A rovat kizárólagos támogatója

Országos zöld civil szervezetek levélben kérték Orbán Viktort, hogy az új kormányzati struktúrában erősítse meg a környezetügyet és állítsa vissza a környezetvédelmi tárca egységét és önállóságát – írtuk napra pontosan 4 éve. Vajon, ha most is kérnék a formálódó 4. Orbán-kormánytól ugyanezt, megint süket fülekre találnának a zöldek?

Négy éve, az alakuló 3. Orbán-kormány figyelmét hívták fel a civilek a zöld terület komoly problémáira. Mint akkor írtuk: 
"Hat országos civil környezetvédő szervezet (Greenpeace Magyarország, Levegő Munkacsoport, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, WWF Magyarország, Védegylet) levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben a környezetügy fontosságára hívták fel a figyelmet és a kormányzati struktúra újragondolására kérik. A civilek arra hivatkoznak, hogy több hazai és nemzetközi stratégiai dokumentum [Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése, Nemzeti Biodiverzitás Stratégia ] figyelmeztet az éghajlatváltozás elleni fellépés, a környezet, a természet megvédésének sürgető voltára. Emlékeztetnek arra, hogy bár az Alaptörvény elvben magas szinten garantálja a természeti erőforrások védelmét és az egészséges környezethez való jogot, az előző négy éves kormányzási időszak alatt a környezet- és természetvédelem jogi és intézményi helyzete romlott. A környezetvédők szerint a jelenlegi helyzet nemcsak a jövő nemzedékek lehetőségeit rontja, de a ma élők egészségét is veszélyezteti és akadályozza a gazdasági kibontakozást. A civilek azt javasolják a miniszterelnöknek, hogy erősítse meg a környezetügy kormányzati képviseletét és állítsa vissza az egységes és önálló környezetügyi tárcát. Lényegesnek tartják az átláthatóság és a társadalmi részvétel biztosítását is. A környezetvédők a kormányprogram kialakításához egy részletes környezetpolitikai javaslatcsomagot is elküldtek, amelyet 66 civil szervezet támogat. "

A négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest csak tovább romlott a környezet és természetvédelemmel kapcsolatos helyzet.

A központosítás gazdasági területeket is elért, az önkormányzati hulladékos cégeket a köznyelvben csak Kukaholdingnak nevezett pénzbeszedő cég alá rendelték, a lerakási díjak emelésével és a rezsicsökkentéssel kivéreztették a szemeteseket, ezzel a fejlesztések elől vették el a lehetőséget.
A Belügyhöz tartozó Katasztrófavédelemhez több nem odaillő feladat került, így a vegyszeres szúnyogirtás, amit a hírek szerin egy tűzoltó ezredes felügyel, pedig inkább ökotoxikológus szakemberre lenne szükség. A Katasztrófavédelem felügyeli a kéményseprést is, a korábban évente kötelező ellenőrzést először két évre emelték, majd eltörölték, ezzel az elöregedett kéményű házak lakóit veszélyeztetik.
Külön fejezet szólhatna arról, hogy a „közpénzjellegét nagymértékben elvesztő” költségvetésben elegendő forrás jutott-e környezetügy finanszírozására. A válasz egyszavas: nem.

Az elmúlt években csökkent a hatóságok költségvetése, kevesebb pénz jut a nemzeti parkok működésére, a kármentesítési programra, a zöld mozgalmak támogatására, az uniós forrásokat is csak kivételes esetekben használták környezetjavító vagy egészségvédő célokra. Jutott viszont pénz látványberuházásokra, kilátókra, stadionokra, felcsúti kisvasútra, és így tovább. A rendszer átalakításának fontos eleme volt a jogszabályok gyengítése, a személyre szabott törvényjavaslatok, vagy éppen a magasabb rendű jogszabályok kikerülése alacsonyabb jogszabályokkal, salátatörvényekbe bújtatott paragrafusokkal.

Az Országgyűlés elfogadta a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló jogszabályt, amelynek a célja az engedélyezési folyamat gyorsítása, egyben gyengítése volt. A nagyberuházások esetében részletes, mindenre kiterjedő, gondos eljárás lenne indokolt a környezeti károk, a természetpusztítás, vagy a veszélyhelyzetek elkerülésére. Ez a jogszabály gyakorlatilag ellehetetlenítette az érdemi hatósági munkát, segítségével bármit gyorsan fel lehet építeni, ebben segített a baráti cégek felé lejtő közbeszerzési gyakorlat is. A kiemelt beruházásokról szóló törvénynek esett áldozatul a Budai Vár, a múzeumi negyednek kikiáltott Városliget, az úszó VB környezete, az Orczy park és még sok minden.
De gyengültek az építéshatósági jogszabályok is, először a 300 m2-nél kisebb épületek esetében szűnt meg a kötelező építési engedély, majd növelték a négyzetmétert. Jogi ügyeskedéseket, a pályázatok szubjektív értékelését láthattuk a földbérleti, illetve földeladási ügyekkel kapcsolatban. Az Orbán kormány az érvényben lévő törvényekre is fütyült, a földárverésekből befolyt pénzt, amit csak újabb földvásárlására lehetett volna fordítani, az államadósság csökkentésére irányították el.
Az Orbán kormány száz környezeti bűnét ebben a cikkben gyűjtöttük össze

A civil világ talán legszervezettebb szegmense a zöld szféra. Ennek része, hogy minden évben különböző településeken gyűlnek össze a szervezetek tagjai országos találkozójukon. Az idei, immár 28. Zöldcivil Országos Találkozót az erdélyi Kalotaszentkirály-Zentelkén tartották az elmúlt napokban. Miután mindenki lassan hazaérkezik, kíváncsian várjuk, hogy írnak-e most is nyílt levelet Orbán Viktornak a májusra várható 4. kabinetjének indulása előtt.

Persze ne legyen illúziónk, mindenki tisztában van azzal, hogy a „látvány demokratikus” NER keretében a kormány érdemben nem kíváncsi a valódi/érdemi véleményekre, és ahogy eddig, ezután is csak kolonc a környezetvédelem az udvari beruházók nyakán. Még mindig maradtak területek, melyre szemet vetett az illiberális hatalom.
A vadászterületek/vadásztársaságok után az állami erdőgazdaságok megszerzése is a látótérben maradt. A nagy termőföld lenyúlások során terítékre kerültek volna a nemzeti parki földek is, de ezt pár éve még sikerült megakadályozni – kérdés, hogy mikor porolja le az ötletet a féktelen étvágyú polip.
A Balaton gázszerelő szomszéd, és „LEDsötétítő” sajátláb fairtásos – kikötőépítéses leprivatizálása után a turizmus is lassan családi vállalkozásba kerül. Nem tettek le az olimpiai lázálmokról, melynek keretében irdatlan pénzeket költünk az egészségügy, oktatás, és egyéb létfontosságú területek helyett – a gyakran környezetkárosító – értelmetlen sportberuházásokra. A lenagyobb falat a paksi beruházás, melynek gigaköltségeit még az unokáink is nyögni fogják, nem beszélve a putyini kiszolgáltatottságról, és az idejétmúlt nukleáris technológia megoldatlan problémáiról.
Szóval ok bőven lenne most is egy figyelemfelkeltő levél megírására.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek