Újabb nagyszabású természetvédelmi projekt tervezési szakaszát zárta le a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A következő években a park négy területi egységén végez majd bálványfa, akác, selyemkóró, magas aranyvessző, ezüstfa, feketefenyő és gyalogakác irtást.
A projekt átfogó célja a Kiskunságban teret hódító idegenhonos növények további terjedésének megakadályozása, a már meglévő állományok irtása, ezáltal a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületeinek, azok természetes, őshonos növény- és állatfajainak védelme. További cél az utóbbi évek során kiszorított őshonos fajok számára a korábbi kedvező feltételek visszaállítása, élőhelyük védelmének biztosítása, összességében a természetvédelmileg kedvező szukcessziós folyamatok felerősítése. A tervezett beruházás által érintett terület Ágasegyháza, Bugac, Fülöpháza, Kéleshalom, Kiskunhalas és Orgovány települések közigazgatási területét érinti.
Az adott területek tényleges fertőzöttsége és fertőzöttségi szintje részletes botanikai, mintavételes jelleggel, társulástani felmérések alkalmazásával lett meghatározva. A GPS helymeghatározó felhasználásával a fertőzött foltok pontos lehatárolása, majd fajonként való állományfelmérése képezte az alapját a pontos növényvédelmi beavatkozások meghatározásának. Ezen folyamatok elvégzésével tapasztalt, szakvégzettséggel rendelkező növényvédelmi szakember vállalkozó lett megbízva.
A botanikai felvételezések során a projekt területeken az alábbi növényfajok egyedei képeznek jelentős állományokat, melyek visszaszorításával jelentős természetvédelmi előrelépést érhetünk el az értékes homokterületeken: bálványfa, akác, selyemkóró, magas aranyvessző, ezüstfa, feketefenyő és gyalogakác.
Selyemkóró termése kép: Pálinkás Viktória
A Duna-Tisza köze igen komoly csapadékhiánya, talajvízszintjének drasztikus csökkenése, továbbá az állattartás visszaszorulása összességében az inváziós, tájidegen fajok tömeges megjelenését és elterjedését okozta. A folyamat mára olyan mértéket öltött, hogy alapjaiban kérdőjelezi meg az egyes területeken a természetvédelmi munka eredményességét, mivel az agresszív viselkedésű idegenhonos növények terjedési sebessége meghaladja a természetvédelmi szervezetek védekezési kapacitásaiból adódó védekezési nagyságrendeket. A jelen projekt négy olyan, egybefüggő, jól kezelhető, majd jól megvédhető terület természeti értékei megőrzését vállalja fel az inváziós fajok visszaszorításával, amely területek ezen támogatás hiányában részben visszafordíthatatlan, negatív változásokat szenvednének el.
A projekt által megvalósítani kívánt élőhely-rekonstrukciós tevékenység, inváziós fajirtás a „Természeti értékeink jó kezelése” nevű prioritáshoz kapcsolódik. Célterületként a NATURA 2000 hálózat területeit és a hazai jogszabályokkal védett természeti területeket jelöli meg.
