A kormány titokban döntötte el, még az idén elköltöztetik a Természettudományi Múzeumot Debrecenbe. Bár ott csak 10 év múlva lesz épület, de már idén ki akarják dobni a gyűjteményeket a Ludovika épületéből. Mindez beláthatatlan szakmai, tudományos, emberi, és tárgyi katasztrófához vezet. Vajon kinek az érdeke a nemzeti kultúránk lerombolása?
Minden múzeum életében történnek tragédiák, sorscsapások. Az 1838-as nagy árvíz, a második világháború eseményei sem kímélték a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét, azonban ehhez nem mérhetők mindazok az események, melyek az 1956-os forradalom során történtek. A tragédia oka a hirtelen kirobbant forradalom, mely alatt sem idő, sem mód nem volt arra, hogy a múzeumi anyag védelméről bárki gondoskodjon. Ekkor még a Magyar Nemzeti Múzeum épületében kaptak helyet a természettudományi kiállítások, valamint az Ásványtár és az Őslénytár gyűjteményei is. Az Állattár dinamikusan gyarapodó kollekciói 1926-ban a Baross utca 13. szám alatti bérházban leltek „ideiglenes” otthonra, ahol a múzeum központja most is található. Mindkét helyszín a forradalom gyújtópontjainak közelében van. A Magyar Nemzeti Múzeum szomszédságában található a Magyar Rádió épülete, amely a forradalmi események egyik fontos helyszíne volt. A Baross utcai épület a Rádió és a Kilián laktanya között helyezkedik el. A harcok során a Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1956. október 24-én kapott találatot. A belövés és a tűz következtében az Ásványtár, valamint az Őslénytár gyűjteményei körülbelül 80%-os veszteséget szenvedtek el, és a híres Afrika-kiállítás pedig porig égett.
A szomorú történet részletei itt >>>
Mindez a pusztulás akár vetekedhet is Orbán Viktor ámokfutásával. Az Index által ma közölt, a hvg.hu számára is megerősített információ szerint tíz éven belül nyithat meg a múzeum Debrecenben, a budapesti Ludovika épületéből azonban már az év végén menniük kell. Az intézmény dolgozói kiborultak, az új helyre szinte senki nem menne át.
A költözés erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, illetve veszélyeit is számba vevő korábbi SWOT-analízis a lépés kockázatai között említi a szakemberek távozása mellett a felbecsülhetetlen értékű és egyedülállóan nagy (összesen 10 milliónál is több példányból álló) gyűjtemények sérülését, és a múzeum közoktatási funkciójának csorbulását is – míg ugyanis Budapesten az ország bármely településén tanuló diák számára egy egynapos kirándulással elérhető az MTM, addig az ország déli és nyugati megyéiben tanulókra ez Debrecenről már nem lenne elmondható.
A lehetőség többévnyi lebegtetése után a kormány az Index információi szerint meghozta végleges döntést a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről. A hírt a lap szerint egy múlt pénteki értekezleten közölte az alkalmazottakkal Bernert Zsolt főigazgató – ezt múzeumi források a hvg.hu-nak is megerősítették, hozzátéve ugyanakkor, hogy a vonatkozó kormányhatározatot sem ők, sem az értekezleten elhangzott állítása szerint maga a főigazgató sem látta még, csak a tartalmát ismertették vele szóban.
Az Index szerint a kérdésről úgynevezett 2-es típusú (vagyis 2000-es sorszámú) határozatot hozott a kormány – nem véletlenül: ezt a típust ugyanis nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben, így a döntés elkerülheti a nagyobb nyilvánosságot. Az értekezleten elhangzottak szerint a kormány nemcsak a Debrecenbe költözés tényéről döntött – ez jó ideje várható volt –, hanem arról is, hogy ez év végéig ki kell költöznie a múzeumnak a Ludovika épületéből, az egyelőre meg nem nevezett ideiglenes helyről pedig tíz éven belül kerül valamikor az intézmény Debrecenbe, a megyeszékhelyen egyelőre ugyanis csak a telek van meg, de még azt is meg kell először vásárolna az államnak Debrecentől.
A Természettudományi Múzeum dolgozóinak túlnyomó többsége – ahogy arról a HVG korábbi cikkében beszámolt – ellenzi és szakmailag, a többmilliós gyűjtemény épségére nézve is kockázatosnak tartja a költözést. A munkatársak most úgy kommentálták a Ludovika év végi elhagyásáról szóló döntését, hogy „még viccnek is rossz”, ennyi idő szerintük ugyanis arra sem elég, hogy összecsomagoljanak. A dolgozók túlnyomó többsége a múzeum közalkalmazotti tanácsának felmérésben már tavaly jelezte, hogy ha elköltözne az intézmény Debrecenbe, akkor inkább másik munkát keresne.
Az Index a kormány döntésével kapcsolatban megkereste a múzeum felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériumát, és a múzeum főigazgatóját is, de egyelőre nem kaptak választ a kérdéseikre.
Mind főpolgármesterként, mind volt debreceni diákként tragikusan rossz döntésnek tartom a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését – válaszolta ma a Népszava kérdésére Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint az egész gyűjtemény átköltöztetése valószínűleg nem is lehetséges, vagy ha mégis, akkor irtózatosan sok pénzbe kerül, főként akkor, ha méltó helyet szeretnének kialakítani a bemutatására.
Fontosnak tartjuk – tette hozzá a városvezető –, hogy a gyűjtemény minél nagyobb részét, minél több vidéki kiállítóhelyen mutassák be, mondjuk vándorkiállítás formájában, de az egész múzeum vidékre költöztetése sem szakmai, sem egyéb okokkal nem magyarázható. Karácsony Gergely egyúttal jelezte, hogy már holnap tárgyalásokat kezdeményeznek a kormány képviselőivel a múzeum más budapesti helyszínen való elhelyezéséről. A fővárosi önkormányzat bármilyen kompromisszumra kész ebben a kérdésben. A főpolgármester bízik abban, hogy a döntés még nem visszafordíthatatlan és a kedvelt közgyűjtemény Budapesten tartható.
Elképesztő, hogy a kormány azért képes egy múzeumot vidékre költöztetni, hogy a NER építőipari cégei még többet lophassanak – kommentálta a kormány döntését Gy. Németh Erzsébet, Budapest kulturális főpolgármester-helyettese. A Természettudományi Múzeum épületét 2010 előtt teljesen felújították az előző kormányok, a gyűjtemény Budapest egyik legkedveltebb és leglátogatottabb múzeuma, aminek vidékre költöztetését semmiféle szakmai érv nem támasztja alá.
Ráadásul a múzeum dolgozói arról sem kaptak információt, hogy hová költöztetnék az intézményt. A korábban felmerült Debrecenben ugyan folytak megbeszélések telekvásárlásról, arról viszont senkinek sincs tudomása, hogy az alkalmasnak tartott terület állami tulajdonba került volna. A megkérdezett szakértő elmondta, felmerült ugyan egy közbeeső raktárterület, amíg az új helyszínt kijelölik – és ennek kapcsán a jelenleg is költözés alatt álló két intézményt, a Néprajzi Múzeumot, illetve az Iparművészeti Múzeumot említették példaként –, ám ilyen rövid idő alatt az oda szállítás sem tűnik megvalósíthatónak. A Népszava informátora felidézte, a múzeum Ludovikára költözése több ütemben, több idő alatt történt: meg volt annak a lehetősége, hogy nem egyszerre költöztették az összes részleget, hanem egymás után, így az egyes gyűjtemények csomagolásánál a múzeum más munkatársai is részt tudtak venni. Ebben az esetben erre valószínűleg nem nyílna lehetőség.
A feltehetően milliárdos nagyságrendű költözés a becslések szerint minimum öt évet venne igénybe, amely az ideiglenes raktározással azonban tovább növekedhet. Ráadásul a raktározás, amellett, hogy hozzáférhetetlenné tenné az állományt, félő, hogy a helyszín állapotától függően annak romlását is eredményezhetné. Mint megtudtuk, a főigazgató a költözés bejelentésekor véleményét semmilyen formában sem nyilvánította ki. Ám mint azt a megkérdezett szakértő hozzátette: sokan már a lábukkal szavaztak. Az elmúlt félév során többen is elhagyták a múzeumot: a gazdasági osztály majdnem teljes létszámmal (noha döntésükben kétségtelenül szerepet játszhatott a jobb anyagi lehetőség és munkakörülmények ígérete), illetve több muzeológus is. Valószínűsíthető, hogy a költözés további felmondásokat eredményezhet.
Nyitókép: MTM 2011-es sokszínű élet kiállítása. Fotó: Sarkadi Péter greenfo
Kapcsolódó anyagok:
Majd keresünk új muzeológusokat – így likvidálja a Természettudományi Múzeumot is az Orbán-rezsim
Orbánnak semmit sem ér a természettudományos nemzeti örökségünk
