A hulladék, nem szemét, és a szemét nem hulladék, még ha így is gondolunk rá általában. Az egy lakosra jutó évi 373,8 kg hulladékot le lehet-e csökkenti majdnem nullára? A Humusz Szövetség és a Zero Waste Europe közös szervezésében megtartott második „Nulla Hulladék” konferenciáján hazai, és külföldi jó gyakorlatok bemutatásával bebizonyította, hogy nem utópia, hanem valóság és életforma együtt a nulla hulladék célkitűzése.
A konferencia első napján Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtés még mindig csak 5-10 %-ot tesz ki. A hulladékgazdálkodás egyszerre védi a környezetünket, és munkahelyeket is teremt.
„A jogszabályokon és azok értelmezésén is múlik, hogy milyen a hulladékkezelés, mely az önkormányzatok feladata. Fontos lenne a mérésen alapuló szemétszállítási díj, ami csökkentené azokat a gondokat, melyek – főleg az üdülőövezetes települések gondja – állandó problémákat okoznak. A lakosság 15-20%-a egyáltalán nem fizeti ki a szemétszállítási díjat, ami hozzájárul az önkormányzatok veszteségéhez.” – emelte ki Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatója elmondta, hogy szervezetük egész Európában segítséget nyújt a helyi közösségeknek, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba és az égetőkbe. Követendő példaként említette meg Ljubljanát, ahol 10 év alatt elérték, hogy a hulladékok 61%-t újrahasznosítják.
dr. Garaguly István, jogi referens – Alapvető Jogok Biztosának Hivatala – „A hulladékgazdálkodás alapjogi dilemmái az ombudsman gyakorlatában” címmel tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a legnagyobb siker, amit elértek a szemétszállítás szüneteltetése ott, ahol csak időlegesen keletkezik hulladék, és a kisebb űrtartalmú (60 literes) kukák kihelyezése.
Nemes Mariann, a Földművelésügyi Minisztérium – Környezetfejlesztési Főosztály referense kiemelte, hogy az élelmiszer pazarlás kérdése még mindig nagy problémát jelent. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2020-ig történő megvalósításának elősegítésére decemberben indul a KEHOP3 pályázat.
Piotr Barczak, az European Environmental Bureau (Európai Környezetvédelmi Iroda) szakreferense arra hívta fel a figyelmet, hogy a 70%-os újrafelhasználási ráta elérése a cél az EU országaiban, ami nem elérhetetlen, mert Belgium már elérte ezt az eredményt. Dániát is követendő példaként említette Barczak, ahol a műanyagok szétválogatásával oldották meg az újrahasznosítást, így kiiktatták a mérgezőanyagokat tartalmazó PVC újbóli felhasználását. „Új égetők és lerakók létesítést csak különleges esetben lehet majd építeni, a meglévők működtetéséhez kevesebb támogatást fog adni az unió” – vázolta a jövőt a szakreferens.
A konferencia második napján külön szekciókra bontva mutatták be a szervezők és előadók jó gyakorlatokat, aktualitásokat és lehetőségeket nulla hulladék témakörében. Bogdán Judit, a Humusz Szövetség szolgáltatási menedzserének előadása főleg az üzleti szféra résztvevőinek lehetőségeit mutatta be, külön kiemelve a vállalati CSR-be beépíthető zöld célokat a „tulsokcucc” on line piactér, „maradék bolt” használatával.
Bihariné Krekó Ilona, főiskolai docens Eötvös Loránd Tudományegyetem és Lampert Bálint, szakértő Nyugat-magyarországi Egyetem képviselői a pedagógusok és óvodapedagógusok munkáján – zöld óvodák, bölcsődék, erdei iskolák, óvodakert – lehetőségeit mutatták be, kiemelve, hogy az ilyen munkát végző pedagógusok elismerése még várat magára.
„2014-től 8 település vesz részt a romániai nulla hulladék programban, melyeknek nagy segítséget jelent az, hogy a települési önkormányzatok is támogatnak”- mutatta be a román helyzetet Elena Rastei, a Zero Waste Romania társalapítója. Munkájukat, sikereiket kampányokkal, konzultációkkal is kísérik
Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség elnöke szintén az önkormányzatok szekciójában tartott előadást, melyből kiderült, hogy a lakosság még mindig nincs tisztába avval, hogy a hulladékudvar nem azonos a szemétteleppel. A nulla hulladék „mozgalom” nem csak Magyarországon van jelen, hanem Európa szerte. Jelenleg összesen 116 település bevonásával dolgoznak a cél megvalósításán. Sikerként könyvelte el azt a tényt az elnök asszony, hogy a veszélyes hulladékégetők gyakorlatilag üresen üzemelnek, bérégetést végeznek Olaszországnak. A magyarországi városok közül Alsónémedi, Csór, Hajdúböszörmény és Várpalota már évek óta részt vesz a nulla hulladék mozgalomban és várják a további csatlakozókat is.
Délután a szekciók külön-külön egy workshop keretében vitathatták meg az előadások témáit, a napot pedig egy plenáris workshop zárt.
A szervezőknek köszönhetően a hulladékgazdálkodásról, hulladékkezelésről nem csak az előadásokon keresztül kaphattak képet a résztvevők, hanem a harmadik napon a gyakorlatban is megnézhették az egész folyamatot az Ökörtelek-völgyi Hulladékkezelő telephelyén majd a Dreher Sörgyárban Percsiné Bíró Kinga, környezetvédelmi vezető mutatta be a cég hulladékkezelési gyakorlatát a sörgyártás során.
Kép forrása és további fotók >>>
Kapcsolódó anyagok:
