A rovat kizárólagos támogatója

Természetvédelmi területen nyithat homokbányákat az Orbán-barát oligarcha. Bár ezt a törvények tiltják, az állami szervek azon dolgoznak, hogy mégis megtehesse. Ennyire zöld a klímavédelmi akciótervvel magát zöldre kozmetikázó Orbán-rezsim.
A miniszterelnök nemrég bejelentett klímavédelmi akciótervének egyik pontja szerint a kormány környezetbarát működésre igyekszik sarkallni a Magyarországon tevékenykedő multikat. Egy tiszántúli eset azt bizonyítja, hogy akkor is indokolt lenne a beavatkozás, ha nem a nemzetközi nagyvállalatok, hanem a „nemzeti tőke” cégeinek profitjáról van szó. Amint arról korábban az mfor.hu híre nyomán  a greenfo, és a Népszava is beszámolt, Mészáros Lőrinc konzorciuma – a Mészáros és Mészáros Kft. valamint a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Zrt. – az Országos Vízügyi Főigazgatóság megrendelésére, az eredetileg becsült 20 milliárd helyett 25,9 milliárd forintért, árapasztó tározót építhet a Felső-Tisza tiszakóródi szakaszán.
Tavaly decemberben az is kiderült, hogy az ehhez szükséges nyersanyagot nem egy távolabbi bányából hozatnák, hanem helyben szeretnék kitermelni, noha a tiszántúli térség sem szűkölködik homokbányákban. Ellenérv viszont bőven akad: a Mészárosék által tervezett bányákat Natura 2000-es, „ökológiai hálózat – magterület” besorolású védett területeken szeretnék megnyitni, ami súlyos környezetpusztítással sem járna. Ebből egyébként – ahogy az ügy miatt a hatóságokkal csatába bocsátkozó független országgyűlési képviselő, Szél Bernadett a Népszavának elmondta – a beruházáshoz készített, amúgy sok sebből vérző környezeti hatásvizsgálat sem csinál titkot. Az anyag szerint napi 97 teherautó, 106 decibeles zajterhelés várható a kivitelezési-kitermelési időszakban. A hatástanulmány úgy fogalmaz: „A tervezett munkálatok magasabb rendű növényzetre gyakorolt hatását lokálisan megszüntetőnek ítéljük” (…) „A fészkelési időszakra időzített kivitelezés esetén az érintett területen fészkelő párok fészekaljai nagy valószínűséggel elpusztulnak az előkészítő munkák (a fásszárú növényzet eltávolítása) során”.

Szél Bernadett hónapok óta próbálja megszerezni az alap-információkat az érintett hatóságoktól (szakminisztériumok, kormányhivatal, nemzeti park), nem is eredménytelenül. A hatóságok a beérkezett válasz tanúsága szerint gondban vannak, mert bár láthatóan nagyon szeretnének az Orbán-közeli cégcsoport kedvére tenni, a hatályos jogszabályok szerint a konzorcium kérelmében szereplő területen nem adhatnak bányászati engedélyt. Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott az egyik válaszlevélben feketén-fehéren meg is írta: „Új bánya nyitása ökológiai hálózat magterületén nem engedélyezhető.” Mészárosék egy darabig a terület átminősítésében reménykedtek, ahhoz viszont törvényt kellett volna módosítani, amit a kormány egyelőre nem vállalt be. Ehelyett megkezdődött a jogászkodás, vagyis a „bánya” és az „anyagnyerő hely” fogalmakkal történő bűvészkedés, amihez az összes érintett hatóság asszisztált.

Az anyagnyerő hely kategóriát az Orbán-kormány néhány éve erőltette bele a bányatörvénybe, a módosítást ellenzők szerint kifejezetten azért, hogy megkönnyítse a tiltott helyen történő bányanyitást. A törvényben ugyanakkor az is benne van: „Az anyagnyerő hely létesítése nem engedélyezhető (…) vízbázisok védőterületén és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.” Márpedig a konzorcium kérelmében az szerepel, hogy a tervezett bánya „érinti a Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis védőterületét”. A különböző hatósági dokumentumokban – a hivatal és konzorcium is – aszerint használja a „bánya” vagy az „anyagnyerőhely” megnevezést, hogy éppen melyik lenne előnyösebb az engedélykérőnek, és legutóbb megpróbálkoztak azzal is, hogy odébb tolják a majdani bányatelket, a magterületet helyett alacsonyabb védettségi fokozatú pufferterületre. A pufferterületeken ugyanis elvben lehetséges „sekély, külszíni művelésű” bányát engedélyezni.

“A bánya még használ is a természetnek”

A hatóságok, ahelyett, hogy elutasítanák a szerintük is engedélyezhetetlen kérelmet, nemrég hiánypótlásra szólították fel a cégcsoportot; a beruházás környezeti hatásairól is nyilatkozni kellett. A pótbeadványban azt írják, hogy a bánya még használ is a természetnek: „Összességében az üzemelés hatását javítónak ítéljük, hiszen a jelenlegitől sűrűbben, tartósabban és nagyobb mértékben olyan – legalább átmeneti – vízhatás alatt álló élőhelyek alakulhatnak ki, melyek a jelenleginél jelentősebb faj- és egyedszámú táplálkozó és fészkelő madárfaunának nyújthatnak élőhelyet. A hatásértékelést arra alapozzuk, hogy a tervezett haszonanyag kitermelést követően a terület felszíne a jelenlegitől 2-3 méterrel mélyebbre kerül, így belvizes időszakban a jelenlegi állapothoz képest sokkal nagyobb valószínűséggel és tartóssággal borítja majd belvíz. A belvizes szántók önmagukban is időszakosan jobb madár élőhelyek, továbbá az ilyen típusú mezőgazdasági területeken gyakoribb az erdőtelepítések megvalósulása, vagy a művelés felhagyása esetén a spontán erdősülés, illetve egyéb – a jelenlegitől – természetközelibb élőhely kialakulása, amely madártani szempontból kedvezőbb állapot, mint a jelenleg fennálló helyzet.” (Eszerint tehát minden mocsaras-rétes természetvédelmi területen érdemes lenne homokbányát nyitni.)

Az egyik legfontosabb kérdésre azonban máig nem kapott választ Szél Bernadett – arra tudniillik, hogy pontosan milyen bányászati megoldással pályázott a Mészáros-konzorcium, amikor elnyerte a 2019 március és december között 6 milliárd forinttal drágult megbízást. Azaz nem tudjuk, eredetileg úgy számolt-e a cégcsoport, hogy máshonnan hozza a homokot, csak utólag rájött, hogy a helyben bányászással még kereshetne néhány százmilliót/milliárdot, vagy eleve biztos volt benne, hogy engedélyezni fogják neki a bányanyitást természetvédelmi területen. Akár így, akár úgy, a kormányközeli magánvállalat állami megsegítésének látszata semmiképpen sem vet jó fényt a hazai hatósági rendszerre. A képviselő mindenesetre bejelentette: amennyiben Mészárosék megkapják az engedélyt a természetvédelmi terület „szétbányászására”, hivatali visszaélés miatt feljelentést fog tenni.
A Népszava lapzártájakor érkezett az információ:

az illetékes kormányhivatal – olyan gumiszabályokat előírva, mint hogy „tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz”, a fairtás „fészkelési időszakon kívül végezhető, ettől eltérni kizárólag indokolt esetben lehet”, a tevékenységet „úgy kell végezni, hogy talaj valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön” – engedélyezte a bányanyitást a védett területen. 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek