A rovat kizárólagos támogatója

Lengyelország egyelőre felmentést kapott. Nincs megegyezés a 2020 utáni uniós költségvetésről. Ismét megszólalt a kormány klímaügyben és Paks jutott eszébe. Folyamatos a ködösít Paks2-ről, pedig a direktíva egyértelmű.

Megállapodásra jutottak az EU tagállamainak vezetői a klímastratégiával kapcsolatban: a brüsszeli EU-csúcson elfogadott határozat alapján a résztvevők „támogatják azt a célt, hogy az EU-t karbonsemlegessé tegyék 2050-re, a párizsi klímamegállapodás szerint”. Ez tehát azt jelenti, hogy a három közép-európai kormányfő, Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh és Mateusz Mazowieczki lengyel miniszterelnök is feladta a tiltakozást. Ehhez azonban az kellett, hogy a határozatba azt is bevették: „egy tagország jelenleg nem tudja elkötelezni magát ennek a célnak a teljesítésére”, erre 2020 júniusában térnek majd vissza. A határozatban nem szerepel országnév, ám azt tudni lehet, hogy Lengyelországról van szó. A találkozóról kiszivárgott hírek szerint a lengyel kormányfő állítólag azt közölte, hogy 2050 helyett csak 2070-re tudja vállalni a szénalapú energiaforrások leállítását.

Teljesült Orbán Viktor és Andrej Babis másik feltétele is: a határozat kiemeli azt, hogy a tagországoknak jogukban áll dönteniük a felhasznált energiaforrásból, megválasztani a számukra legmegfelelőbb technológiákat – ezen belül „egyes tagországok jelezték, hogy ők a nukleáris energáit kívánják felhasználni” – áll a szövegben. Charles Michel a csúcs első napját követő sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a májusi nagyszebeni sajtótájékoztatón csupán 8 tagállam vállalta a 2050-es célkitűzést, júniusban már 24, most pedig a 28-ból 27.

A HVG szerint a megállapodás még így is nagy siker Ursula von der Leyen bizottsági elnök számára, aki egy nappal korábban ismertette a testület nagyratörő klímstratégiáját, amely ugyan ambiciózus célokat határozott meg, az azonban nem világos, hogy milyen eszközökkel segíti majd az unió a tagországokat ezek elérésében. Ezt vetette el a csúcsra érkezve Orbán Viktor is, aki többek között ahhoz kötötte a támogatását, hogy ne csökkenjenek a jövőben a Magyarország számára felkínált kohéziós támogatások. (A vezetők elé került javaslatban a mostani állapothoz képest 27 százalékkal kisebb összeg szerepelt.)  Erre egyelőre nem kapott ígéretet, bár a 2020 utáni hétéves keretköltségvetés is napirendre került. Mint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elmondta: az állam- és kormányfő röviden érintették a költségvetést, amelyről a következő időszakban kétoldalú, alacsonyabb szintű tárgyalásokkal folytatják az egyeztetést, és akkor gyűlnek újra össze, ha kézzelfogható távolságba kerül a megoldás. Korábbi hírek arról szóltak, hogy februárban rendkívüli csúcsot hívhatnak össze, Von der Leyen most csak arra hívta fel a figyelmet, hogy fogy az idő, ezért fontos lenne minél előbb kiegyezni a kérdésről.  Arra, hogy mennyire távoli a megállapodás, utalt Michel is, aki arról beszélt: egyelőre vita van a keretösszegekről és arról is, hogy kössék-e a jogállamisági feltételekhez a pénzek kifizetését.

Süli János, a Paksi Atomerõmû két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelõs tárca nélküli miniszterjelölt kinevezés elõtti meghallgatásán az Országgyûlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 15-én. MTI Fotó: Soós Lajos

A kormány folyamatosan ködösít Paks2-ről, de a direktíva egyértelmű.

A paksi atomerőmű nélkül nem teljesíthetők a klímavédelmi célok és nem biztosítható Magyarország biztonságos áramellátása – mondta Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter tegnap Budapesten. A miniszter kijelentését számokkal is alátámasztotta, mint mondta a két új paksi blokk működése évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi majd elkerülhetővé.

A miniszter felidézte, hogy a múlt héten ismét megdőlt a hazai áramfogyasztási rekord, a rendszerterhelési csúcs 7105 megawatt volt. Az új csúcsérték 179 megawattal meghaladta az eddigi történelmi rekordot, az idén januárban mért 6926 megawattot. Az ország számára szükséges villamos energia 35 százalékát importból kell biztosítani – hívta fel a figyelmet.

Süli János hangsúlyozta, hogy a folyamatosan növekvő energiaigény miatt is szükség van az új paksi blokkok megépítésére, amelyek megfizethető, megbízható, tiszta energiát tudnak előállítani. Az atomerőművek klímabarát létesítmények, nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, ugyanakkor az időjárástól függetlenül is biztonságosan termelnek áramot – fejtette ki a miniszter.

A miniszter emlékeztetett az Európai Parlament múlt héten elfogadott határozatára is, amely elismeri a nukleáris energia, mint karbonmentes forrás szerepét a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A héten megjelent friss Magyar Narancsban (2019/50. lapszám Drága blöff – Paks2 és a magyar klímapolitika) olvashatják Perger András a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelősének publicisztikáját.

Perger azt írja: “...a klímapolitikai érvelés tarthatatlanságát Paks 2 eddigi története remekül illusztrálja. Az atomenergia alkalmatlan arra, hogy gyorsan és költséghatékonyan csökkentsük a kibocsátásainkat. Ezek a projektek mindig drágák és lassúak, így a klímahatásuk nehezen kalkulálható. Azaz az atomerőművekkel kevés széndioxid-megtakarítás érhető el, s az is csak sokára, más megoldások (energiahatékonysági és -takarékossági beruházások, megújulók) nagyságrendekkel idő- és költséghatékonyabbak, költségük és beruházási idejük jól tervezhető, a velük elérhető kibocsátás-csökkentés megbízhatóan kiszámítható, előre jelezhető.” Via mancs.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek