A rovat kizárólagos támogatója

Mészáros Lőrinc cégei verseny nélkül kaphatnak munkákat Paks 2 telkén. Ha csak nem lesznek eredménytelenek az eljárások, Orbán strómanjának cégei alakíthatják át a vízközműveket, illetve a gőzrendszert és a hőközpontokat azon a telken, ahol elvileg részben a paksi atomerőmű bővítése is megvalósul-szúrta ki a G7.
Bár a tenderen végleges eredményt még nem hirdettek, de már ajánlattételre is csak egy-egy céget kértek fel, amelyek történetesen részben vagy egészben a gázszerelőből milliárdossá lett felcsúti vállalkozó tulajdonában vannak. Az egyik cég már korábban is dolgozott ezen a telken közel negyedmilliárd forintért, ám akkor – ha nem is nagy számban, de – még voltak versenytársai.  A paksi atomerőműhöz tartozó telek fejlesztésére eddig összesen öt különböző közbeszerzést írtak ki. Első körben a távhőrendszer valamint a szennyvíz, csapadékvíz és ivóvíz csatlakozási pontjait kellett kialakítani. Bár előre lehetett látni, hogy nem lesz kis munka, hiszen elég nagy területről, és több száz méternyi csőhálózatról van szó, túl sok céget nem mozgatott meg a felhívás. Végül a tenderekre két-két érvényes ajánlat érkezett, a befutó pedig mindkét esetben az a Duna Center Therm Kft. (DCT) lett, amely történetesen  a korábban meghirdetett közbeszerzés kiírása előtt négy nappal került Mészáros Lőrinc tulajdonába.  A vállalat a távhő csatlakozási pontok kialakítását 148, a szennyvíz, csapadékvíz és ivóvíz rendszernél pedig ugyanezt a munkát 187 millió forintért vállalta. A társaságnak nem jött rosszul a munka, mert ugyan korábban is voltak már sikerei közbeszerzéseken, utoljára másfél évvel a most nyári megrendelés előtt nyert el állami megbízást. A DCT-nek így 2018-ban csökkent is az árbevétele, ami egyébként jó részt már akkor is állami, sőt paksi megbízásokból származott. Korábbi megállapodások szerint ugyanis 2022-ig elvileg ők végezhetik a technológiai épületekhez és rendszerekhez kapcsolódó épületgépészeti, karbantartási, valamint egy külön szerződés alapján az építőmesteri és lakatos munkákat is, továbbá 2023 elejéig az ő feladatuk a vízi létesítmények üzemeltetése és karbantartása az erőműnél.

Bő két héttel Mészáros Lőrinc új cégének megbízása után aztán négy újabb közbeszerzést írt ki az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. ugyanannak a teleknek a fejlesztésére. A tenderek szerint a területen átalakítják a jövőben a víziközműveket, a távhőrendszert, az elektromos hálózatokat, illetve a gőzrendszer és hőközpontokat.
A megfelelő cég kiválasztására pedig mindehhez egy olyan eljárást választottak, ahol először a munkára pályázó cégeknek jelentkeznie kell a tenderre, majd a jelentkezők közül egy második körben választják ki a győztest. Azaz tényleges verseny csak azok között van, akik ebben a körben ajánlatot nyújtanak be.

Nos, túl nagy verseny nem lesz, a négyből három munkára ugyanis csak egy cég jelentkezett, így kizárólag tőlük kért be ajánlatot az erőmű, és – ha csak nem lesz eredménytelen a tender – nyilván ezek a vállalatok nyerik is el a megbízást.

Ami azt jelenti, hogy két munka Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez, egy pedig egy az állami megbízásokról szintén jól ismert A-Hídhoz kerülhet. Utóbbi elsőre talán meglepő módon az eredeti tevékenységéhez egy annyira azért nem közelálló feladatot, a távhőrendszer átalakítását nyerheti el. Valójában azonban a cég nem teljesen új szereplő ezen a piacon sem, ha nem is annyira nagy számban, de vannak már korábbról is távhős referenciái.  Ahogy a Mészáros és Mészáros Kft.-nek is vannak referenciái – méghozzá szép számban – a vízközmű építésben, amire egyedüliként ők pályáztak. Ahogy arról korábban írtunk, a felcsúti milliárdos által kiépített cégbirodalom jó ideig legfontosabb, és mostanra részben tőzsdére vitt cége rengeteg helyen dolgozik csatornázási és egyéb ivóvízminőség-javítási projekteken is.

A gőzrendszer és hőközpontok átalakítására pedig kizárólag az a Duna Center Therm Kft. jelentkezett be, amely már a korábbi megbízásokat is megkapta ezen a telken, és amely ugye alig több mint fél éve van Mészáros Lőrinc tulajdonában. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csak ezt a munkát kapja meg a vállalat. A DCT ugyanis az elektromos hálózatok átalakítására kiírt tenderen is versenybe szállt. A négy közbeszerzés közül egyértelműen ez iránt volt a legnagyobb érdeklődés, végül azonban itt is csak két cég maradt versenyben az ajánlattételi szakaszra. Az ELMŰ-Émász ezzel foglalkozó leányát ugyanis nem találták alkalmasnak, így ki is zárták a tenderről, aminek eredményeként a DCT mellett csak a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. testvércége, a szintén állami tulajdonban lévő MVM Ovit adhat be ajánlatot.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a fejlesztések összesen mennyibe kerülnek majd, mivel a vonatkozó közbeszerzési dokumentumokban erre nem adtak becslést, és kérdésünkre az erőműtől is mindössze annyit írtak, hogy mivel a várhatóan a negyedik negyedévben záruló közbeszerzés jelenleg folyamatban van, így a költségekre vonatkozóan nem áll módukban információt adni. A korábbiak alapján azonban nagyon valószínűnek tűnik, hogy milliárdos nagyságrendű összegről van szó.

Egyébként már az is kissé furcsa, hogy a fejlesztéseket a paksi atomerőművet működtető cég rendeli meg, hiszen az érintett telken elvileg az új blokkok épülnek majd fel, márpedig a paksi bővítést ugye egy teljesen külön cég felügyeli.

Elvileg a telket ennek megfelelően már át is kellett volna adni a MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt-nek, legalábbis egy több mint két és fél évvel ezelőtt született kormányhatározat, hogy az ügyben azonnal intézkedjenek az érintett miniszterek. Most a közbeszerzést kiíró MVM Paksi Atomerőmű Zrt-nél lapunk kérdésére azt írták: az átalakításokkal a Paksi Atomerőmű kormányhatározatban rögzített kötelezettségének tesz eleget. A szakaszosan zajló telekátadás során a felek hatáskörük és a kormányhatározatban rögzítettek szerint eljárva bonyolítják le a kapcsolódó közbeszerzéseket. Magyarul úgy tűnik, hogy a fejlesztések megvalósítása épp annak a feltétele, hogy a telkeket átvehesse a bővítésért felelős cég. Az azonban így nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a beruházások is beleszámítanak az új blokkok 4000 milliárdos költségébe-írtra a G7 gazdasági portál.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek