Az Oroszország elleni szankciók mellett is „teljesen reálisnak” tartja Orbán Viktor, hogy folytatódjon a Paks II. beruházás. A miniszterelnök az RTL Klub kérdésére válaszolva nyilatkozott a tervezett atomerőmű-bővítésről. Nagyon sok pénzt bukna Orbán üzleti NER köre, ha kútba esne az orosz gigahitelű “energiagyarmatosítás”.
Szerinte a két új blokk nélkül a magyar ipar versenyképtelenebb, a családok rezsiköltsége magasabb lenne, így a miniszterelnök szerint nincs semmi okunk és szándékunk a korábbi terv módosítására – derült ki az RTL Híradóból.
A paksi bővítéssel foglalkozott a csütörtöki Egyenes beszéd egyik blokkja is. Aszódi Attila, a projekt volt kormánybiztosa az ATV stúdiójában arról beszélt, a jelenlegi helyzet bizonytalan, nem tartunk azon a ponton, hogy érdemes legyen megjósolni, le kellene-e állítani ebben a formában Paks II. építését.
Aszódi szerint egyébként a projekt indulásakor „nagyon jó szerződést kötöttünk” az orosz féllel a bővítésre. A projekt azóta valóban húzódik, nem a tervezett ütemterv szerint halad, ami egyben azt mutatja, hogy az orosz tervező nem tudott megfelelni a magyar hatóságok elvárásainak, viszont a magyar intézményrendszer jól végezte a munkáját – mondta. A bővítés esetleges leállítása kapcsán arról beszélt, ezt a problémát több rétegre kell bontani. Szerint „alaptétel, hogy Magyarországnak szüksége van atomenergiára”, új blokkokra Pakson. Ezt az is alátámasztja, hogy a mostani helyzetben még a részben zöld kormányzattal rendelkező németek is fontolóra veszik az atomenergia további alkalmazását, holott a háború előtt biztosnak tűnt, hogy kitartanak a kivezetés mellett. A második réteg, hogy ki építse az új blokkokat. Itt Aszódi szerint Magyarország szintje fölött fog eldőlni, hogy megvalósítható-e a szerződött konstrukció a Roszatommal, hiszen átfogó szankciók vannak érvényben Oroszország ellen, és minél tovább tart ez a háború, annál súlyosabbak lesznek ezek.
A hitelező VEB Bank érintettsége és a szankciók nyilvánvalóan komplikálják az ügyet, de az európai döntéshozatal még nem ért el arra a szintre, hogy lássuk, mi lesz a projekttel – mondta, hiszen még csak egy hete tart a háború. Aszódi Attila szerint minden egyes nappal megkérdőjeleződik a partner vállalhatósága, de eddig a pontig még azt látjuk, hogy Európának nagyon mély az együttműködése Oroszországgal energetikai területen.
Arra a kérdésre, nem lehetne-e, hogy más, nem orosz cég építse az új blokkokat, Aszódi azt mondta: ahhoz, hogy ezt a kérdést érdemben meg lehessen vizsgálni, egy új folyamatot kéne elindítani. „Legyünk türelemmel, várjuk ki, hogy a harcok érjenek véget, várjunk egy olyan állapotra, amelyben higgadt fejjel lehet dönteni.” Szerinte összességében az energiaellátás biztonsága szükségessé teszi az együttműködést, a reálpolitika azzal fog szembenézni, hogy energiahordozókkal kell ellátni a gazdaságokat Európában, különben súlyos áldozatok lesznek. A paksi bővítéssel kapcsolatos forgatókönyvekről a szankciók fényében korábban itt írtunk.
Végül az is szóba került, mennyire vannak veszélyben a háborús helyzet miatt az ukrajnai atomerőművek, amelyek kapcsán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már aggodalmát fejezte ki. Aszódi elmondta, jelenleg 5 nukleáris telephely van Ukrajnában, mindegyikben van működő és leállított reaktor, összesen 15 blokk működik most. Milyen veszélyek fenyegetik az ukrán atomerőműveket a háború árnyékában?
A mai napon arról érkeztek rémisztő tudósítások, hogy Európa legnagyobb atomerőművét próbálják elfoglalni az oroszok katonai eszközökkel, az ügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy a nukleáris erőművek elleni katonai támadás sérti az ENSZ alapokmányát. Aszódi szerint a támadások valószínűsíthetően az energiaellátás megzavarásának céljával történnek. Arra a kérdésre, mennyire védettek az ukrajnai blokkok, mennyire kell tartani attól, hogy a harcok során sérülést szenvednek, azt felelte, hogy a 15 működőből 13 blokk elég jól védett, de célzott katonai támadás ellen ez nem elégséges – az is járhatna akár radioaktív sugárzással, ha egy eltévedt rakéta véletlenül ráesne valamelyikre.
Nyitókép: a Miniszterelnöki Sajtóiroda képén Orbán Viktor miniszterelnök a beregsurányi magyar-ukrán határállomáson 2022. február 26-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
