A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hang.hu

Felemás az elmúlt bő 30 év környezetvédelmi intézményrendszerének fejlődése. A rendszerváltás után még önálló minisztérium felügyelte a területet, mára azonban jelentősen háttérbe szorultak a zöld szempontok és az intézményrendszer is. Fura, de mindkét folyamat az Európai Uniós csatlakozással függ össze.

Egyebek mellett ez derült ki Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnökének előadásából a Karátson Gábor Kör március 8-i ökopolitikai vitaestjén.

A Magyar Hang tudósítása Farkas Istvánt idézi: a rendszerváltás után megalakult Antall-kormányban önálló környezetvédelmi minisztériumot hozott létre. A terület önálló tárcához tartozott a következő években is. A Horn-kormány 1994-1998 közötti időszakában fontos törvények születtek, ekkor jött létre egyebek mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény, illetve nemzeti parkok is alakultak.

A társelnök ugyanakkor az első Orbán-kormány időszakát az intézményrendszer szempontjából a „kisgazdák garázdálkodása” időszakának nevezte. Többek között arra emlékeztetett, hogy akkoriban forrásokat vontak el a Torgyán József által vezetett agrártárca javára. Farkas István szerint nem véletlen, hogy az ezredforduló idején változott aztán a környezetvédelem fontossága. Ezt az Európai Unióhoz való csatlakozással hozta összefüggésbe, az országnak ugyanis voltak környezetvédelmi vállalásai. Ezért tudott 2000 és 2004 között stabilizálódni az akkori intézményrendszer.

Ugyanakkor 2004-ban komoly lejtmenet kezdődött, az akkori kormányzati megszorítások éreztették hatásokat a környezetvédelmi intézményrendszerben is. A leértékelés folyamatát jelentősen gyorsította, hogy 2010-ben az új Orbán-kormány megalakulásával megszűnt az önálló környezetvédelmi tárca, a hatásköröket három minisztérium felé osztották szét. Farkas István szerint tudatos szétzilálása történt ekkor az intézményrendszernek. Ez ismét forráselvonásokkal is járt. Addig fejezték a rendszert, hogy ma a 19 környezetvédelmi felügyelőség már a kormányhivatalokon belül működnek. Összességében az intézményrendszer és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak. Jól mutatja ezt, hogy a nemzeti parkok – amelyeknek korábban hatósági jogköreik is voltak – ma már csupán adatközlők egy-egy engedélyezési eljárásban – fejtette ki.

Ugyanakkor önmagában az, hogy nincs önálló zöld tárca, nem jelenti azt, hogy ne lehetnének fontosak a zöld ügyek – hívta fel a figyelmet. Akadnak országok, ahol nem önálló tárca felügyeli a zöld ügyeket – például Ausztriában vagy Hollandiában –, de mégis kiemeltek a környezet szempontjai, részei a közbeszédnek.


A Bokor ökocsoporttól a Pro natura díjig. Farkas István az MTVSZ társelnöke
Aki nem kudarctűrő, az nem marad a zöldeknél, mert sok esetben a munkánk falra hányt borsó.  De ha mi emberek képesek leszünk a változásra, akkor a világot pusztító folyamatokat is meg tudjuk állítani – ezt a képességet kell megőrizni – mi zöldek azért dolgozunk, hogy legyen még remény – vallja a Greenfo korábbi podcastjának vendége.

Farkas István szerint azért is szorulhattak háttérbe a környezetvédelmi ügyek, mert időközben túljutott az ország az uniós csatlakozáson, így már nem olyan fontos a téma. Ráadásul az erős környezetvédelmi intézményrendszer csak akadályozná a presztízsberuházásokat – jegyezte meg. Ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy az Alaptörvénybe bekerültek a környezet védelmét érintő passzusok.

A társelnök kérdésre felelve azt mondta, hogy már attól is boldog lenne, ha fél év múltán nem lenne rosszabb állapotban az intézményrendszer mint ma. Szerinte alapvetően a szemlélet változása lenne igazán fontos.

Előremutató lenne szerinte, ha emlékeztetnék a vállalkozásokat, például energiakvótákon keresztül a források korlátosságára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzrendszer sajátosságai miatt érdekeltek abban, hogy minél többet termeljenek. Ez pedig ördögi kört jelent, amiből a gazdasági rendszer sajátosságai miatt nincs kilépés. Ezért Farkas István szerint át kellene gondolni a nemzeti bankok szerepét, illetve a kamatos kamat mellett más hitelformára is szükség lenne.

Építészszemmel: ugyanazok a mintázatok a beruházásoknál

Jakabfi-Kovács Boglárka építész arra hívta fel a figyelmet előadásában, hogy a környezetvédelmi területeket érintő beruházásoknál gyakran ugyanazok a mintázatok rajzolódnak ki a kivitelezést megelőzően. Jellemző, hogy a beruházók az információkat visszatartják, az utolsó pillanatban teszik közzé az információkat az önkormányzatok olykor a honlapjuk eldugott helyein. Probléma, hogy 15 nap áll rendelkezésre ezek alapján kérdések felvetésére. Jellemző továbbá, hogy a helyi építési szabályzatot mindig módosítani kell, amihez gyakran asszisztálnak az önkormányzati képviselő-testületek.

A környezeti szempontok érvényesülésére az engedélyezésben számos javaslatot megfogalmazott. Szerinte a környezetvédelmi szempontok érvényesülését segítené, ha a főépítészi és tervtanácsi jogköröket visszaállítanák, mert jelenleg csak véleményezési jogkörük van. Felhívta a figyelmet, hogy a bíróságok jelenleg csak jogszerűségi folyamatot vizsgálnak, környezetvédelmi szempontokat nem. Ezért is kellene környezetvédelmi, vagy környezetvédelmi funkciót is ellátó minisztérium – érvelt. Problémának tartja azt is, hogy a beruházások környezetvédelmi tanulmányait a beruházók készíttetik. Ezen sürgető lenne változtatni.

Javasolta azt is, hogy állam hozzon létre kiemeltté nyilvánított területeket, ahol építési moratóriumot léptetnek életbe. Szükségesnek látná a bontásoknál a folyamatos utánkövetést.

Felhívta a figyelmet a rendkívüli jogrend intézményének problémájára is. Ezt az építész szerint specifikusabbá kellene tenni, mert ezáltal a polgármesterek egy személyben dönthetnek teljes közösség nevében, amivel a civil összefogást tudják akadályozni – magyarázta. Tatán például nem tarthatják meg a helyi népszavazást az Avalon-beruházás kapcsán a rendkívüli jogrend miatt, holott március 3-án országos népszavazást tartanak Magyarországon.

Szerinte változtatni kellene a kiemelt beruházások, kiemelt gazdasági területek intézményén is. A kiemelt beruházások például számos eljárás alól adnak felmentést.

Farkas István úgy reagált, hogy erős társadalom lesz képes erős intézményrendszert követelni. A magyar politikai rendszer sajátosságai miatt szerinte is fontos lenne önálló környezetvédelmi tárca létrehozása.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek