóak. Ezeknek a döntéseknek a helyessége ötven–száz év múlva igazolódik majd be. De figyelembe kell vennünk e tekintetben is a klímaváltozás és globális felmelegedés kérdését is, ami miatt egyre inkább olyan fafajok felé kell elmozdulnunk, amelyeknek jobb a szárazságtűrő képességük. A bükkösök területe például egyre jobban zsugorodik, míg a déli elterjedésű csertölgy térfoglalása folyamatosan nő.

–  A területéhez tartozik a vadászat és halászat is. Itt milyen kihívásokkal kell megküzdenie?

–  Komoly feladat előtt áll az államtitkárságunk, és az egész vadászattal, vadgazdálkodással foglalkozó szakma: Magyarország rendezi ugyanis a 2021-es vadászati világkiállítást. Legutóbb 1971-ben volt ehhez hasonló, emlékezetes, nagy sikerű rendezvény, amin még gyerekként vettem részt. Legalább ennyire nagyszabású eseményt szeretnénk létrehozni a vadászokkal, erdészekkel, természetvédőkkel karöltve. Erre garancia, hogy Kovács Zoltán személyében kormánybiztos áll ennek a feladatnak az élén.

–  Milyen újításokra számíthat a terület idén?

–  Fontos az új vadászati törvénnyel létrehozott tájegységi fővadász-rendszer működtetése. Az ötvenkét tájegységi fővadásznak az a feladata, hogy az ország teljes vadgazdálkodását koordinálja. Kiváló szakemberek, komoly vadászati múlttal, így a tanácsaik, útmutatásaik sokat segíthetnek a terület fejlesztésé­ben, a magyar vadállomány minőségének megtartásában. Ide tartozik a vadkár kérdése is, ami mindig komoly vita és gond a vadgazdálkodók és a mezőgazdasági termelők között. Erre megoldásként elfogadás előtt áll egy olyan, úgynevezett vadkárbecslési protokoll, ami objektív alapokra helyezné mindkét fél számára az ilyen típusú káresetek megítélését. Az őszre már életbe is léphet a vonatkozó szabályozás, amit szintén nagy előrelépésnek tartok.

Kapcsolódó anyagok:

22 millió facsemete zöldelhet idén

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek