A rovat kizárólagos támogatója
(X)

A környezeti szempontok, mint az energiapazarlás és a környezetszennyezés visszaszorítása, a klímaváltozás negatív hatásainak megfékezése az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. Az új nemzeti energia- és klímastratégia kialakítása 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait, melynek középpontjában az energiafogyasztás további csökkentése áll. Ebben az előrelépésben az alkalmazott hőszigetelés vastagságának növelése elkerülhetetlen.

2030 még távolinak tűnhet, de egy közelebbi határidőre már régóta készülnek a magyar szakemberek és beruházók: a 2021. június 30-ai határidő után csak közel nulla energiaigényű épületek valósulhatnak meg. A szabályzat szerint ráadásul az épület energiafogyasztásának egy meghatározott részét megújuló erőforrásokból kell fedezni, de ennek megvalósulása még a szakma szerint is vitatott – annak realitása és nem jogossága miatt. A nulla energiafelhasználás érthető elvárás, amit talán nem kell magyarázni, de nézzük meg számokban, miért is szükséges ez.

A települések károsanyag-kibocsátásában az épületek jelentős mértékben felelősek, ami évente a településmérettől függően/az adott év teljes vonatkozó adatát nézve akár több mint 40% is lehet. Ebből átlagosan 28% a hűtés-fűtés, az energiaellátásra visszavezethető terhelés, míg az építési folyamatok és az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátás további 14%-ot ér el. A megújuló energia használata elengedhetetlen, de előnyös, ha egy épületfelújítás után a megújuló energiát hasznosító berendezéssel termelt energiával nem az utcát fűtjük. Ha épületfelújítást tervezünk, és ezzel szeretnénk energiatakarékossá tenni otthonunkat, először azt kell átgondoljuk, mely épületszerkezetek korszerűsítésével juthatunk a kívánt eredményhez. A hőszigetelés biztos, hogy első helyek egyikén lesz, a kérdés inkább az, hogy az épület mely részén és milyen mértékben hőszigeteljünk.

Tévhitek a hőszigetelésről

A hőszigetelési vastagságok esetében a legnagyobb tévhit, hogy pl. egy kétszer vastagabb hőszigetelés elkészítése arányosan kétszer többe kerül – a költségek mértékét azonban túlbecsülik. Számítások szerint az épületek energiatakarékosabbá tételére költött pénz mindenképpen megtérülő befektetés, de ez sokkal komplexebb dolog. Érdekes módon csak a hőszigetelés kapcsán számolunk a megtérülés idejével, ugyanakkor egy tisztasági festés kapcsán eszünkbe se jut mindez. De mit mondanak a számok!

A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba, hanem átlagosan 15-25%-kal többe, ellenben hatékonysága kétszerese. Panelházakra vagy régi, szigetelés nélküli téglaépületre (a jól ismert Kádár-kockák) legalább 14-16 cm, de ha a hamarosan életbe lépő új rendeletekre is figyelemmel akarunk lenni, úgy inkább 20-22 cm vastag hőszigetelés a javasolt. Ez azonban nem egy köbe vésett szám, hiszen az energiahordozók és a hőszigetelés árának változásával, a fosszilis energiakészletek kimerülésével folyamatosan módosul a hőszigetelés ésszerű mértéke, de főleg a hőszigetelés anyagát és a választott hőszigetelés műszaki paramétereit kell figyelembe venni a vastagság meghatározásánál.

A magyar építési szokásokat, kultúrát bizony nehéz új irányba terelni, pedig sok múlhat ezen. Ugyanakkor lassan évtizedre tehető azon évek száma, hogy különösebb anyagi segítséget sem kaptak azok, akik elavult energetikájú otthonaikat fel szerették volna újítani. A magyar lakosság többsége sajnos olyan állapotú, kifejezetten energiapocsékoló otthonokban él, amelyekhez képest a hamarosan kötelező a közel nulla energiafelhasználású újépítésűek fényévnyi távolságra vannak.

 Ökotudatos polisztirol

A 100%-ban újrahasznosítható polisztirol hőszigetelés a piacon a kedvezőbb árkategóriába tartozik, ami azt sokak számára elérhetővé teszi. A nagy szilárdságú, nedvességálló EPS-t ez és optimális energiahatékonysága teszi bolygónk védelmezőjévé. Nagy előnye, hogy a táblák anyaga nem irritálja a bőrt, a légutakat vagy a nyálkahártyát, vágásakor nem keletkezik por. Ennek köszönhetően könnyen és gyorsan, védőfelszerelés nélkül kezelhetők, beépíthetők – csökkentve a munkadíjakat. Az EPS hőszigetelés élettartama megegyezik az épület élettartamával, s mindezen idő alatt nem csökken hőszigetelő képessége sem.

A hőszigetelőanyagok közül az EPS különböző méretben és vastagságban kapható. A lemezek alapanyaga kőolaj, de a végtermék csak 2%-ban tartalmazza az ebből előállított műanyagot, a többi 98% levegő. A Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya szerint környezeti szempontból a grafit adalékos polisztirolhab (az EPS) a leginkább ökotudatos választás – még az olyan, környezeti szempontból preferált termékekhez képest is, mint a kender, parafa vagy az ásványi szálas hőszigetelés. Mindemellett bontása után az EPS nem minősül veszélyes hulladéknak sem.

Hogyan képzelhető ez a befektetés számokban mérve?

Egy átlagos, 400 légköbméter hasznos alapterületű családi ház hőszigeteléséhez az alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét tekintve 670 liter nyersolaj szükséges, és 50 év alatt ugyanez a ház a hőszigeteléssel 93 ezer liter fosszilis energiahordozót takarít meg. Személyes ügyünk így globális szinten is megtérül.

A hőszigetelés kapcsán érdemes szakértőhöz fordulni. A Hőszigetelj a holnapért! honlap támpontokat nyújthat az energiatudatos, költséghatékony, és zöld hőszigetelés megvalósításához.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek