A rovat kizárólagos támogatója

Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, az órákat hivatalosan hajnali háromról két órára kell átállítania mindenkinek, akinek a telefonja és egyéb elektromos okoskütyüi még nem teszik meg maguktól. Egy órával többet fordíthatunk alvásra, hétfőtől viszont korábban fog sötétedni. Mikor szűnik meg az EU-ban az óraátállítás?

Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, hogy rengeteg gyertyát megspórolhatnánk a világításon, ha óráinkat időről időre a Nap járásához igazítanánk. Az ötlet később is többször felmerült, de csak az első világháborúban jelentkező nyersanyaghiány okán vált gyakorlattá, akkor is csak átmenetileg.

A lényeg, hogy a nyári félévben az óramutatókat eggyel előrébb tolták, így jobban kihasználták a világos periódust, megszületett a nyári időszámítás. Télen viszont visszatértek a normál időhöz, eggyel visszatekerték a mutatót, ezt nevezzük ma téli időszámításnak.

A második világháború ismét a téli és nyári időszámítás váltogatására kényszerített sok országot, a XX. század második felében pedig a legtöbben állandósították. A jelenlegi rendszer szerint március utolsó vasárnapján indul a nyári idő, október utolsó vasárnapján pedig visszatérünk a télire. Utóbbi idén október 30-ára esik, azaz most vasárnap: hajnali 3-kor 2 órára állítjuk vissza az órákat, innentől kezdve egy órával korábban áll be este a sötétség, de reggel ennyivel előbb kel a nap.

A szombati 7:21 helyett már 6:23-kor üdvözölhetjük a napot az égen, ám sokakat inkább az bánt, hogy 16:31-kor már búcsúznunk is kell tőle – szombaton ez az időpont még 17:32 volt. Ahogy itt is látszik, az óraátállítással csupán eltoltuk a világos periódus időszakát, de ettől függetlenül a nappalok hossza folyamatosan csökken. Az ok ugyanaz, amiért az évszakok is váltakoznak: a Föld forgástengelyének dőlése.

A Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok.

A Napot kerülgetve ez azt jelenti, hogy az északi féltekén télnek tekintett évszakban a déli pólus „biccent” a csillagunk felé, nyáron pedig az északi: a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget leszámítva mindig azon a féltekén rövidebbek a nappalok az éjszakáknál, amelyik épp a „téli félévben” tartózkodik.

Soha nincs megállás, a világos órák száma a nyári napfordulón, június 21-én több mint 16 órával éri el maximumát, majd folyamatosan csökken a téli napfordulóig. Akkor, december 21-én a 7:27-es napkelte és a 15:56-os napnyugta között mindössze nyolc és fél órát láthatjuk a napot. Ezt követően ismét nőni kezd a nappalok ideje a következő napfordulóig, és így tovább örök körforgásban. Via 24.hu.

Mikor szűnik meg az EU-ban az óraátállítás? Az idő lesz a megmondhatója

Évekkel azután, hogy először megjelent a javaslat, hogy megszüntessék az EU-ban a szezonális időváltozást, az európaiaknak vasárnap ismét vissza kell állítaniuk az órákat, és ez a gyakorlat valószínűleg nem fog egyhamar megváltozni. Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében ismertette az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatát, miután az európai konzultációban részt vevő 4,6 millió állampolgár elsöprő többsége a gyakorlat megszüntetését szorgalmazta. A javaslatot aztán 2019 első felében az európai parlamenti képviselők is megszavazták.

“Van egy sávszélességi probléma” – mondta az Euronewsnak Jakop Dalunde svéd EP-képviselő (Zöldek/EFA), a szezonális időszámítás megszüntetéséről szóló javaslat árnyék-raportőre.  “A politikai rendszer nem tud egyszerre mindent kezelni. Nem akarok a brexittel jönni, de az egyik legnagyobb példa erre, hogy a brit politika nagyon nehezen tudott más társadalmi változásokat kezelni, miközben a brexit zajlott. És most az európai rendszernek is sok mindennel kell megbirkóznia” – tette hozzá.

Az EU vezetői jelenleg Oroszország ukrajnai háborújával foglalkoznak, amely új történelmi magasságokba emelte az energia- és élelmiszerárakat, ami súlyosan érinti az európai fogyasztókat és vállalkozásokat, és azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja a gazdaságot. Ezt megelőzően a pedig Covid19 és annak egymást követő hullámai csak az EU-ban több mint egymillió ember halálát okozták, és a gazdaságot is megrázta a járvány.  Ezért kevés idő jutott annak megvitatására, miként vegyen búcsút az EU a szezonális óraátállítástól.

Rohan az idő
A nyári időszámítást (mikor az órákat kora tavasszal egy órával előre, ősszel pedig egy órával hátra állítják) először 1916-ban vezették be Európában, amikor az akkor még háborúban álló Németország megpróbálta csökkenteni a szénfogyasztást, hogy a fegyvergyáraiba több jusson. A legtöbb szomszédos ország, valamint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ausztrália is követte példáját. A II. világháború után Európában többnyire felhagytak ezzel a gyakorlattal, de az 1970-es években az olajsokk hatására ismét bevezették, hogy csökkentsék a világítás szükségességét és ezáltal az energiafelhasználást. Azóta számos tanulmány kimutatta, hogy az energiafogyasztásra gyakorolt hatása ma már elhanyagolható. Ennek oka részben a technológia fejlődése. Ezzel szemben viszont egyre több bizonyíték van arra, hogy a nyári időszámítás káros hatással van az egészségre.

Mennyit spórolunk?
A megtakarítás, ugye, abból adódik, hogyha a lakosság ébrenléti ideje – 7-től 22 óráig számolva – minél jobban egybeesik a napon belüli világos periódussal, akkor annál kevesebb energiára van szükség az otthoni világításhoz. Más áramfogyasztási területen ez nem tényező, még az utcai világítást sem befolyásolja, hiszen a sötét napszak hossza az óraállítással nem változik.
Hazai előnyök/hátrányok >>>

A nyári időszámításra való átállást követő héten például több szívroham történik, és nő az emésztőrendszeri és immunrendszerrel kapcsolatos betegségek száma is. Az autóbalesetek számában is enyhe emelkedést tapasztaltak. A hosszú távú egészségügyi hatások közé tartozik a depresszió, a lelassult anyagcsere, a súlygyarapodás és a Cluster-fejfájás.

Ez azért van, mert a “társadalmi óránk”, azaz a társadalmunk működését meghatározó menetrend és a belső óránk, amely többé-kevésbé a naphoz igazodik, nincs összhangban.  Az óraátállítás megszüntetése azonban nem könnyű, és sok döntést igényel a legmagasabb szinten, mivel az idő nagyon is politikai kérdés.

A Benelux-államok, Franciaország és Spanyolország tökéletes példák erre.

Európában jelenleg 3 időzóna van, az országok túlnyomó többsége a közép-európai időt (CET) használja szabványként. További 10 ország a kelet-európai időt (EET), három pedig a nyugat-európai idő (WET).

Az lenne a logikus, hogy a hosszúsági körök alapján állapítsák meg, hogy melyik ország, hova tartozik. Az Egyesült Királyság és Marokkó például egy vonalban van, de a közöttük lévő európai országok földrajzilag ugyanazon a délkörön fekszenek, beleértve Franciaországot, Németországot és a Benelux-államokat, amelyek egy órával előrébb járnak.

Ez a második világháborúig nyúlik vissza. Amikor a náci csapatok megszállták Hollandiát, Belgiumot és Franciaországot, követelték, hogy álljanak át a német időszámításra. A náci Németország legyőzése után a visszaváltást túlságosan zavarónak ítélték. Ezért maradt így.

A spanyol időátállításról Francisco Franco spanyol diktátor döntött egy Adolf Hitlerrel folytatott találkozót követően, hogy országát a német időszámításhoz igazítsa.

Eljött az ideje a változásnak?
A kérdés most újra napirenden van, és Bizottság szerint az uniós tagállamoknak egymás között kell elrendezniük a kérdést.
“A tagállamokon múlik, hogy milyen jogi időt kívánnak alkalmazni, mivel ennek a választásnak a hatásai valószínűleg az adott ország földrajzi helyzetétől függnek” – mondta a Bizottság egyik tisztviselője az Euronewsnak.

“Ezért minden egyes tagállam a legmegfelelőbb arra, hogy ezt az értékelést elvégezze, figyelembe véve az állandó jogi idő megválasztásának lehetséges forgatókönyveit, azok hatásait, a nemzeti párbeszédek és a más tagállamokkal folytatott konzultációk eredményeit” – tették hozzá. Dalunde szerint azonban a képviselők azt szerették volna, hogy “a Bizottság tegye ezt meg, nézze meg a térképet és álljon elő egy javaslattal”, hogy felgyorsítsa és megkönnyítse a tagállamok közötti tárgyalásokat.

Az EU-tagállamok számára az első kérdés az, hogy maradnak-e a normál, azaz a téli időszámításnál, vagy inkább váltanak a nyári időszámításra.

A koordináció elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a hosszúsági körökön osztozó közvetlen szomszédok ugyanazt a szabványos időt válasszák, és így “elkerülhető legyen az időzónák foltozódása, hogy többé-kevésbé egységesnek tűnő módon rendeződjön a helyzet, és ne zavarja meg a piacot és a tagállamok közötti kereskedelmet” – mondta Ariadna Guell, a Barcelonai kezdeményezés az időzónahasználatról az egészséges társadalomért koordinátora az Euronewsnak.

Így osztanák négy időzónára Európát – Korzika a közép-európai időzónához tartozna

Az órák visszaállítása – egy új (idő)rendszer jöhet
A kezdeményezés saját javaslattal állt elő, amely szerint az európai országok négy különböző időzónára oszlanának, többnyire a jelenlegi téli időszámítás alapján.

“Ez a négy időzóna az, amely a legjobban összehangolja a szociális óránkat azzal, amit mi természetes időnek nevezünk – tehát a földrajzilag helyes idővel, ha úgy tetszik” – magyarázta Guell.

“Ezek garantálják, hogy minden országban a nap délben a legmagasabb állásban van. Így hozhatjuk ki a legtöbbet hozhatjuk az életünk óráiból. És azért is, mert így működik a kronobiológia, vagyis az a tudomány, amely azt vizsgálja, hogy a belső ritmusunk hogyan befolyásolja az egészségünket. Azt mondják, hogy ez a legjobb a kollektív egészségünk szempontjából” – tette hozzá.

Az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és a Benelux államok ugyanabba a nyugat-európai időzónába kerülnének. Az ebbe a zónába tartozó uniós országok valójában egy órával hátrébb állítanák az idejüket a jelenlegi normál időhöz képest, hogy megmaradjon az egyórás különbség a nyugati új Azori-szigeteki időzónával és a keleti közép-európai időzónával.

Spanyolország és Portugália azonban különböző időzónákban lenne, mivel Lisszabon az Azori-szigeteki időzónában Izlandhoz igazodik, ami Guell szerint nem jelent problémát.  Sokkal problematikusabb lenne azonban, ha az ír szigetet két különböző időzónára osztanák.  “Úgy gondolom, hogy valószínűleg itt Írországnak politikai döntést kell hoznia, és úgy kell határoznia, hogy az egész sziget egységének megőrzése érdekében az Egyesült Királysággal egy zónában marad” – ismerte el Guell.

Ezt csak az idő fogja eldönteni

Ahhoz, hogy a tárgyalások újrainduljanak, a témát az Európai Tanács soros elnökségét betöltő országnak kell napirendre tűznie. Legutóbb a finn elnökség alatt, 2019 második felében volt róla szó.  “A legjobb forgatókönyvünk az lenne, ha a Tanács következő elnöksége ezt napirendre tűzné” – mondta Guell.

Ha ez valóban megtörténik, akkor a nyári időszámítást legkorábban 2025-ben törölhetnék el, mivel a megállapodást követően valószínűleg szükség lesz egy egy-két éves időszakra ahhoz, hogy a közlekedési szolgáltatások, köztük a vonatok és a repülőjáratok is hozzá tudjanak igazodni a menetrendjükkel az új időszámításhoz.

Azonban január 1-jén Svédország veszi át a hat hónapos elnökséget, és Dalunde szerint kicsi az esélye annak, hogy felkarolja az ügyet.

“Svédország az egyik olyan ország, amely bizonyos mértékig a legnagyobb hasznot húzza az óraátállításból. Földrajzi fekvése miatt ott a legnagyobb a változás (a téli és a nyári idő között). “Szóval nem vagyok benne biztos, hogy Svédország lenne az az ország, amelyik ezt a kérdést erőltetné” – magyarázta. Emiatt az EP-képviselő még abban sem biztos, hogy az óraátállítás Európában még az évtized vége előtt a múlté lehet. Azt, hogy a jóslata beigazolódik-e csak az idő fogja eldönteni.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás