A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Nyolc helyszínen, zömmel a tihanyi és a zamárdi partok közelében alakítanak ki új, mesterséges élő- és ívóhelyeket a Balatonban – számolt be a héten záruló projektről Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) horgászati ágazatvezetője.

süllő kép: flickr

A 492 millió forintos fejlesztés költségeinek 50 százalékát uniós támogatásból, másik felét önerőből finanszírozzák. A projekt célja, hogy javítsa az őshonos balatoni halfajok, főként a legértékesebb horgászzsákmánynak tartott süllő szaporodási és ivadékmegmaradási feltételeit, valamint egyéb fajoknak megbúvási és táplálkozási lehetőséget biztosítson a korábbi nádasok helyett. Emlékeztetett arra, hogy a Balatonnál több évtizedes hagyománya van a süllőfészkek készítésének és kihelyezésének, valamint az úgynevezett “műakadók”, vagyis mesterséges köves aljzatok létesítésének. A két világháború között, valamint az 1950-es években telepítettek egy része mára megsüllyedt, eliszapolódott – tette hozzá.

Az új ívóhelyek kialakítására 8800 köbméternyi követ szórtak a hajózási útvonalon kívül eső, bójákkal jelölt mederrészekre. Oda, ahol az előzetes iszapvastagság-mérések igazolták, hogy a csekély üledékréteg miatt nem süllyednek el hamar a kövek – mondta az ágazatvezető.
Évente már közel 80 ezer horgász fordul meg a Balatonnál, mintegy 600 tonnányi halat fognak ki a BHN adatai szerint. A legnagyobb igény részükről a ragadozó halak – süllő, balin, harcsa, csuka – számának növelése, amit telepítéssel, illetve a szaporodási feltételek javításával lehet megoldani. A 2018 októberében induló, és 2021 február 12-én záruló projekt a horgászturizmus jobb kiszolgálása mellett hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához is azzal, hogy a halak számára sokszínűbbé teszi a növényzetmentes homokos vagy iszapos mederfenék részeket – hangsúlyozta Nagy Gábor.

A halgazdálkodási vízterületek rehabilitációjáról, benne ívási helyek fejlesztéséről szóló uniós (MAHOP) projekt megvalósításához a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) 235 millió forinttal, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. – amely a fejlesztés további üzemeltetője, monitoringozója – 10 millió forinttal járult hozzá.
Az egy éve kiszórt köveknél a szonáros felmérések és búvár megfigyelések során azt tapasztalták, hogy az új élőhelyeket már több halfaj is használta megbúvásra, táplálkozásra. A mesterséges aljzatot hamar beborították a puhatestű haltáplálék szervezetek – számolt be Nagy Gábor. Hozzátette, a monitoring tevékenységet tovább folytatják, amelyben az első ívás megfigyelésére idén tavasszal nyílik majd lehetőség.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek