Mindannyiunk érdeke a nukleáris energia túszul ejtésének megelőzése a geopolitikai konfliktusoktól – nyilatkozta Orbán Viktor. A miniszterelnök Brüsszelben arról is beszélt, hogy a magyar elektromos áram közel felét nukleáris erőmű állítja elő, amely az elektromosáram-szükséglet mintegy harmadát fedezi.


Nagy mennyiségű elektromos áram olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát előállítása követelményének a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a jelentkező kihívások különösen kiemelték a biztonságos energiaellátás fontosságát.

„A kérdés nyilvánvaló: miként tudunk nagy mennyiségű elektromos áramot előállítani olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát módon.

A válasz egyértelmű: csak a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni ezeknek a követelményeknek” – fogalmazott. Elmondta, Magyarország mintegy öt évtizede használ nukleáris energiát, biztonságot nyújtva az ország energiaellátásának. A magyar elektromos áram mintegy felét nukleáris erőmű állítja elő, amely az elektromosáram-szükséglet mintegy harmadát fedi le. Erre a tapasztalatra alapozva Magyarország nem csak arról döntött, hogy fenntartja a már létező kapacitásait, hanem még többet fektet a nukleáris energiába, és 70 százalékkal növeli részesedését a nemzeti elektromos-ellátásban. Tájékoztatása szerint egy 2400 megawatt kapacitás fog csatlakozni a hálózathoz a következő évtized elején.

„Ez fogja lehetővé tenni számunkra 3,5 milliárd köbméter gáz behozatalának elkerülését éves szinten, valamint hozzájárul az éves magyar szén-dioxid-kibocsátás 17 millió tonnás csökkentéséhez. Ez ötszöröse a teljes magyar szállítási szektor kibocsátásának, és háromszor akkora, mint amennyit a magyar erdők le tudnak bontani” – fogalmazott.

Szavai szerint „örömmel nyugtázzuk”, hogy tekintet nélkül a geopolitikai nehézségekre, továbbra is széleskörű nemzetközi szakmai és tudományos együttműködések léteznek a nukleáris energia területén, miközben Oroszország az elmúlt évben az Egyesült Államok elsőszámú uránium-szállítójává vált, valamint számos amerikai, német, francia svéd, svájci és még osztrák alvállalkozók is dolgoznak együtt orosz vállalkozókkal „a mi nukleáris bővítési projektünkön” – mondta.

Mindannyiunk érdeke a nukleáris energia túszul ejtésének megelőzése a geopolitikai konfliktusoktól, a képmutatástól és az ideológiai vitáktól”
– fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette: „engedjék meg ezért nekem, hogy köszönetet mondjak önöknek, amiért beavatkoztak az európai uniós bíróságon zajló, a mi nukleáris befektetésünket érintő ügybe, szavatolva a nukleáris fűtőanyag biztonságos szállítását a már létező atomerőművünkbe”.

A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva megismételte: az energia ügye nagyon gyakran esik az ideológiai megközelítés túszává. Ez rossz, ugyanis az energia se nem ideológiai, sem geopolitikai kérdés. A nukleáris energiát ki akarjuk menteni ebből a csapdából” – fogalmazott.

Kijelentette továbbá: az atomenergia az egyetlen olyan energiaforrás, mely nem veszélyes a környezetszennyezés szempontjából, ugyanakkor nagy mennyiség előállítására képes. Magyarország ezért messzemenőkig támogatja – tette hozzá Orbán Viktor. (MTI)

 

Orbán környezetbarát atom fóbiáját a szakemberek cáfolják:  Miért nem környezetbarát az atomenergia?

A közvélemény talán jobban tisztában van azzal, hogy a földgáz miért nem környezetbarát, mint azzal, hogy az atomenergia miért nem az. Elképzelhető, hogy ez a kormányok és a szervezetek által a közvélemény félrevezetésére tett kísérletek eredménye. A „tiszta” nukleáris energiáról szóló hamis narratívákat olyan kormányközi szervezetek is terjesztik, mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az OECD és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB).

Gyakran elhangzó állítás, amely az Európai Bizottság részére címzett levélben is szerepelt, hogy az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása alacsony. De még ha el is mondhatjuk, hogy az atomenergia kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, ez csak a termelésre igaz. Ha atomerőművek teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor ez az állítás már nem állja meg a helyét.

Az atomenergia upstream tevékenységeihez, melyek a működéshez szükségesek (például az uránbányászathoz, a fűtőanyag szállításához, az erőművek felépítéséhez és aztán leszereléséhez, illetve a folyamat melléktermékeként keletkező radioaktív hulladék kezeléséhez) mind kapcsolódik a széndioxid-kibocsátás. Ennek következtében az atomenergia-termelés szén-dioxid-lábnyoma jelentős, és bizonyos becslések szerint jóval nagyobb, mint a megújuló energiáké.

A nukleáris technológiához emellett jelentős mennyiségű hűtővízre van szükség, illetve a technológia a környezetre nézve oly mértékben mérgező hulladékot állít elő, amelyre az utóbbi körülbelül hetven évben nem sikerült tartós tárolási megoldást találni. Kockázatot jelent az is, hogy baleset esetén kiterjedt területek károsodhatnak súlyosan és tartósan; ez a kockázat egyre súlyosabban jelentkezik az ukrajnai polgári nukleáris létesítmények jelenlegi militarizálása következtében.

Az atomenergia – mivel kezelhetetlen veszélyt jelent a környezetre nézve – még az úgynevezett átállási tevékenység kritériumainak sem felel meg, amely a rendeletben szereplő fogalommeghatározás szerint olyan gazdasági tevékenység, melynek nincsenek alacsony karbon-intenzitású alternatívái. Ennek az az oka, hogy ha ma támogatjuk az atomenergiát, akkor azzal ellehetetlenítjük a megújuló energiaforrásokat, mivel eltérítjük tőlük a beruházásokat.

Ahogy Amory Lovins energiaszakértő és a Stanford University professzora fogalmaz:„egy olyan alacsony vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás, amelynek a bevezetése többe kerül vagy hosszabb ideig tart, negatívabb hatással van a klímaváltozásra, mint az olcsóbb vagy gyorsabb alternatíva, tekintettel arra, hogy az utóbbival eurónként és évenként több szén-dioxid kibocsátását meg lehetett volna akadályozni.”

Európa energiaigénye könnyen kielégíthető az atomenergiától eltérő energiaforrásokból. Mivel az atomenergia az elöregedő reaktorok egyre rosszabb állapota, továbbá a szélsőséges időjárási jelenségeknek való kitettség miatt bizonytalan, nem valószínű, hogy bármilyen formában hozzá tud járulni a megújuló energiaforrásokra való átálláshoz. RÉSZLETES CIKKÜNK >>>

Nyitókép: Abszurd békemenetre komoly poénokkal. Kétfarkú békemenet 2018. kép: Sarkadi Péter greenfo