A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: 24.hu

Eger közelében egy régi homokbányát töltene fel minden évben 200 ezer tonna külföldről származó szennyvíziszappal és más hulladékokkal egy magyar cég – értesült a 24.hu. Olasz szennyvíziszapot importálnának az egerszalóki termálforrások szomszédságába.

Egy apró családi kft. fordult ezzel az üzleti ötlettel a környezetvédelmi hatóság szerepét betöltő egri járási hivatalhoz. Az agrárügyi és környezetvédelmi főosztály egy előzetes vizsgálat lezárásaként úgynevezett egységes környezethasználati engedélyezési eljárást lefolytatását írta elő. Ebbe az eljárásba vonták be azt a kilenc települést, amelyet közvetlenül érintene az irdatlan mennyiségű szennyvíziszap importja.  A települések polgármesterei a kormányhivatal által kiküldött közleményből tudták meg, hogy a budapesti székhelyű Midori-Öko Kft. egy Egerszólát és Egerszalók között elhelyezkedő homokbányát nézett ki magának, hogy ott Olaszországból és Szlovéniából származó iszapot tároljon és semlegesítsen.

A Midori-Öko Kft.-t egy házaspár alapította 2011-ben, de a cég azóta sem nőtte túl egy családi vállalkozás méreteit: alig néhány millió forintos forgalmat produkál évente.  A kft. ennek ellenére egy nagyszabású nemzetközi üzletre kért engedélyt a zöldhatóságtól, 200 ezer tonna kommunális mellékterméket szállítana sok száz kilométerről közúton Heves megyébe.

A közlemény szerint a külföldi szállítmányok nagyobb hányadát a lakossági szennyvíziszap tenné ki, de több tízezer tonna állati és növényi hulladék „kirohasztott anyaga” is érkezne a határon túlról.  Az iszapot az egerszalóki termálforrásoktól alig néhány kilométerre lévő bányában kevernék össze mésszel és homokkal, hogy talajjavító anyagot állítsanak elő belőle.

A települések vezetőit megdöbbentette a hatósági levélben tudomásukra hozott terv.

Az egyik érintett település polgármestere a 24.hu-nak azt mondta, az önkormányzatokban joggal merült fel a kérdés, hogy ha ártalmatlan, kockázatmentes hulladékról van szó, akkor miért nem helyben értékesítik, és miért éri meg több országon át utaztatni. Berecz Kálmán, Kápolna polgármestere szerint az is kérdés, hogy ilyen mennyiségek esetén ki tudja ellenőrizni, hogy mi érkezik a napi 10-20-30 kamionnyi szállítmánnyal. A legfontosabb kérdés viszont az, hogy miért pont egy európai hírű fürdő vízgyűjtő területére kell teríteni ennyi koncentrált szennyeződést.

Berecz Kálmán elmondta, hogy az érintett települések petícióval fordultak a kormányhivatalhoz, ebben közösen tiltakoznak az iszaplerakó ellen.

Magyarország nem élenjáró a hulladékkezelési technológiák meghonosításban, ezért jelenleg az itthon keletkezett szennyvíziszap-mennyiséggel sem tud mit kezdeni. Pedig a magas foszfortartalma miatt egyre nagyobb az érdeklődés az ülepítők mellékterméke iránt. Szakértők szerint azonban szakszerű feldolgozás nélkül nem lenne szabad behozni és mezőgazdasági területeken felhasználni az iszapot, mert a foszfor mellett koncentrálódnak benne rákkeltő nehéz fémek, egyéb vegyi anyagok és gyógyszermaradványok is.

A tavasszal egy másik „szemétügy” kavarta fel a kedélyeket Heves megyében. Egy cég Egerben a lakóházak közvetlen közelében tervezett beindítani egy elektronikai hulladékokat feldolgozó üzemet. Az AL-CU Service Kft. a Heves Megyei Kormányhivataltól már meg is szerezte a környezetvédelmi engedélyt, amikor a helyi ellenzék tiltakozó akciósorozatba kezdett, és végül a fideszes vezetésű önkormányzat is meggondolta magát.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek