A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nol.hu

Bár a NAV, illetve a sok százmilliárdos áfacsalások témája is terítéken volt hétfőn a parlamentben a közvetlenül Orbán Viktornak feltett kérdések sorában, a legfagyosabb hangulat akkor alakult ki, amikor az LMP-s Szél Bernadett az atomerőmű-bővítési tervekről és a hiányzó felhatalmazásról kérdezte a kormányfőt, a többi között arra emlékeztetve: a minimálisan 3000 milliárd forintba, a magyar GDP tíz százalékába kerülő projektről egyetlen szó sincs a választási vagy a kormányprogramban.

Orbán válaszában rendkívül szűkszavúan és hidegen úgy fogalmazott, számára a 2009-es, nagy többséggel elfogadott parlamenti határozat elegendő felhatalmazást biztosít. Csakhogy a kormányfő rosszul emlékszik: az említett határozat másról szól.

A szóban forgó döntést furcsa körülmények között fogadta el a parlament: épp zajlott a Gyurcsány Ferenc távozását és Bajnai Gordon miniszterelnökké választását is magában foglaló kormányválság, a Fidesz a minimumra korlátozta az akkori kormánytöbbséggel való kommunikációt, és minden együttműködést bojkottált. Ennek ellenére 2009 március 30-án 330 parlamenti képviselő (vagyis szinte a teljes jobb- és baloldal együtt) fogadta el a 25/2009. országgyűlési határozatot (korábban a fideszes Fónagy János, illetve az akkoriban az MSZP vezető energiapolitikusának számító Podolák György a Népszabadságnak nyilatkozva egybecsengően úgy emlékezett, hogy a frakciókat intenzíven megdolgozták az igen szavazatok érdekében). E határozat kimondja: „Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló törvény alapján – összhangban a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló határozattal – a paksi atomerőmű telephelyén újblokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.”

A szövegben hangsúlyozottan az előkészítésről (például a szükséges hatósági engedélyek beszerzéséről) és nem magáról a beruházásról van szó, amit az Energiaklub az említett határozatot megkifogásoló alkotmánybírósági (AB) beadványában szóvá is tett. A civil szervezet idézi a határozatban is szereplő atomtörvényt, amelyben az áll: „Új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.”

Az Energiaklub beadványa szerint az atomtörvény alapján az Országgyűlés előzetes hozzájárulása két esetkörhöz nélkülözhetetlen: egyrészt új nukleáris létesítmény előkészítéshez, másrészt meglévő atomerőmű bővítéséhez, és a két dolog nyilvánvalóan nem keverhető össze. A civilek úgy érvelnek, hogy az említett országgyűlési határozat kizárólag az első témára, vagyis előkészítő tevékenységre utal, és nem vonatkoztatható a bővítésre. Az AB az érvelést nem vitatta, ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy nincs hatásköre a határozat alkotmányellenességének vizsgálatára.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa viszont – szintén az Energiaklub panasza alapján, már a kormányváltás után – illetékesnek nyilvánította magát, és érdemben vizsgálta a szóban forgó határozatot. A biztos szerint nem lehet vita tárgya, hogy az Országgyűlés joga dönteni a bővítésről, és az sem, hogy még nem döntöttek. Az ombudsman állásfoglalásában egy másik, 2008-as keltezésű (az energiapolitikáról szóló) országgyűlési határozatot idéz, amely szerint „Az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozódöntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé.” Az ombudsmani állásfoglalás kimondja, hogy az Orbán Viktor által hivatkozott 2009-es, mindössze másfél oldalas országgyűlési határozat semmiképpen sem felel meg ezeknek a feltételeknek, hiszen egyrészt nem látta el a honatyákat a döntést megalapozó információkkal, másrészt valóban csak az előkészítésről szólt. „Mind a törvény, mind pedig az energetikai OGY-határozat megfogalmazásából egyértelműen következik, hogy olyan konkrét, egyedi létesítményekre vonatkozó hozzájárulásra van szükség, amely alapján megállapítható, hogy az ország energiaszerkezeti tervéhez képest a nukleáris szektor részesedése változik-e, illetve amennyiben az a nukleáris szektor bővülését irányozza elő, a tervezett bővítés mértékére vonatkozó adatok, információk elengedhetetlenül szükségesek” – írja állásfoglalásában Fülöp Sándor. Az ombudsman szerint az atomtörvényben az atomerőmű-bővítés feltételéül szabott országgyűlési hozzájárulás nem tekinthető formálisnak, és az érvényességéhez, illetve az alkotmányosságához mindenképpen szükség van például egy olyan stratégiai környezeti (hatás)vizsgálatra, amely ismerteti a lépés környezetvédelmi következményeit.

Az országgyűlési biztos a határozat összegző részében súlyos hibaként említette, hogy a kormány meg sem vizsgálta, szüksége van-e az országnak a létrehozandó új erőművi kapacitásokra.

Fülöp Sándor kezdeményezte a kormánynál a hiányzó vizsgálatok elvégzését, a közvélemény tájékoztatását, az Országgyűlés számára egy új (formailag és tartalmilag is törvényes) előterjesztés készítését, valamint az atomerőmű-bővítés lehetséges alternatíváinak érdemi mérlegelését. Mindebből máig semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az ombudsmani állásfoglalás 2011 áprilisában született, vagyis a címzettje már az Orbán-kormány volt.

Kapcsolódó anyagok:

Orbán energiapolitikája: 4 év, 180 fok

Újabb kormányzati pofon a megújulóknak

Atomenergia a hazai közbeszédben

Elképedéssel hallgatom – Ámon Ada az orbáni atomálomról

Akik az atombulin eddig kaszáltak

Paksnak ki kell adnia a bővítés részleteit

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek