„A magyar kormány nem néz titeket hülyének, éppen ezért állapodtak meg úgy Putyinnal, hogy senkinek se lehessen beleszólása” mondta Mathias Köchl osztrák zöld párti parlamenti képviselő a Paks orosz bővítése ellen az LMP által szervezett kb. 200-250 fős demonstráción. A paksi bővítésre szánt 3000 milliárd legalább hatvan százaléka visszakerül Oroszországba. Lesz itt tömegmozgalom.
Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök a paksi erőmű bővítéséről hozott döntésével "minden magyar emberen átgázolt", mert erről kötelessége lett volna egyeztetni a parlamenttel és a társadalommal – mondta az ellenzéki párt tegnap délutáni budapesti demonstrációján Szél Bernadett. Az LMP társelnök úgy fogalmazott: az atomstop kérdése régóta téma, de ezt nem sikerült átvinni a társadalmon, vagy beszélni róla a parlamentben. A politikus a demonstráció céljának nevezte, hogy kiálljanak azért, hogy Orbán Viktor "nem űzhet csúfot az országból". Beleszólást követelnek azokba a döntésekbe, amelyek nemcsak a ma élőket érintik, hanem gyermekeiket és unokáikat is. Szél Bernadett azt mondta: az LMP számára döntő, hogy milyen lesz Magyarország energiapolitikai rendszere. A XXI. században nem lehet egyszerre két úton járni, a nukleáris és a zöld energia nem tud egymás mellett békében fejlődni.
Az LMP minden eszközzel harcol a paksi bővítés ügyében, már megpróbálták kikérni az iratokat, és továbbra is küzdenek azért, hogy a parlament vitanapot tartson az ügyben.
A tömeg este fél nyolcra 200-250 főre nőtt. A hideg miatt a hangosítás is késett körülbelül 15 percet. Szél Bernadett és Schiffer András társelnökök mellett az Európai Zöld Párt egy tagja, Matthias Köchl is jelen volt. Az LMP zöld alternatívákat ajánl az atomenergia ellen, Köchl pedig felhívta a figyelmet arra is, hogy egy olyan kis országban, mint Magyarország, egy baleset egy atomerőműben óriási veszélyforrás, amely az egész lakosságot érintheti.
Köchl saját példával jött elő: negyven évvel ezelőtt Ausztriában az emberek megakadályozták, hogy felépüljön egy atomerőmű és azóta sem épült egy sem. Utána Szél Bernadett beszélt, aki kiemelte: a 21. században az országok gazdasági versenyképessége és jövője arról fog szólni, hogy hogyan állítjuk elő az energiát. Köchl és Szél is kiemelték, nem egyszerűen az orosz-magyar megállapodás ellen tiltakoznak, hanem az atomenergiát eleve nem helyeslik. Helyette a jövőben, a zöld, megújuló energiaforrásokat helyeznék előtérbe.
Szél Bernadett a VS.hu kérdésére elmondta: továbbra is gyűjtik az aláírásokat a parlamenti vitanaphoz, amelyhez várják az MSZP-s és DK-s képviselők aláírását. Szél elmondta, „Gyurcsány Ferencnek számot kell adnia arról, hogy az ő kormányzása alatt már készült egy országgyűlési határozat a paksi atomerőművel kapcsolatban, amellyel most Orbán Viktor fügefalevélként takarózik”. De ezzel együtt az LMP társelnöke szerint fontos elmenni minden, a paksi bővítés ellenes megmozdulásra, így az Együtt-PM jövő vasárnapi demonstrációjára is.
Az Együtt-PM szerint a paksi bővítésre szánt háromezer milliárd forintos hitel legalább hatvan százaléka visszakerül Oroszországba és nem a magyar, hanem az orosz gazdaságot fogja élénkíteni.
Szabó Rebeka mai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, eközben még a legoptimistább becslések szerint is háromszázmillió forintba kerülne egy munkahely létrehozása a bővítés során. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzék a jövő hét végére tüntetést szervez a tervezett paksi bővítés miatt. Az Együtt-PM továbbra is azt szeretné, ha az ügyben népszavazást tartanának – erősítette meg a független képviselő. Annak kapcsán, hogy a Fidesz tegnap 6,5 százalékos gázárcsökkentést jelentett be, azt mondta: Magyarország elsősorban Oroszországtól kapja a gázt, ezért az Együtt-PM szerint ha egy ilyen jelentősebb kedvezményt sikerül kialkudni Oroszországtól, akkor "ennek lesz valamiféle ára". Minden okuk megvan azt feltételezni, hogy az "Orbán-Putyin-paktumnak" van egy titkos záradéka, ami a gázár csökkentésére vonatkozik. Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen bizonyítékuk, azt felelte, hogy ezek alapvetően feltételezések, de azt látják, hogy Ukrajna nyomott áron kapja a gázt Oroszországtól, az oroszok pedig támogatják az ukrán kormányt.
Az is alapos gyanúra ad okot, hogy "rendkívül nagy homály és titkolózás lengi be" a tárgyalásokat, semmilyen előzetes tanulmányt nem hoztak nyilvánosságra arról, hogy szükség lenne ezekre a blokkokra – folytatta Szabó Rebeka. (MTI)
Lesz itt tömegmozgalom
Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője Paksról
– Megszületett ugyan az államközi szerződés a magyar és az orosz kormány között a paksi atomerőmű két új blokkjának építésére, de vajon biztosan megépül a tervezett, 3-5 ezermilliárdba kerülő óriás beruházás?
– Nem, egyáltalán nem biztos. Eddig legfeljebb egy keretmegállapodás születhetett, ami önmagában még kevés az építkezés megindításához. Bár a szerződés tartalmáról eddig keveset tudunk, de tiltott állami támogatás miatt szinte bizonyosan komoly uniós vizsgálatra kell felkészülni. Az eddig megismert tervek szerint ugyanis a magyar állam venné fel az orosz kölcsönt, amelyet vagy kamatmentes hitelként, vagy tőkejuttatásként, de ingyen átad a magyar beruházónak. Vagyis a kormány a kamatfizetés átvállalásával megsegíti a projektet, ez számításaim szerint évente 150 milliárdos támogatást jelent, végső soron persze a magyar adófizetőknek kell majd kifizetniük. A vizsgálat után szigorú előírásokat, feltételeket is megfogalmazhatnak az unió hivatalai. A beruházás elkezdéséhez ezenkívül még el kellene készíteni az atomerőmű bővítésének finanszírozási modelljét, hisz ennek részletei egyelőre hiányoznak, legalábbis így nyilatkozott Varga Mihály. A szándékokról azért bizonyos részletek kiszivárogtak, hallhattuk például, hogy ha a beruházás költségei növekednek, azt a felek arányosan fogják viselni. Fogalmunk sincs viszont arról, hogy a kiadások emelkedésének van-e felső határa, illetve a pluszpénzt is meghitelezi-e az orosz állam. Ezek sorsdöntő részletek lehetnek, amelyek önmagukban is meg tudnak akadályozni egy beruházást. Végül ne felejtse el, hogy az államközi szerződést a parlamentnek is el kell fogadnia.
– Tudom, hogy csak formaság, de a kormánynak először nem a parlament támogatását kellett volna megszereznie, és csak utána szerződnie az oroszokkal?
– Ennél azért fontosabb, hogy a kormánynak törvény által előírt kötelessége lett volna az atomerőmű-bővítést megfelelően előkészíteni, még a döntés előtt társadalmi és szakmai vitát rendezni, és költség-haszon elemzést készíteni. Mindezt elmulasztotta, pedig ezt az atomerőmű fejlesztéséről szóló, 2009-ben született, egyébként nagyon rossz parlamenti határozat indoklása egyértelműen előírja.
– Az ellenzék választási győzelme esetén ki lehet még szállni veszteség nélkül a szerződésből?
– Kiszállni ki lehet, akár pénzügyi veszteség nélkül is, de nem lesz könnyű az oroszoknak elmagyarázni. Tehát a két ország kapcsolatát erősen ronthatná egy ilyen lépés. Az persze nem egyértelmű, hogy a mai ellenzék valójában hogyan viszonyul a paksi atomerőmű bővítéséhez, hiszen 2009-ben a Gyurcsány-kormány javaslatára – meglepő módon a Fidesz politikusainak teljes támogatásával – enyhítették az atomtörvény szigorú előírásait. Humorizálhatnék, de aligha lehet azon mosolyogni, hogy a magyar politikai elit egészen addig gázpárti volt, amíg nem valósultak meg a gázinfrastruktúra fejlesztései Magyarországon. Amikor elkészültek a hatalmas gáztárolók, ezzel a térségben számottevő előnyt szereztünk, és ezt kihasználhattuk volna. De ugyanaz a politikai elit már másnap atompárti lett! Vagyis nagy kockázat nélkül megállapítható, hogy az ország vezetői elsősorban azokat a technológiákat kedvelik, amelyeknél aktuálisan nagyobb beruházási projektek lehetőségét látják.
– Egyébként a paksi bővítést bíráló fideszes Illés Zoltán azt mondta, hogy az adófizetői pénzből finanszírozott állami nagyberuházásokból jó sokat lehet lopni – lapunkban korábban már idéztük a politikus véleményét még 2008-ból. Ez a magyarázat?
– Egyértelműen nagy a kísértés itthon és külföldön is, hisz minél nagyobb a beruházás, a politikusokon annál nagyobb a korrupciós nyomás. A teljes Felsmann Balázs interjú >>>
Kapcsolódó anyagok:
Ne engedjük elpaksolni a jövőnket!
Katasztrófaszerződés. Victor András a paksi ütközőzónáról
Reálisan nem éri meg a paksi bővítés
Mire mentek a paksi média közpénzek?
PAKS 2 – Mégis kinek az érdeke?
