A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Gyorsítaná a kiemelt beruházások környezetvédelmi engedélyeztetését a kormány. A fenntartható fejlődés bizottsága támogatta a javaslatot. Az LMP eltörölné a törvényt, a Jobbik a hatástanulmányt hiányolja, az MSZP szerint kérdéses, hogy a hatóságok elbírnak-e a gyorsított ügyintézéssel. A KDNP szerint sem az ügyfelek érdeke, sem a környezetvédelem nem sérül.

Az MSZP tartózkodásával, a többi ellenzéki párt nem szavazatával, a kormánypártok támogatásával általános vitára bocsátotta a parlament fenntartható fejlődés bizottsága a kiemelt beruházások környezetvédelmi engedélyezésének rövidítését tartalmazó törvényjavaslatot.

A kormánypárti képviselők azzal érveltek, hogy az uniós támogatások csak így használhatók ki maradéktalanul, mivel az engedélyezés elhúzódása nem veszélyezteti a beruházásokat, illetve így teremthetők új munkahelyek. Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az építés engedélyezése során egyedül a környezetvédelmi hatósági határidők nem rövidültek, és ezek miatt húzódtak el az ilyen eljárások. Most azokat is rövidítik, mégpedig úgy, hogy az általános határidő két hónap helyett egy hónap lesz. Az összevont engedélyezés 4 hónapról csökken 30 napra, míg az összekapcsolt eljárás – amikor két eljárás együtt folyik – 3-3 hónap helyett 1-1 hónapra rövidül. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a kormány által kiemelt beruházásoknál nem a 400 elsőfokú építésügyi hatság jár el, hanem az engedélyezés egy lépcsővel feljebb kerül: a másodfokú hatóság jár el először, majd a másodfok szerepét az illetékes miniszter tölti be. Jelenleg 32 beruházás minősül kiemeltnek, de minden 90 millió forint feletti beruházásnál kezdeményezhető ez a státusz.
A határidők csökkentésével egyszerűsödik, gyorsabbá válik az ügyintézés a kiemelt jelentőségű beruházások során az erről szóló törvénymódosítás értelmében – mondta előterjesztői expozéjában Tállai András belügyi államtitkár, aki kifejtette: a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatósági eljárások, környezeti hatásvizsgálatok, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások hossza jelentősen csökken, így több esetben az ügyintézési határidő több hónapról 30 napra rövidül.

A szocialista Tukacs István megkérdőjelezte, hogy a szakhatóságok képesek lesznek-e a gyorsított eljárás okozta többletfeladatokat elvégezni. A képviselő ebből kiindulva vitatta, hogy szakmai alapon zajlik-e majd a jövőben az engedélyezés. Feltette azt a kérdést is, hogy miért a Belügyminisztérium terjesztette elő a javaslatot. Párttársa, Göndör István szerint a kormány a pályázatok előkészítésében való lassúságát próbálja behozni az engedélyeztetési határidőkön. Szerinte a kormány pecsétnyomókká degradálja az engedélyeket kiadó hivatalokat.

A kereszténydemokrata Nagy Andor szerint az előterjesztés nyomán sem a természet- és környezetvédelem szempontjai, sem az ügyfelek érdeke nem sérül. Kijelentette, hogy a hatóságok képesek lesznek a gyorsított ügyintézésre. A fideszes Fülöp István azt hangsúlyozta, hogy a jogszabály célja az engedélyezési eljárás racionalizálása, ez pedig a közösség érdekét szolgálja.

A független Szili Katalin is visszalépésként értékelte a javaslatot, hangsúlyozva, hogy a kiemelt jelentőségű beruházásoknál az engedélyezési eljárások bonyolultak, a törvény ugyanakkor eddig is lehetővé tette, hogy ha megszületik a döntés, azt a határidő előtt ismertesse a hatóság. Tállai András a vitában elhangzottakra reagálva közölte: a kormány – amelyet sokan ennek ellenkezőjéért bírálnak – most csökkenti a bürokráciát, gyorsabbá teszi az eljárásokat. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évben mindössze hat beruházást nyilvánítottak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek, köztük a Várbazár rekonstrukcióját és a győri Audi-beruházást. A Belügyminisztérium illetékességét vitató állításokra azt mondta: az építésügy e tárca felügyelete alá tartozik.

A Jobbik elutasítja a környezetvédelmi határidők csökkentését

A Jobbik felszólítja a kormánypártokat, hogy ne fogadják el a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások környezetvédelmi engedélyszerzésének egyszerűsítéséről szóló törvénymódosítást. Kepli Lajos emlékeztetett rá, hogy ez a törvény a Gyurcsány-kormány idején született, de a jelenlegi kormány a jogszabály eltörlése helyett mégis "tovább viszi azt". A jobbikos képviselő szerint a módosítás célja ugyanis az, hogy a kormánynak fontos beruházásokat "érdemi ellenállás nélkül keresztül vigye a hatóságokon".
Bödecs Barna hangsúlyozta: a módosítás éppen a bonyolult döntéseket igénylő nagyberuházások esetében teszi lehetetlenné a hatóságok tartalmi munkáját. "A politika tulajdonképpen utasítást ad a hatóságnak, hogy 30 nap alatt zavarja le az eljárást és adja ki az engedélyt" – fogalmazott a képviselő. A Jobbik két módosító indítványt nyújt majd be a javaslathoz. Az egyik teljesen eltörölné a törvényt, a másik pedig azt rögzítené, ha egy ilyen gyorsított eljárással kiadott engedély után kiderül, hogy az eljárással súlyos környezeti károkat okoztak, akkor a beruházást kiemeltnek minősítő személy viseljen büntetőjogi felelősséget – mondta Bödecs Barna.

LMP: névlegessé válik a környezetvédelmi érdekérvényesítés

Az LMP véleménye szerint a parlament előtt fekvő, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvényjavaslat névlegessé teszi a környezetvédelmi érdekérvényesítést, mert az eddigiekhez képest radikálisan lerövidíti a környezetvédelmi engedélyezési eljárások idejét.
Jávor Benedek frakcióvezető tegnapi sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotó, a törvény készítése során "megspórolta a teljes társadalmi egyeztetést" és olyan különleges sürgős eljárásban terjesztette a javaslatot parlament elé, amelyik lehetetlenné tette, hogy az emberek is elmondhassák a véleményüket. Az ellenzéki politikus arra is kitért, hogy a kormány korábban jelentős mértékben megnövelte a környezetvédelmi hatóságok feladatait, de ötven százalékkal csökkentette a költségvetési támogatásukat. Ezért ezek a hatóságok képtelenek lesznek a radikálisan csökkentett határidők betartására – értékelte. Különösen érdekesnek nevezte, hogy a jogszabályban éppen azokról a beruházásokról van szó, amelyeknek az átlagosnál sokkal nagyobb a környezeti hatásuk. Szerinte a korábban a kis- és közepes vállalkozások támogatását ígérő kormány nem ezeknek a vállalkozásoknak, hanem a nagyberuházóknak a bürokratikus terheit csökkenti.

A törvény elfogadása után egy kolontári vörösiszap-tározó létesítése vagy a paksi erőmű bővítése során a hatóságnak harminc napja lesz a környezetvédelmi hatástanulmányok átvizsgálására – mutatott rá. "A hatóságok ilyen rövid határidőkkel egy látszatmunkát fognak végezni, stemplinyomogatássá fog degradálódni a (…) munka" – jelentette ki Jávor Benedek, aki szerint az előterjesztés számos törvénnyel, köztük az alaptörvénnyel és alkotmánybírósági határozatokkal is ellentétes.

A kiemelt beruházási törvényt "az oligarchák vastörvényének" nevezve Schiffer András arra emlékeztetett, hogy pártjuk hiába kérte korábban a teljes jogszabály megsemmisítését, javaslatukat a Fidesz és az MSZP közösen szavazta le. Véleménye szerint a törvény arról szól, hogy a mindenkori kormányzat a saját belátása alapján adhat kedvezményeket "az udvari klientúrának vagy különböző multinacionális befektetőknek". A képviselő "ordas hazugságnak" nevezte az indoklásnak azt a részét, hogy a törvényre a nemzeti stratégiai referenciakeret lehívásához van szükség, mert meglátása szerint éppen hogy kockáztatják az uniós fejlesztési forrásokat. Úgy látja, hogy a kabinet megengedhetetlen korrupciós nyomás alá kerül, ha indokolási kötelezettség és jogorvoslati lehetőség nélkül kedvezményezheti a befektetőket. Utalt arra, hogy az LMP korábban azért jelentette fel Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, mert a "Sukoró-ügyben kitapintható volt", hogy meghatározott üzleti körnek akarnak kedvezményeket nyújtani. A politikus azt mondta, semmi biztosíték nincs arra, hogy Orbán Viktor és kormánya nem ezt a "gyurcsányi utat" folytatja majd. Kifogásolta azt is, hogy a határidők lerövidítésével a hatósági eljárásokból kiiktatják a társadalmi részvételt.
Végül azt mondta, lehetséges, hogy azért a Belügyminisztérium a javaslat előterjesztője, "mert maga az Orbán-kormány is sejti, hogy ez az egész kiemelt beruházásokról szóló törvény tele van és tele lesz büntetőjogi vonatkozásokkal".

Kapcsolódó anyagok:

Újabb pofon a zöldeknek: kigolyózzák a civil kontrollt is

Csapás a gazdaságra és a környezetre

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás