A kormány a járvány ellenére nem ad halasztást a közműadó befizetésére a víz- és csatornaszolgáltatóknak. Ezek jelentős része önkormányzati tulajdonban van. Pedig létfontosságú szolgáltatásokról van szó, ráadásul vírusos hulladékot is kezelnek.
A szemétszállítókat már eddig is kivéreztette az állam a kukaholding felállításával, most pedig újabb területen keményítettek be. A HVG információi szerint a Pénzügyminisztérium hallgatólagosan elutasította a Magyar Víziközmű Szövetség kérését, hogy a járványra való tekintettel a szolgáltatóknak átmenetileg ne kelljen megfizetniük a közteher esedékes részletét.
A víz- és csatornavállalatok jelentős része még önkormányzati tulajdonban van, bár az elmúlt években sok település meghajolt a kormány rezsicsökkentése előtt, és vállalata beolvadt az állami víziközmű társaságokba, ám azok is évről-évre milliárdos támogatásra szorulnak. Most viszont az elmúlt hetek leállásai további milliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoznak, nem működnek a szállodák, a gyógyfürdők, az iskolák, és várhatóan ismét megugrik a lakossági fogyasztók tartozása is, hiszen sokan fizetés nélkül maradtak, ráadásul moratóriumot hirdettek a közszolgáltatások kikapcsolására.
Nincs állami válasz
A Magyar Víziközmű Szövetség a HVG érdeklődésére megerősítette, hogy sem a Pénzügyminisztériumtól, sem az ágazatot felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztériumtól nem kaptak választ kérésükre. (Kérdéseinket a lap is feltette a két minisztériumnak, ám választ egyelőre nem kapott.) Pedig a nem lakossági fogyasztás a díjbevétel negyedét teszi ki, miközben a vendéglátóhelyek, iskolák, egyetemek, bevásárlóközpontok és sportlétesítmények is bezártak. Nagyon sok kisfogyasztó máris jelezte, hogy nem fogja fizetni a szolgáltatási díjat, így a szolgáltatók csak kérhetik, hogy aki tudja, ne mulassza el a befizetést.
A bevételek csökkenése mellett ugyanakkor a költségnövekedés is számottevő – sorolja a gondokat a szövetség. A víziközmű-üzemeltetők csak emelt áron tudják beszerezni a számukra eddig is fontos tisztítószereket, védőruhákat, bármilyen fertőzés megelőzéséhez szükséges eszközöket. A víziközmű társaságok azt hangsúlyozzák, hogy esetükben a koronavírus közvetlenül nem jelent veszélyt. A szakirodalom adatai szerint a koronavírus mindössze néhány napig lehet életképes a szennyvízben, ám azzal a lakosság – a zárt rendszerben történő elvezetése és tisztítása miatt – jellemzően nem érintkezik. A jelenléte viszont olyannyira tény a szennyvízben, hogy amerikai kutatók szerint annak vizsgálata még a betegség terjedésének előrejelzésében is segíthet. Sőt, egyes ausztrál kutatók már komoly eredményeket is elértek ilyen kutatásokkal.
A szövetség szerint a hazai ivóvízbázisok is védettek a szennyvízzel szemben, a szolgáltatók pedig rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy az ivóvíz mentes mindenféle szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) egy pillanat alatt inaktiválódik. Erre szükség is van, hiszen az amerikai kutatók azt is megállapították, hogy a SARS-CoV-2 vírus vízben akár napokig is fertőzhet, és onnan a levegőbe is juthat.
Száz év múlva lesz csak felújítás?
A víziközmű szolgáltatók mindenesetre már eddig is jókora veszteségekkel működtek, a békéscsabai központú, Szegeden is szolgáltató Alföldvíznél az év elején már csaknem 2 milliárd forintos hiányról beszéltek, a tartozása pedig már 2018-ban meghaladta az 5 milliárdot, a Zempléni Vízmű kötelezettsége pedig már két éve is 10 milliárd fölött volt.
Az ágazatban dolgozók január végén a kormányhoz fordultak, mert a kivéreztetésük azzal jár, hogy a jelenlegi tartalékok alapján egy most lefektetett csövet leghamarabb több száz év múlva tudnának felújítani, miközben a csőtörések száma az elmúlt években 25-30 százalékkal nőtt. Az elfolyó víz helyenként 10-30 százalék. A válság a szövetség szerint az utolsó rúgást is megadhatja ezeknek a vállalatoknak, hiszen a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a tulajdonos önkormányzatoktól is elvont forrásokat, például a gépjárműadó bevételét.
A kukások is aggódnak
Pénz nélkül futnak neki a vírusos hulladék kezelésének a szemétszállítók is. Amióta felállt az állami kukaholding, az önkormányzatok többségi tulajdonában álló cégek eleve csak késleltetve jutnak hozzá a fogyasztók befizetéseihez. Most viszont azonnal kell előteremteni a pénzt az óvintézkedésekre.
Müller Cecília tiszti főorvos szinte naponta elmondja, hogy koronavírusos környezetben a papírzsebkendők veszélyes hulladéknak minősülnek, dupla zsákban, néhány nap elteltével kellene csak a kukába tenni. Persze ha valaki a tudta nélkül vírushordozó, aligha teszi meg az óvintézkedéseket.
A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Király András a HVG-nek elmondta, hogy az alapvető védőfelszerelést mostanra már lassan mindenütt megkapják, ám azok minősége nem olyan, amely garantálná, hogy amikor a szemetesek például összezárva ülnek a kukásautóban, akkor is védene a fertőzéstől. Jelenleg a legnagyobb probléma a szennyeződéssel esetlegesen érintkező védőeszközök (ruhák, kesztyűk) tárolása, fertőtlenítése, esetlegesen azok naponta – akár többször is – történő cseréje.
A Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. érdeklődésünkre közölte, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtették, de jelenleg nem tudnak külön előírásról, hogy a települési (kommunális) hulladékoktól elkülönítve gyűjtsék például a papírzsebkendőket. A házi karanténra kijelölt ingatlanokból származó szemétre is csak ajánlást ismernek, amely dupla csomagolást javall. „Tekintve, hogy a kukászacskók beszerzése és elérhetősége is korlátozott lehet, a szemét sérüléstől mentes edényben való elhelyezését fontosabbnak ítéljük” – mondták a debreceni hulladékkezelőnél.
