A rovat kizárólagos támogatója

Orbán Viktor 2010-től leépítette az állami természetvédelmet, mert az iparosítás akadályát látta benne. Míg tíz éve még önálló Környezetvédelmi Minisztérium foglalkozott a területtel, ma már állami erdészetek vágják ki a legértékesebb erdeinket. A nemzeti parkokat teljesen bekebelezte a politika. Uniós országban a természetvédelem ilyen szintű leépítésére csak nálunk volt példa. A fideszes zöldre festés helyett

2020-ban látványos fordulatot vett a magyar kormány zöldpolitikája. Míg 2019-ben a Fidesz és csatolt részei leginkább a klímaszkeptikus és klímaváltozást tagadó/bagatellizáló megszólalásokkal tűntek ki a témában, az EP-választás, majd különösen az önkormányzati választást követően érzékelni lehetett, hogy változni fog a kormánypártok hozzáállása.  Az idei évtől a korábbi, klímapolitikai kettős beszéd helyett egységesedett a kommunikáció, Orbán Viktor az évindító sajtótájékoztatóján majd az évértékelőjén is arról beszélt, mennyire fontos a klíma és a természet megvédése. A kormányfői bezöldülés csúcspontjaként 8 pontos akciótervet hirdetett, kormánya pedig a korábbiakhoz képest lényegesen aktívabban kommunikál a témáról; Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő lett, aki rendszeresen beszámol a kormány zöldnek szánt intézkedéseiről.

Példátlan lefejezés

Miközben Orbán most azt kommunikálja, hogy fontos a környezet- és természetvédelem, kormányai gyakorlatilag lenullázták és eljelentéktelenítették ezeket a területeket. 2010-ben, a szocialista kormány idején 450 ember dolgozott a Környezetvédelmi Minisztériumban, Orbán megszüntette a tárcát, Illés Zoltán örnyezetvédelmi államtitkár 2014-ben már alig több mint száz emberrel dolgozhatott.

A természetvédelem kormányzaton belüli megítélését jelzi, hogy önálló tárca helyett besorolták az Agrárminisztérium alá. “A természet egy globális nagy egység, ehhez képest a mezőgazdaság egy szektor. Mit keres ez a terület az Agrártárcán belül?” – tette fel a kérdést egy kormánypárti forrásunk.

Az állami természetvédelem lejtmenete a 2018 őszi bürokráciacsökkentéssel is folytatódott; az államigazgatás maradék környezetvédelemmel foglalkozó részének 80 százalékát menesztették, miközben Rogán Antal propagandaminisztériumának létszáma még nőtt is.

UNIÓS ORSZÁGBAN A TERMÉSZETVÉDELEM ILYEN SZINTŰ LEÉPÍTÉSÉRE SEHOL SEM VOLT PÉLDA, MINDENHOL INKÁBB ERŐSÍTETTÉK AZ ÁGAZATOT.

Miközben az agrártárcánál átlagosan 30 százalékos leépítés volt, a két természetvédelemmel foglalkozó helyettes államtitkárságon az emberek 45 százalékát küldték el, ami után többen még maguktól is távoztak, így nagyjából megfeleződtek a létszámok. Ennek olyan praktikus következménye lett, hogy elfogytak az államtitkárságon a növényvilág védelméhez vagy az erdészeti ügyekhez értő szakemberek. Pedig szükség lenne a természetvédelmi ágazat érdekérvényesítő erejére, hiszen jelenleg például éppen azért van alkotmánybíróság előtt az új erdőtörvény, mert az alapvető jogok biztosa utólagos normakontroll kért, szerinte ugyanis számos helyen kigyomlálták a jogszabályból a természetvédelmi előírásokat. Ilyen például, hogy a korábbi törvény tiltotta a vegetációs időszakban a fakitermelést, mert ilyenkor madarak fészkelnek a fákon és sérülékenyebb a talaj, az új erdőtörvény viszont ezt már lehetővé teszi.

Részletek: Győzött a vadászlobbi >>>

Bükk-fennsíkon kivágott 180 éves erdő. Kép: Gálhidy László

A fideszes „zöldre festés” helyett klímavészhelyzetet hirdetne az ellenzék

Ismét rendkívül kevés kormánypárti képviselőt érdekelt a ma délutáni, a klímavészhelyzet kihirdetéséről tartandó, általános vitán a kormánypártok vezérszónokai, és Schanda Tamás államtitkárokon kívül a Fidesz-KDNP-s képviselők csak elszórva jelentek meg az ülésteremben, ugyanakkor most először egy, a Szabó Tímea (Párbeszéd) és Schmuck Erzsébet (LMP) által beterjesztett törvényjavaslat kapcsán kissé részletesebb reakciókat is hallhattunk a kormánytól klímaválság-ügyben, mint ezelőtt.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, és a törvényjavaslat egyik beterjesztője nyitotta meg a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló, általános vitát az Országgyűlés mai ülésén. Felszólalásában emlékeztetett, a mostani, járványhelyzet miatti veszélyhelyzetet és rendeleti kormányzást Orbán Viktor előszeretettel használta eddig a rendeleti kormányzást: ilyen volt a Sümeg melletti bányaberuházás engedélyezése, vagy legutóbb a Samsung gödi gyárának helyi adó alóli mentesítése is, ami kifejezetten a gödiek érdekei elleni cselekedet. Részletek a Mércén >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek