Az idén már ötödik alkalommal ítélte oda a Szkeptikus Társaság a Laposföld-díjat. A nem túl hízelgő “elismerés” annak jár, aki az egyesület és szimpatizánsai megítélése szerint az elmúlt évben a legnagyobb társadalmi kárt okozta azzal, hogy magyar nyelven, széles nagyközönség előtt terjesztett tévhiteket, álhíreket, áltudományos vagy tudományellenes nézeteket, s ezen tevékenységével nagy mértékben rombolta a tudomány, a józan ész és a tények társadalmi elfogadottságát.
Idén a három körös kiválasztási folyamat “győztese” Dr. Mihalik Angelika ügyvédnő, aki az oltásokhoz köthető összeesküvés-elméletek széles tárházát vonultatja fel munkásságában, miközben jogi úton próbál érvényt szerezni áltudományos és tudományellenes nézeteinek. A Szkeptikus Társaság szerint a díjazott állításai jelentős társadalmi károkat okozhatnak, ezért “fontos, hogy aki még nem találkozott oltásellenes és tudománytagadó nézeteivel, az is kellőképpen fel legyen vértezve ellenük, hiszen emberéletek múlhatnak azon, ha elhiszik mindazt, amit mond” – mondta el a díjátadó eseményen Pintér András Gábor, az egyesület elnöke, “s ezért döntött úgy a Társaság, hogy ő lesz a díjazott, dacára annak, hogy talán ő volt a legkevésbé ismert a döntősök közül”.
Dr. Mihalik Angelikát, ahogy a többi döntős jelöltet is, természetesen a Szkeptikus Társaság meghívta a díjátadó rendezvényre, de – az eddigi évek gyakorlatához hasonlóan – egyik jelölt sem jelent meg. Az ügyvédnő azonban – egyetlenként – reagált a meghívásra, “gyakorlatilag pogány vallási összeesküvésnek titulálva a tudományt és bigott, ostoba sátánistáknak nevezve a Társaságot” – mondta Pintér András a döntősök laudációja során.
Milyen kijelentéseiért kapta a díjat?
- A védőoltások biztonságosságát és hatékonyságát világszerte a legszigorúbb tudományos vizsgálatok és folyamatos ellenőrzés garantálja, amit számos nemzetközi és hazai tanulmány, valamint egészségügyi szervezet is megerősít.
Dr. Mihalik Angelika ezzel szemben következetesen az állítja, hogy az oltások veszélyesek, autizmust okoznak, és „biológiai fegyverek”, amelyekkel az embereket irányítani lehet, és amik miatt gyermekek halnak meg, továbbá jogi támogatást nyújt az oltásellenes szülőknek, hogy pereljék be háziorvosaikat a kötelező védőoltások beadása miatt. Utóbbi különösen súlyos, hiszen ha orvosok a jogi következményektől való félelmükben nem merik az orvosilag helyes eljárást végigcsinálni, annak súlyos egészségügyi következményei lehetnek.
A tudományos közösség egyértelmű álláspontja, hogy az oltások nem okoznak autizmust, nincsenek bennük „agykontroll” technológiák, és a védőoltások életeket mentenek, miközben a komoly mellékhatások rendkívül ritkák.
- A nyájimmunitás a járványügyi szakértők szerint kulcsfontosságú a fertőző betegségek visszaszorításában, például a kanyaró esetében legalább 95%-os átoltottság szükséges a járványok megelőzéséhez.
Dr. Mihalik Angelika azonban jogi úton próbálta elérni, hogy a bíróság mondja ki: „oltásokkal létrehozott nyájimmunitás nem létezik”, és példaként említette, hogy bizonyos betegségek ellen nincs oltás, mégsem fordulnak elő járványok.
A tudományos konszenzus szerint a nyájimmunitás létező és bizonyított jelenség, amelyet számos ország sikeresen alkalmazott a járványok megfékezésére.
- A COVID-19 vakcinák biztonságosságát és hatékonyságát független kutatások igazolják, és semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy azok a sejtjeinkben genetikai módosításokat idéznének elő vagy tudati befolyásolásra alkalmas technológiákat tartalmaznának.
Dr. Mihalik Angelika azonban azt terjesztette, hogy a COVID-19 vakcinák „genetikai módosításokat tartalmaznak”, illetve „agykontroll” eszközöket építenek beléjük, és arra buzdította a szülőket, hogy ne oltassák be gyermekeiket.
A valóságban a vakcinák kizárólag a szervezet immunrendszerét készítik fel a fertőzések elleni védekezésre, és semmilyen „agykontroll” vagy népességirányítási technológia nem kapcsolódik hozzájuk.
- A kötelező oltási rendszerek célja a közösség védelme, különösen a legsebezhetőbbek, például a csecsemők és az immunhiányos betegek védelme, és ezek alkalmazása számos országban jogilag és közegészségügyileg is indokolt.
Dr. Mihalik Angelika az oltási rendszert „oltásdiktatúrának” és „Észak-Korea-szerűnek” nevezte, és jogi támogatást nyújtott azoknak, akik a kötelező oltások ellen tiltakoztak, sőt csoportos pert indított a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ ellen az oltások kötelezőségének eltörléséért.
A nemzetközi és hazai jogi gyakorlat azonban elismeri a kötelező oltások közegészségügyi jelentőségét, és azok alkalmazása bizonyítottan sikeres. Magyarország – egyelőre – ebben nemzetközi szinten is kiemelkedő, hiszen nagyon magas a kötelező jelleggel beadandó gyermekkori oltások száma, s a magas átoltottságnak köszönhetően nagyon alacsony az oltásokkal megelőzhető betegségek előfordulási gyakorisága.
Sajnálatos módon a dezinformációk terjesztésével Dr Mihalik Angelika, aki ügyvéd létére a megtévesztő nevű, 2021-ben Laposföld-díjas “Orvosok és Egészségügyi Dolgozók a Tisztánlátásért” szervezetben is aktív szerepet vállal, aláássa az egészségügyi intézmények és a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott, tudományosan megalapozott járványügyi intézkedések hitelét, valamint az oltási hajlandóságot, aminek már Magyarországon is kimutatható a hatása, számos, oltásokkal megelőzhető betegség kezd ugyanis egyre gyakrabban előfordulni.
A Szkeptikus Társaság a Laposföld-díjjal szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tudományos tények figyelmen kívül hagyása és a dezinformáció terjesztése komoly társadalmi károkat okozhat. Hosszú távon a tudományos ismeretek terjesztése és a kritikus gondolkodás támogatása mindannyiunk közös érdeke.
A díj odaítélésének menete
A Laposföld-díj odaítélésében az első lépés volt, hogy a nagyközönség jelölteket javasolt, majd az 50 beérkezett javaslatból a minden kritériumnak megfelelő 15 jelöltet a Szkeptikus Társaság előterjesztette közönségszavazásra. Az egy hétig tartó szavazás eredményeként kialakult a “döntősök” köre, akik az 5 legtöbb szavazatot kapott jelöltből álltak. Végül a döntősök közül a Szkeptikus Társaság belső szavazással döntötte el, kinek ítéli az idei Laposföld-díjat. A díjátadó ceremóniára április 22-én, a Föld napján került sor sajtónyilvános esemény formájában, amelyet élőben is lehetett követni az egyesület Facebook oldalán.
A DÍJRÓL
A Laposföld-díjat 2021-ben indította útjára a Szkeptikus Társaság, amivel egy nemzetközi színtéren már régóta népszerű hagyományt igyekeznek Magyarországon is meghonosítani. Nevezetesen, hogy a tudományos szkepticizmust, tehát a logikus érveken és megfigyeléseken alapuló kételkedést és valós tudománykommunikációt képviselő szervezetek egyfajta citromdíjat adományoznak azoknak, akiknek a munkásságát össztársadalmi szempontból, a tudományba vetett bizalom és tényeken alapuló gondolkodás tekintetében a legkárosabbnak vélik. Ilyen például Németországban az Aranydeszka-díj, Nagy-Britanniában a Rozsdás Borotva-díj vagy éppen Portugáliában a Repülő Egyszarvú-díj.
A Szkeptikus Társaság továbbra is igyekszik a maga módján hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei képesek legyenek a különböző állítások értő, kritikai elemzésekre alapuló befogadására. Ennek érdekében jövőre is lesz Laposföld-díj, hiszen a visszásságokra muszáj felhívni a figyelmet.
A Szkeptikus Társaság elnöksége
