Csak hogy tudatosuljon mindenkiben: a nagy dérrel-durral bejelentett (és a magyar integritás fő ellenségének kikiáltott uniós forrásokból finaszírozni kívánt) de kidolgozott kész tervek nélkül megvalósítani szándékozott, homokhátsági vízpótlásra adandó forrást a kormány két előkészített fővárosi projekt kárára csoportosította most át a KEHOP Pluszból: a Nánási-Királyok úti fővédvonal és az Újpesti fővédvonal megerősítése így forrás nélkül maradt. Ez a pénz járna Budapestnek, itt kéne elkölteni minden szabály szerint.
Az intézkedés politikai alapon és nem szakmai alapokon történt.
Ugyanis Budapesten ez a két fővédvonal a leggyengébb láncszem: az országos kockázatait tekintve is benne van a top 10-ben, közel 100 ezer ember lakásait védi egy természeti csapástól. A város évek óta dolgozott a védelem részletes tervein, engedélyein, elvégezte a házi feladatát. Készen állt arra, hogy megkösse az ezzel kapcsolatos megállapodásokat.
Természetesen a homokhátság problémái is rettentően fontosak, a terület éleskamrája többek között a fővárosnak is, de sajnos az állam 30 éve halogatja ott kidolgozott stratégia és tervek elkészítését és ott az agrártámogatási rendszer egy részéhez is hozzá kéne nyúlni, s olyan tájhasználatokat dotálni, amelyek nem kiszárítják, hanem segítenek a helyi klímát javítva kondícionálni a helyzetet.
Budapesten az látszik, hogy rendkívül aszályos és nagyon csapadékos időszakok, extrém árvizek és extrém kisvizek fognak váltakozni egyre sűrűbben. Minden klímamodell szerint erre kéne most felkészülni. Ha nem állnánk konstans harcban Brüsszellel, a tudománnyal és nem lenne még mindig hivatalos kormányzati narratíva a klímatagadás, jutna pénz mindkettőt kezelni. De hát kinek mit intézett a kormánya… írta Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor.
Nyitókép: árvíz Budapest Szabadság híd pesti rakpart Bálna előtt 2024 09 20 BKK
